A banki elszámolásban érintett devizahitelesek 77 százalékának csökkent vagy változatlan a törlesztőrészlete – mondta a gazdasági bizottság fideszes képviselője a testület keddi ülésén.
Rogán Antal elmondta: 51 százalék esetében egyértelműen csökkent, 26 százaléknál változatlan maradt. A tőketartozás szinte minden esetben csökkent, hiszen a forintosításnak köszönhetően ezek a devizahitelesek mentesültek a hitelek átváltási árfolyamánál 17 százalékkal drágább jelenlegi svájci frank árfolyam hatásától.
Hangsúlyozta: “Nagy kérdés, hogy a devizahitelesek azon 23 százaléka, akiknél a törlesztőrészlet változása bizonytalan, azok kikből adódnak össze. Ki kell mondani, hogy ezek jelentős része olyan ember, akiknek már 90 napon túli tartozása van, vagy valamilyen kombinált konstrukciót vett fel”. Ezek a hiteleseknél ki kell dolgozni új megoldásokat, mert esetükben már a lakások, a lakhatás védelme a fontos – emelte ki, hozzáfűzve, hogy a kérdés megoldására vonatkozó javaslat akár nyáron a kormány és a parlament elé kerülhet.
Rogán kiemelte: az alapvető cél az volt, hogy az elszámoltatás kapcsán a törlesztőrészlet csökkenjen,” így raktuk össze a törvényt, erről szólt az elszámoltatás maga”. Összesen 744 milliárd forintot kaptak vissza a devizahitelesek ebben az elszámolási időszakban. A következő szakasz a forinthitelek elszámolása lesz, ebben a szakaszban még 200-250 milliárd forint összeget jelenet majd. Ebből a 744 milliárd forintból 181 milliárd forintot kézhez kaptak az érintettek. Összesen 563 milliárd forintot számoltak el a tartozásokra vonatkozóan – mondta a bizottság elnöke.
Rogán Antal elmondta, hogy az árfolyamgátasok az elmúlt időszak legnagyobb nyertesei, hiszen ők már évek óta alacsony törlesztőrészletet fizettek. Elmondta: a devizahitelesek több mint 90 százalékánál a forintosítás eredményeként a nyilvántartott tőketartozás összege a januári állapothoz képest csökkent, sokaknál kifejezetten jelentősen csökkent.
Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a bizottság ülésén elmondta, hogy a bankok a mostani elszámolás során 744,4 milliárd forintot fizettek vissza devizahiteles ügyfeleiknek. Az MNB alelnöke hozzátette: ebből az összegből 181,3 milliárd forintot kaptak vissza a már megszűnt devizahitel-szerződéssel bíró ügyfelek.
Kifejtette: a visszatérített összegből 532,7 milliárd a fennálló tartozásokat csökkenti. Ezen belül 390,5 milliárd forint a rendes, 142,2 milliárd forint a lejárt tartozást csökkenti. A fennmaradó 30 milliárd az árfolyamgátas szerződések gyűjtőszámlákon lévő összegét csökkenti.
Windisch László elmondta: a bankoknak 2,1 millió levelet kellett kiküldeni április végéig. Az MNB alelnöke szerint összesen 57 ezer levelet késedelmesen küldtek ki, ezek többségét 5 napon belül adták postára. Az MNB-nek egyedül a Banif Plus bank esetében kellett komoly retorzióval élniük a késedelmes elszámolás, illetve törlesztés miatt fellépnie – mondta a jegybank alelnöke.
Az elmúlt években a banki devizahitelek törlesztőrészlete az árfolyamváltozás, a bankok egyoldalú kamatemelése, illetve az árfolyamrés miatt emelkedhettek, a Kúria az utóbbi két tétel kapcsán tette lehetővé a döntéshozóknak, hogy beavatkozzanak a közjogi szerződésekbe – mondta az MNB alelnöke.
Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője kedden úgy nyilatkozott: a kiküldött 2 millió elszámolási értesítő miatt néhány ezren reklamáltak a hitelintézetüknél és mindössze 300 jogorvoslati kérelem érkezett eddig a pénzügyi békéltető testülethez.
Forrás: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS