Reggel, katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbócra engedték Magyarország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 59. évfordulóján, a Kossuth Lajos téren. A kegyelet kifejezéseként a lobogó egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon. A megemlékezésen részt vett mások mellett Benkő Tibor honvéd vezérkari főnök, a diplomáciai testület több tagja, továbbá pártok, katonai és állami szervezetek képviselői.
Szóval és tettel követeltek szabadságot
A központi rendezvények a rákoskeresztúri Új köztemető nemzeti emlékhelyen koszorúzással folytatódnak, a 300-as parcellánál Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára mondott beszédet. Mint kifejtette, a nemzeti gyász napján azokra a bátrakra emlékezünk, akik életüket is kockáztatva fegyvert fogtak a szabadságot eltipró hatalom ellen, akik szóval és tettel szabadságot követeltek a magyar nemzetnek. Vargha Tamás szerint az 1956-os forradalmat – amely szavai szerint a magyar történelem egyik legdicsőbb momentuma volt – a magyar nemzet élni akarása robbantotta ki. Kiemelte, „valamennyiünk soha el nem évülő feladata, hogy a forradalom és szabadságharc igaz történetét és tiszteletét a nemzeti minimum részeként a magyar fiatalok és minden magyar ember szívébe és elméjébe véssük“.
Az államtitkár kiemelte, 25 éve „módunk nyílt egy szabad és független állam” újraalkotására. „Megkaptuk, ami 59 éve annyi véráldozatot követelt, aminek kimondását is belénk fojtották: a szabad Magyarországot” – fogalmazott az államtitkár. Ahogy az alaptörvény sarkalatos pontja is rögzíti, „mai szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjad ki”.
A Nemzeti Emlékhelyen koszorút helyezett el mások mellett Áder János köztársasági elnök is. Néma főhajtással tisztelgett az áldozatok emléke előtt Vargha Tamás mellett Orosz Zoltán vezérkari főnökhelyettes, Boross Péter volt miniszterelnök, továbbá számos állami és civil szervezet képviselője.
A világ tétlenül szemlélte
A nemzeti gyásznapról az Országgyűlés is megemlékezett. Lezsák Sándor, az Országgyűlés felidézte, hogy 59 évvel ezelőtt november 4-én 4.15-kor megkezdődött a szovjet csapatok Forgószél fedőnevű hadművelete, amelynek során mintegy 60 ezer katona rohanta le Magyarországot. Mint mondta, reggel 8-ra az Országgyűlés őrségét is megadásra bírták, és a forradalmi kormány működése megszűnt. A következő napokban a világ tétlen szemlélődése közepette az ellenséges erők eltaposták a magyar forradalmat. Emlékeztetett arra, hogy az ellenállásban több mint 2500-an haltak meg, 20 ezren sebesültek meg. Nem felejthetjük el azokat sem, akiket 1956. december 6. és 1957. január 11-e között védtelen civilként gyilkos sortüzek öltek meg. Lezsák Sándor azt mondta, fejet kell hajtani a megtorlás több száz ezer kivégzett és több tízezer meghurcolt áldozata előtt.
Az alelnök párhuzamot vont 1848 és 1956-os forradalom között, és úgy értékelte, hogy eltiprásuk ellenére egyik forradalom sem volt hiábavaló, mert a forradalmárok és a mártírok példát mutattak szabadságszeretetből, nemzeti összefogásból és szolidaritásból. A képviselők néma felállással adóztak az áldozatok emlékének.
Életre ítéltek
Az ünnepi rendezvénysorozat részekénk kerüét sor az Uránia Nemzeti Filmszínházban az Életreítéltek című dokumentumfilm díszbemutatójára. A bemutatón Gulyás Gergely úgy fogalmazott az 1956-os forradalom és szabadságharc az igazságért való lázadás örök szimbóluma . A fideszes képviselő a huszonegyedik század egyik legnagyobb világtörténeti eseményének nevezte az 1956-os szabadságharcot és forradalmat, amelynek szerinte éppolyan része a szabadságharc vérbefojtása, mint az azt követő koncepciós perek és kettétört életutak. Az Életreítéltek című dokumentumfilm olyan hősöket mutat be, akik egyszerre tettek tanúbizonyságot a nemzet és a szabadság iránti hűségükről, valamint halált megvető hősiességről. „A kommunisták ezt soha nem értették meg, ezért is váltott ki belőlük félelmet” – fogalmazott a politikus, hozzátéve, „a földi világ sokszor nem igazságos, ezért a hazához való hűség a hazát tartja meg és nem azt, aki hű hozzá“.
Az Országgyűlés alelnöke aláhúzta, a nemzetnek örökké emlékeznie kell azokra, akik 1956-ban a hazáért haltak, illetve akiket bebörtönöztek, megnyomorítottak. Bennük testesül meg ugyanis mindaz, ami határokra tekintet nélkül nemzetté formálja a világon szétszóródott magyarság egészét – mondta Gulyás Gergely.
Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete elnöke kifejtette, az Életreítéltek című film az 1956 utáni megtorlás borzalmainak egy kevéssé ismert, ám annál fontosabb helyszínére, a Kisfogházra hívja fel a figyelmet. Az alkotás az egykori áldozatok visszaemlékezésein keresztül mutatja be a helyszínt, ahol az 1956-os forradalom elítéltjei közül rengetegen raboskodtak, és amelynek udvarán sokakat ki is végeztek.
Felcsendül a Requiem
Este az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak emlékére tartott hagyományos emlékkoncerten a Szent István-bazilikában felhangzik Giuseppe Verdi Requiem című műve a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar előadásában.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS