Az elhallgatott történelem feltárásáról szólt a Patrióták szeptember 2-án indult “Akik bátrak és hősök voltak” című programsorozata, amelynek fókuszában a Rongyos Gárda és az 1921-es nyugat-magyarországi felkelés áll. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósuló, tudományos konferenciákkal kísért ingyenes szabadtéri vándorkiállítás Trianon 100. évfordulója alkalmából a diktátummal szembeni társadalmi önszerveződéseket mutatja be közérthető módon Kecskeméten, Budapesten és a felkelők által megmentett Sopronban. A PestiSrácok.hu stábja a kecskeméti konferencián Salancz László országgyűlési képviselőt, Raffay Ernő és Babucs Zoltán történészeket kérdezte a témában.
1919–1920-ban a Tanácsköztársaság, a román megszállás, majd a trianoni békediktátum után a sokak által megjósolt nemzethalál állapota bekövetkezni látszott. Miközben a hivatalos államvezetés a pacifizmus téves jelszavai alatt a területvesztés ellen nem tett semmit, az ország különböző részein már 1919-ben lakossági fegyveres ellenállások alakultak ki, amik az 1920-as trianoni békediktátum hatására tovább fokozódtak, végül pedig a bécsi döntések légkörében, az 1930-as évek végén kiújultak. A felkelők önfeláldozásának döntő szerepe volt abban, hogy a trianoni országcsonkítás nem öltött még kegyetlenebb méreteket, Magyarország meg tudta őrizni Sopron városát és környékét.
Salacz László országgyűlési képviselő portálunknak úgy fogalmazott, hogy a Rongyos Gárda tevékenysége hozzájárult ahhoz, hogy a hivatalos magyar csapatok után Burgenlandban nem az osztrákok vették át a hatalmat és ez eredményezte azt, hogy Sopronban és a környéken lévő nyolc településen népszavazást tartottak a hovatartozásról.
Raffay Ernő történész a PestiSrácok.hu-nak elmondta, a Trianon és a szabadkőművesség című előadásában és írásaiban azt vizsgálja, hogy a Magyarországon működő titkos szervezetek közül a szabadkőművesek a legerősebbek, és nekik milyen szerepe volt a Magyar Királyság feldarabolásában. Elmondása szerint az Országos Levéltárban több százezer erről szóló irat van, amelyeket átolvasott.
Arra jutottam, hogy a szabadkőművesség a Trianon évét megelőző harminc évben az ország szellemi megosztásával segítette elő Trianont. Amikor hozzányúlok egy levéltári anyaghoz, mint szaktörténész, akkor látom a neveket és szándékokat és kiderül egy nagyon furcsa világ. Egy titkos világ akkor, ami már nem az”
– közölte a történész.
Babucs Zoltán történész portálunknak úgy fogalmazott június 4-ről, a nemzeti összetartozás napjáról, hogy sajnos sokan, mint ünnep beszélnek róla, nem pedig megemlékezésről.
A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósuló program központi eleme a greenbox és a vizuális tartalombemutatás eszközeit alkalmazó installáció, amely három szabadtéri helyszínen – Kecskeméten (szeptember 2-8.), Budapesten (szeptember 10-16.) és Sopronban (szeptember 18-24.) – közérthetően mutatja be a hősök bátor helytállását. Az ingyenes kiállításokon az eddig nem ismert fotók és vizuális tartalmak segítségével a látogatók részévé válhatnak azoknak a civil kezdeményezésből alakult csapatoknak, akikre 1921-ben nemcsak Európa, hanem az egész világ felkapta a fejét.
A Hajagos Csaba történész-kurátor által gondozott kiállításhoz honlap és mobilapplikáció is készül, melyekkel a Patrióták a közoktatás számára is elérhetővé teszik a Trianonnal szembeni nemzeti ellenállás történetét, elősegítve, hogy minél szélesebb körben megismerjék a nemzetmentő hősök életútját és a hozzájuk kapcsolódó eseményeket.
A szabadtéri kiállítási installációt 2020. szeptember 2-tól 8-ig a kecskeméti Deák Ferenc téren, szeptember 10-től 16-ig a főváros XVI. kerületében található Reformátorok terén, majd szeptember 18–24-ig a soproni Várkerületen, a Mária-oszlopnál tekinthetik meg az érdeklődők minden nap 8-tól 20 óráig.
(x)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS