Százöt éve, november 16-án vonult be Budapestre Horthy Miklós vezetésével a nemzeti hadsereg, hogy véget vessen a Tanácsköztársaság rémuralmának. A kormányzó fehér lován elfoglalta a vörös rongyokba öltözött várost, és elhozta a 134. napot, ami lezárta az első magyarországi kommunista diktatúra korát.
“Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit és vörös rongyokba öltözött” – mondta vitéz nagybányai Horthy Miklós fehér lován, amint éppen ma százöt éve bevonult Budapestre. Az ellentengernagy éppen a Károlyi-kormány regnálásának első évfordulóján vonult be a fővárosba és érkezésével véget ért a vörös gróf elhibázott politikája által hatalomra segített kommunista diktatúra.
Horthy bevonulása egy új korszakot jelentett a magyar történelemben. A kormányzó nevével fémjelzett korszak fő célkitűzése az volt, hogy az antant által ránk erőltetett korlátok között lavírozza el Magyarországot a világpolitika meglehetősen zavaros tengerén. Ehhez egy ellentengernagy kellett. A Tanácsköztársaság és a legitimisták külföldi kötődéseivel szemben a kormányzó politikája szembement azzal az elvvel, hogy az ország irányítását idegen érdekekhez kössék.
A román megszállás, a vörös terror által térdre kényszerített országot a kormányzó és a nemzeti hadsereg segítette fel a porból, és bár a következő évtizedek egy újabb elvesztett háborúval zárták a Horthy-kort, a két világháború között mégis sikerült egy erősödő Magyarországot építeni. Ennek első lépése pedig a budapesti bevonulás volt.
Fotó: MTI Fotó: Németh Tamás és Kovács Sándor
Facebook
Twitter
YouTube
RSS