A veszélyhelyzet kihirdetése alkotmányos rendkívüliség

Szerda délután Magyarország Kormánya rendeletével veszélyhelyzetet hirdetett ki. A veszélyhelyzet a különleges jogrendek legenyhébb formája, azonban a különleges jogrendek közös és általános jellemzője, hogy azok idején – egyes kivételekkel – az alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető vagy a szükséges és arányos mértéken túl is korlátozható. Az Alaptörvény és a vonatkozó törvények értelmében a különleges jogrendek lényege ugyanis, hogy egy külső vagy belső, rendkívüli esemény – például járványveszély – következtében a társadalom életében beálló esetleges zavarokat az állam szintén rendkívüli eszközökkel kezelhessen.

Ez azért szükséges, mert egy „alkotmányon kívüli” helyzetet – legyen az külső támadás, lázadás, terrortámadás vagy éppen humánjárvány – az állami szervek nyilvánvalóan képtelenek lennének csak és kizárólag „alkotmányos eszközökkel” elhárítani. Tehát járványveszély esetén például elkerülhetetlenné válhat a szabad mozgáshoz, a szabad gyülekezéshez vagy a tulajdonhoz való jog korlátozása, amelyekbe „normális esetben” csak nehezen és esetlegesen lehet beavatkozni.

Ezért tehát a különleges jogrendek az egész alkotmányos rendhez képest speciális szabályként viszonyulnak, és végső céljuk, hogy az állam és a társadalom minél előbb visszatalálhasson a „bevett” működési rendhez. Ennélfogva valamennyi különleges jogrend bevezetése esetén a ma egyébként Európa-szerte ismert és hatályos szabályok alapján nemcsak, hogy korlátozni lehet az egyéni alapjogokat, de azok korlátozására vagy felfüggesztésére pontosan a közérdek – esetünkben a közegészségügyi érdek – miatt van szükség. Az 1990 óta ismert alkotmányos szabályok szerint a kormány egyes törvények alkalmazását ilyenkor felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

Bármely, a nyílt társadalom eszmerendszeréhez kötődő szervezet, amely jelen esetben azonnal azon mesterkedik, hogy az emberi jogi fundamentalizmusra hivatkozva hiteltelenítse a szuverén döntéshozó rendkívüli intézkedését, a közbizalmat roppantja meg és Magyarország érdeke ellen hat. Bár e szervezetek kiterjedt hazai és nemzetközi ármánykodása egyértelműen arra irányul, hogy aláássa az állami főhatalmat, az továbbra is a demokratikus választásokon felhatalmazást szerzett Országgyűlést, az az által választott kormányt és annak szerveit illeti. És mint tudjuk: „szuverén az, aki a kivételes állapotról dönt”.

1990 óta egyébként jellemzően árvízveszély, belvízveszély, havazás vagy ipari katasztrófa miatt kellett veszélyhelyzetet kihirdetni, például a nagy dunai és tiszai árvizek idején, illetve 2010-ben a Sajón levonuló nagy árhullám miatt éppúgy, mint a kolontári vörösiszap-katasztrófa után. Magyarország teljes területére eddig még nem hirdettek ki veszélyhelyzetet, ehhez legközelebb húsz évvel ezelőtt jártunk: 2000. április 10-én kilenc megyére kiterjedően rendeltek el árvízvédekezési veszélyhelyzetet, amit a Kormány május 19-én oldott fel. Előfordul, hogy az árvízi veszélyhelyzetet az érintett folyószakaszra és a folyószakasz melletti települések közigazgatási területére hirdeti ki a Kormány, vagy kifejezetten megjelöli az egyes települések közigazgatási területét, mint érintett területet.

A kolontári vörösiszap-katasztrófát követően a veszélyhelyzet 2011 nyaráig hatályban volt Veszprém megye egész területén. A 2010. október 6-án elrendelt különleges jogrend egészen 2011. június 30-ig tartott. Budapest főváros területén legutóbb 2013-ban rendelt el veszélyhelyzetet a Kormány. A Dunával határos városrészek, vagyis az I., II., III., IV., V., IX., XI., XIII., XXI. és XXII. kerületek közigazgatási területén árvízi veszély miatt június 4-től július 19-ig tartott a különleges jogrend hatálya.

Forrás: Alapjogokért Központ; Fotó: PS/Horváth Péter Gyula