A mondás is úgy tartja: vádold azzal az ellenfeled, amit te teszel. A Zeneakadémián pont ez történik, ugyanis a szenátus és a rektor is kiakadt azon, hogy az új intézményvezető személyéről Csák János kulturális és innovációs miniszter szeretne dönteni, ezért a szenátust arra kérte, hogy fogadja be az összes pályázatot és rangsorolják azokat, majd a felterjesztés után a miniszter választ közülük. Szerintük viszont ez a Zeneakadémia belső demokráciáját csorbítja, miközben kiderült, hogy ők azok, akik antidemokratikusak, hiszen annak idején hiába szavazott meg a többség kétharmad–egyharmad arányban egy másik személyt a népzenei tanszék élére, a vesztest tették meg vezetőnek.
Ahogyan arról korábban mi is részletesen írtunk, áll a bál a Zeneakadémián, miután új rektort kell október 31-ig az intézmény élére választani, de a szenátusnak nem tetszik, ahogyan ezt a minisztérium, azaz a fenntartó megtenné. Csák Jánosnak ugyanis volt egy szóbeli megállapodása Vigh Andrea jelenlegi rektorral – aki belső információink szerint ezt a szenátus előtt tagadta – arról, hogy a szenátus fogadja be az összes pályázatot, rangsorolja azokat és terjessze fel a miniszternek, aki majd választ. Korábban viszont ez úgy működött, hogy a szenátus javasolt rektorjelöltet és a jelöltek közül lehetett választani.
Mivel a Zeneakadémia presztizse csökkent, egyre kevesebb a diák, viszont egyre több a tanár – aminek okáról levélben kérdeztük a rektort, de a mai napig nem érkezett válasz a kérdéseinkre – és a nemzetközi rangsorban is visszaesett, a pályázatot úgy hirdette meg a minisztérium, hogy a jelöltnek rendelkeznie kell legalább ötéves, nemzetközileg kiemelkedő és elismert alkotó- vagy előadóművészi, és legalább ötéves oktatói tapasztalattal, legalább öt év vezetői tapasztalattal, nagyszámú, nemzetközileg is elismert lemezfelvétellel, nemzetközi zenei versenyeken elnyert díjakkal, nemzetközi zenei versenyek értékelői – zsűrizési – tapasztalatával, az európai zenei élet meghatározó művészeti és oktatási intézményeinek ismeretével, magas szintű jártassággal zenei intézmények működtetését, menedzselését illetően, szakmai teljesítményének elismeréseként a 271/2008. (XI. 18.) kormányrendeletben szereplő valamely állami kitüntetéssel. Zenetudománnyal foglalkozó szakember esetén pedig nemzetközileg kiemelkedő zenetudósi tevékenységgel, valamint több mint tíz, valamely világnyelven írt, nemzetközi szakirodalomban idézett tudományos publikációval és nemzetközi zenetudományi konferenciákon szerzett előadói tapasztalattal.
Áldemokrácia
A szenátus hanyatlásával kapcsolatban a közösségi oldalán Bolyki György zenész, producer is megszólalt.
Itt van ez a Zeneakadémia. Nem akarok most azzal foglalkozni, miként sikerült ennyire letornázni a presztízsét – és ami sokkal fontosabb: a minőségét. Nyilván, a külső körülmények mellett sokfajta alkalmatlanság, néhány hiba és rossz döntés, meg a szokásos emberi tényezők is felsorolhatók. Maradjunk annyiban, ami a mostani kiindulópont: van egy presztízsét vesztett intézményünk, melynek tanári kara olyan, amilyen, és diákjai is olyanok, amilyenek
– fogalmazott.
Évtizedek óta nem volt példa rá, hogy ilyen szintű művészek jelentkeztek volna a posztra, mint most. De most, amikor a béka feneke alól kéne visszahozni az intézményt (színvonal és presztízs tekintetében is), egyszerre ketten is úgy érzik, vállalnák a feladatot. Viszont van egy baj: a szenátus szerint egyikük sem alkalmas rektornak! A szenátus szerint egy olyan embernek kéne rektorrá válnia, akinek a nevét most hallottam először. Tudom, én vagyok a bunkó, de valószínűnek tartom, ha én nem ismerem őt, akkor a nemzetközi zenei élet sem nagyon… Márpedig a Zeneakadémia presztízsét sosem a kiváló irodai dolgozók növelték, hanem az egész világon ismert művészek
– írta Bolyki. A zenész azt is kifejtette:
a tekintetes szenátus hatalmas „jóemberkedés” mellett végig asszisztálta, hogy a jazzisták tizenegy tanszakából kilenctől megvonták a művészdiploma kiadásának jogát, mivel a tanárok nem végezték el a szükséges képzéseket.
Bolyki arra is kitért: látja, hogy a szenátus most készül megvívni a „demokrácia legfontosabb harcát” a miniszterrel szemben – az ellenzéki sajtó tapsvihara közepette.
Saját elveiket sem tartják be
Csakhogy a szenátus jobb, ha hallgat a demokráciáról, mivel antidemokratikusan választanak vezetőket. Még 2021-ben, amikor tanszékvezető-választás volt a népzenei tanszéken, a jelenlegi tanszékvezető úgy pályázott az első fordulóban, hogy titokban tartotta indulását, azaz kollégáival nem közölte előzetesen, hogy pályázni fog. A nagyobb gond azonban az volt, hogy a jelenlegi tanszékvezető a népzene-tanszéki oktatói szavazáson kétharmad–egyharmad arányban alulmaradt, ennek ellenére a szenátus mégis őt szavazta meg a vezetői posztra. Vagyis amit a szenátus jelen helyzetben számonkér a fenntartón, hogy a fenntartó ne avatkozzon bele a helyi önrendelkezésbe, azt ő maga két éve nem tartotta be. Szemrebbenés nélkül megtette a népzeneoktatók kollektívájával, hogy egyszerűen felülbírálta a döntésüket.
Sajtóinformációk szerint az ügyben petíció is született, amelyet a népzene tanszék több gyakorlati népzenész oktatója mellett a tantestület tudományos fokozattal vagy etnomuzikológiai végzettséggel rendelkező tagjainak zöme is aláírt. Ebben felhívták a vezetőség figyelmét arra, hogy a rektor által támogatott jelöltet, Dr. Bolya Mátyás Istvánt sem szakmai, sem emberi szempontból nem tartják alkalmasnak a vezetői pozíció betöltésére, valamint kinevezése veszélybe sodorja a népzeneoktatás gyakorlati és elméleti színvonalának biztosítását. A nyilatkozatra azonban sem a szenátus, sem a rektorasszony részéről nem kaptak érdemi választ, az új tanszékvezető pedig a tiltakozások ellenére megkezdhette tevékenységét.
Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/Mohai Balázs
Facebook
Twitter
YouTube
RSS