Az Országgyűlés kedden kivételes eljárásban tárgyalja és fogadhatja el a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter szövetkezeti hitelintézetek integrációját érintő törvénymódosító javaslatát. A Ház aktuális ülésének második napján az egészségügy helyzetéről, a labdarúgásról, a LIBE-bizottság összetételéről és a kenyér jelentőségéről is beszéltek a képviselők napirend előtti felszólalásukban.
A miniszter javaslatának indoklásában megállapította: a korábbi mintegy százhúsz takarékszövetkezetből 2019-ben egyetlen, országos lefedettségű, univerzális kereskedelmi bank jött létre Takarékbank Zrt. néven, amely alkalmas arra, hogy betöltse a vidék bankjának szerepét; e folyamat eredményeként pedig mára lebonthatóvá vált a 2013-ban törvényi szabályozással létrehozott atipikus intézményrendszer. A képviselők döntenek továbbá az NMHH Médiatanácsa tajgait jelölő eseti bizottság felállításáról, valamint Hadházy Ákos (független) mentelmi ügyéről és Szabó Tímea (Párbeszéd) tiszteletdíjának csökkentéséről. A szavazások után kilenc általános vitát bonyolítanak le. Ekkor két ellenzéki javaslat is terítékre kerül: Szabó Tímea (Párbeszéd) javaslata az országos népszavazási eljárás módosítására, valamint Volner János (független) kezdeményezése a választási törvény megváltoztatására.
F. Kovács Sándor, a Fidesz vezérszónoka sikertörténetnek nevezte a Takarékbank Zrt. létrejöttét. Szerinte az elaprózott szövetkezeti takarékhálózat már nem felelt meg a kor követelményeinek, sem informatikailag, sem tőkerendszerében. Elmondta: a javaslat szerint az integrációs szervezetet fokozatosan kivezetnék a hazai pénzügyi rendszerből. Jelezte: a Fidesz-frakció támogatja a törvényjavaslatot.
Fónagy János, a nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár elmondta: a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló 2013-as jogszabály eredményeképpen 2019. október 31-én 11 takarékszövetkezet és két bank cégjogi egyesülésével a korábbi mintegy 120 takarékszövetkezetből mára egyetlen országos lefedettségű, univerzális kereskedelmi bank jött létre Takarékbank Zártkörű Részvénytársaság néven, amely kiterjedt fiókhálózata révén alkalmas arra, hogy betöltse a vidék bankjának szerepét. Az államtitkár úgy értékelt: az integrációs szervezet a vagyonán keresztül nagymértékben hozzájárul hitelintézeti tagjai szavatoló tőkéjéhez, ez azonban, mint atipikus tőkeelem mára a hitelintézeti tagok fejlődésének korlátjává vált. Ezért – folytatta –, hogy az integrációs szervezet tagjaiként működő hitelintézetek a nemzetközi és hazai bankközi piacokon hosszú távon is eredményesen működhessenek, indokolt kivezetni ezt az atipikus tőkeelemet. Fónagy János közölte: a javaslat célja ezért az, hogy az integrációs szervezetet a hazai pénzügyi rendszerből fokozatosan kivezessék. Hozzátette: ennek első lépéseként az integrációs szervezet a hitelintézeti tagok szavatoló tőkéjébe beszámítható pénzeszközeit kötelező jelleggel olyan kötvényekbe fekteti, amelyeket a hitelintézeti tagok felett ellenőrző befolyást gyakorló tagállami pénzügyi holding társaság bocsát ki.
A kötvényt kibocsátó pénzügyi holding társaság a törvényben meghatározott határidőn belül köteles a befolyó összeget a hitelintézet tagjai vagy a velük együtt összevont alapú felügyelet alá álló további hitelintézetek saját tőkéjének növelésére fordítani
– fejtette ki. Kiemelte: azt követően, hogy az érintett hitelintézetek kialakították az új tőkeszerkezetüket, és megfelelően alkalmazkodtak az új körülményekhez, dönthetnek az integrációs szervezetből való kilépésükről, és javaslat a korábbiakhoz képest nagymértékben egyszerűsíti is a kilépési szabályokat. Végül – tette hozzá – az integrációs szervezet az utolsó hitelintézeti tagjának kilépését követően megszűnik, és vagyona az államra száll. Fónagy János jelezte: a kormány egyetért a törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatával, amely pontosítja a kilépésére vonatkozó szabályokat, illetve azokat a rendelkezéseket, amelyek az integrációs szervezet vagyonának a magyar államra való átszállását szabályozzák.
Varju László (DK) elfogadhatatlannak nevezte a törvényjavaslatot és úgy látta, a kormány arra készül, hogy a szálakat elvarrja: folytatódik a takarékszövetkezeti vagyon lenyúlása, amikor arra kötelezik az integrációs szervezetet, hogy vagyonát állami kötvényekbe fektesse még a választások előtt. Vitatta, hogy a Takarékbank a vidék bankja lenne, mivel sok településen megszűntek a bankfiókok.
A bank betagozódik a NER rendszerébe
– mondta, megjegyezve, hogy a Quaestor haszonélvezői is megjelennek a tulajdonosok között. Kijelentette, hogy az átalakuláskor a kormány a korábbi takarékszövetkezeti tagokat “eltaposta” és elvette tőle a vagyonukat.
Sokak lehetőségéből néhány ember tulajdonává varázsolták át a takarékszövetkezeteket
– közölte.
A magyar–bolgár barátság napja
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a magyar–bolgár barátság napjáról megemlékezve azt mondta: a magyarországi bolgár közösség hasznos tevékenységével és kitartó szorgalmával vált a magyar nemzet részévé.
Kultúrájuk, hitük és nemzetiségi identitásuk megőrzése máig gazdagítja Magyarországot
– jelentette ki.
A Gyurcsány-kormány alatt tizenötször emelték az energiaárakat
Mellár Tamás (Párbeszéd) felhívta a figyelmet arra, hogy egy év alatt a gáz ára négyszáz, a villamos energia ára pedig 80–100 százalékkal emelkedett a világpiacon. Hozzátette: az alacsony jövedelműeket valóban meg kell védeni az energiaáremeléstől.
De miért védi a kormány a magas jövedelműeket?
– kérdezte, azt tudakolva: vajon a vagyonosok úszómedence-, szaunahasználatát miért támogatja a kormány. Valódi sávos fogyasztási tarifa alkalmazását javasolta, úgy, hogy a magas energiafelhasználás sokkal drágább legyen, mondván: ezzel energiatakarékosságra is lehetne ösztönözni a felhasználókat. Szerinte ideje lenne, hogy a kormány minél hamarabb kidolgozzon és bevezessen egy antiinflációs-stabilizációs politikát, mert különben nem kerülhető el a kétszámjegyű infláció.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: amikor Gyurcsány Ferenc volt kormányon, sorozatos rezsiemelések voltak, közben külföldi kézre játszották a közműszolgáltató vállalatokat, amelyek ezt követően a magyar családokon nyerészkedtek. Hozzátette:
a baloldal kormányzása alatt a magyar családok fizették az EU-ban a legtöbbet gázért és áramért.
Megjegyezte: miközben a magyar családokat megsarcolták, Gyurcsány Ferenc cége kedvezményesen tudott áramot vásárolni. Szólt arról is, hogy az ellenzék egy része energiauniót követel.
Brüsszel a klímavédelmet az energiaárak emelésével akarja elérni; a magyar kormány nem ebben hisz, hanem hogy ezeket a költségeket a klímaromboló, a szennyezésért felelős nagyvállalatoknak kell megfizetnie
– mondta. Azt ígérte, hogy a nemzeti-polgári kormány, amely a rezsicsökkentés kormánya, megvédi a rezsicsökkentés eredményeit.
Gyermekvédelem
Hohn Krisztina LMP-s politikus úgy értékelte, Magyarország jelentős hiányosságokkal küzd a gyermekvédelem területén. Annak kapcsán beszélt erről, hogy Magyarország és Lengyelország megvétózta az unió gyermekvédelmi stratégiáját LMBTQ-aktivisták iskolai propagandájától tartva. Hozzátette: a stratégia a többi között a gyermekek erőszakmentes életéhez, a gyermekbarát igazságszolgáltatáshoz való jogával kapcsolatban tartalmaz rendelkezéseket. Elmondta: Magyarországon évek óta nem emelkedett a családi pótlék, pedig a gyermekszegénység elleni küzdelmet nem segíti a családi adókedvezmény. Problémaként beszélt a nevelőszülők kevés fizetéséről, de ugyanezt a problémát említette a gyermekvédelmi jelzőrendszerben dolgozók esetében is.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára felidézte a 2010 óta hozott, a gyermekek védelme érdekében született jogszabályokat, amelyek a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén súlyosabb büntetést határoztak meg. Az uniós gyermekvédelmi stratégiáról azt mondta, a gyermekek védelme érdekében nem engednek befolyást olyan civil szervezeteknek, amelyek az LMBTQ-propagandát bevinnék az óvodákba, iskolákba. Szerinte a családtámogatási intézkedések révén Magyarország ezen a területen előzi Európát.
DK: a Ház előtt a “lex para”
Arató Gergely véleménye szerint a Fidesz a választások elvesztésére készül, sorra hozza ugyanis a parlament elé azokat a jogszabályokat, amelyekkel ellenzéki választási győzelem esetén megvédené a saját pártkatonáit. Az Országgyűlés előtt lévő, egyes igazgatási tárgyú törvényeket “lex parának” nevezte, amely szerinte csak arról szól, hogy néhányan aggódnak, hogy ha nem a Fidesz lesz többségben, elveszíthetik az állásukat. A törvénymódosításból kiemelte, hogy a legfőbb ügyész leváltását kétharmados többséghez kötnék.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára kodifikációs pontosításként jellemezte a legfőbb ügyészt érintő törvénymódosítást, majd arról beszélt, hogy 2010 óta 6093 milliárd forinttal nőtt a nemzeti vagyon, 17 744 milliárd forintra; ez 52 százalékos emelkedés. Hozzátette: a baloldal kormányzása idején, 2002 és 2010 között 190 társaság állami tulajdonhányadát adták el, ebből 750 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, amit ki is folyattak onnan. Azt firtatta: ha az ellenzék szerint eltűnik a pénz, hogyan jut forrás a fiatalok adómentességére, a minimálbéremelésre, a 13. havi nyugdíj visszaépítésére.
2010 előtt ezekre nem jutott forrás
– mutatott rá. Közölte azt is, hogy az alaptörvény a gazdasági stabilitás, a szabad véleménynyilvánítás garanciája.
Bangóné is felszólalt…
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt, hogy a felmérések alapján az elmúlt években egyre többet költöttek a magyarok magánegészségügyi szolgáltatásokra, amelyeket a legtöbb esetben gyermeket nevelők vesznek igénybe. Közölte: a kormánypártok nem beszélnek arról, hányan hagyták el az egészségügyi szakmát, miután az új szolgálati jogviszonyt bevezették, vagy hányan nem hajlandók felvenni a védőoltást.
Tűrhetetlen az egészségügy jelenlegi helyzete, a kormánynak mielőbb meg kellene tennie a szükséges intézkedéseket
– jelentette ki.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában kifejtette: ha a baloldal kormányozna, a magyaroknak vizitdíjat kellene fizetniük minden területen.
Több évtizedes gyakorlat, hogy bizonyos területeken – például a fogászatban – az emberek magánszolgáltatásokat vesznek igénybe, de ha a baloldalon múlna, minden területen fizetni kellene
– jelentette ki. Elmondta: a jobboldali kormányzás idején nőtt az orvosok száma, a baloldali alatt viszont csökkent.
A várólisták minden országban megnőttek a járvány miatt, és ha a járvány véget ér, akkor lehet ledolgozni a várólistákat
– mutatott rá.
A Jobbik és a sport iránti érdeklődés
Steinmetz Ádám (Jobbik) hangsúlyozta: Magyarországon az NB I-es klubok is jelentős közpénzekből gazdálkodhatnak, és ugyan jó, hogy a sport az elmúlt időben kiemelt támogatást kapott, de a magyar labdarúgás első osztályában sok a külföldi játékos, nem tudni, hol vannak a magyar tehetségek. Közölte: nem helyes, hogy a magyarok közpénzét külföldi labdarúgókra költik és a klubokat nem egyenlő feltételekkel támogatják.
A szakemberképzésre nagyobb hangsúlyt kellene helyezni, a fenntarthatatlan stadionok helyett a tornatermek építését kellene preferálni és a sportvezetést összeférhetetlenné kellene tenni a pártpolitikai szerepvállalással
– sorolta.
Rétvári Bence erre azt kérdezte: ez alapján meg kellene-e vetni azokat a magyar sportolókat, akik külföldön játszanak. Azt mondta: Gyurcsány Ferenc szerint már az is siker, ha nem csökken a magyar sport versenyképessége, és ő bezárta a sportminisztériumot, mert csak “politikai ugródeszkának kellett neki” a tárca. Úgy vélte, az elmúlt időben jelentős sikereket értek el a sportot érintő fejlesztésekben; a megnövelt kapacitások mellett növekedett is a sportolók száma.
Sok tornaterem épül és sok fejlesztés valósul meg
– fűzte hozzá.
KDNP: az összeférhetetlenséget és a pártatlanságot a LIBE-bizottságnak is be kell tartania
Juhász Hajnalka (KDNP) felszólalásában felhívta a figyelmet arra, hogy az EU intézményi működését alapvetően meghatározó összeférhetetlenséget és pártatlanságot az Európai Parlament LIBE (Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi) bizottságának is be kell tartania, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az uniós szervezetek részrehajlás nélkül intézzék ügyeit.
Ehhez képest a LIBE-bizottság Magyarországra látogató küldöttségében a magyar ellenzéki Momentum európai parlamenti képviselője, Donáth Anna is részt vett, ezzel megkérdőjelezve a testület elfogulatlanságát, pártatlanságát, objektivitását és a valós tények megismerésére irányuló szándékát
– rótta fel. Megjegyezte: az Európa Tanácsban még a szomszédos ország politikusa sem lehet tagja egy-egy ilyen bizottságnak.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában úgy fogalmazott: Brüsszel és “Soros György álciviljei” újabb ürügyet találtak arra, hogy Magyarországot támadhassák.
A LIBE hemzseg az olyanoktól, akik futószalagszerűen valótlan jelentéseket gyártanak Magyarországról és Lengyelországról
– tette hozzá. Rámutatott: az EP eljárási szabályzata nem engedi meg, hogy az úticél országból képviseltesse magát bárki a küldöttségben, ezért a delegáció összetétele súlyos összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel.
Így borítékolható, hogy átpolitizált és a tényeket teljes mértékben nélkülöző jelentés van készülőben a LIBE-bizottságban
– mondta. Az államtitkár kijelentette:
a kormány továbbra is a magyar emberek akaratát kívánja érvényesíteni, akik nem kérnek az LMBTQ-propagandából és a bevándorlók erőszakos betelepítéséből.
Forrás: MTI/Híradó; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Facebook
Twitter
YouTube
RSS