Magyarországnak törvényes joga volt megvédeni az uralkodó által szentesített vívmányokat, mivel ez békében nem ment, vállalni kellett érte a harcot, és mert a harc sem vezetett sikerre, meg kellett halni érte – mondta Áder János a 168 éve kivégzett tizenhárom aradi vértanúra emlékezve pénteken a Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalmon.
A köztársasági elnök a tizenötödik aradi vértanúként emlegetett Kazinczy Lajos honvéd ezredes szobránál hozzátette: a megtorlók úgy hitték, hogy az élen járó katonák kivégzésével a bátorságot is kiirtják mindazokból, akik mögöttük harcoltak, bennük bíztak.
Áder János kiemelte: ez azonban éppen fordítva történt, a haza – veszteségei révén – megfogyatkozott ugyan, de minden érte hozott áldozattal csak még erősebb lett.
Az államfő felidézte: rögtönítélő hadbíróságok egyformán halálba küldtek péket, tanítót, földművest, nyomdászt, honvédet, lelkészt, jegyzőt, katonát és civilt. Legalább 130 embert végeztek ki, több százan kerültek börtönbe. Október végére már egész Európa visszhangzott a példátlan vérontás miatti felháborodástól, a megtorlás lendülete lassanként alábbhagyott, de Kazinczy Lajosnak még a kivégzőosztag elé kellett állnia – mondta.
Áder János a nyelvújító Kazinczy Ferenc fiának élettörténetét ismertetve kiemelte: Kazinczy Lajos a család legkisebb gyermekeként csak rövid ideig érezhette magán az atyai figyelmet. Tizenegy éves volt, amikor apját Széphalmon eltemették. Kazinczy Ferenc a “jót s jól” üzenetét hagyta gyermekeire, hogy a becsületes munkának nemcsak az egyén, hanem a közösség is haszonélvezője.
A Kazinczy-család legkisebb fia a hadtudomány művelésébe fogott. A katonaiskolából induló, szépen ívelő pálya azonban rövid időre megszakadt, végül mégis e hivatásban teljesült be sorsa, amikor életét adta a hazáért – mondta az államfő. Hozzátette: 1848-ban, a honvéd zászlóaljak szervezésekor felajánlotta szolgálatait a Batthyány-kormánynak. Harcolt a pákozdi, a tápióbicskei, az isaszegi, a nagysallói és a komáromi csatában, szervezett sereget Pozsonyban, vezette a győri sáncok megerősítését. Személyes hősiessége és helytállása léptette Kazinczy Lajost mind magasabbra: századosból őrnaggyá, majd alezredesi és ezredesi rangra. 1849 júniusában Munkácson már három megye haderőinek főparancsnokaként hívta honfitársait, hogy segítsék a honvédő katonákat.
Kazinczy Lajost októberben felségsértés vádjával elítélték, földi maradványai sosem kerültek elő. Ha sírhelye nem is, de szobra több mint száz esztendeje szülőhelyén, Széphalmon áll
– mondta Áder János.
Hangsúlyozta: az aradi vértanúk félelem nélkül néztek szembe a halállal. Az erő, amely nyugalmat és békét adott nekik, az igazság ereje volt. Egy tiszta és igaz ügy ereje, a magyar szabadságé.
A mártírok nem csupán gyászt hagytak ránk, hanem büszkeséget és hitet, hogy a haza több, mint néhány ünnepélyes pillanat, több, mint hősökre emlékezés egy hősök nélküli korban. A haza a velünk, bennünk és általunk tovább élő múlt és a jövő ígérete.
– fogalmazott a köztársasági elnök.
Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere ünnepi köszöntőjében így fogalmazott:
Meggyőződésem, hogy az aradi vértanúk áldozatukkal hozzájárultak a kiegyezés sikeréhez, tettükből merített erőt 1920 után az ország, mint ahogyan 1945-ben is, állt talpra két hétre 1956-ban és tudott rendszert bontani 1990-ben”.
A polgármester hozzátette, míg 1849-ben még a nemzethalál gondolata is realitásnak tűnt, ma egy szabad országban, Széphalmon Kazinczy Ferenc sírja mellett magyarul köszönthetjük egymást. Október hatodikán így a gyász mellett visszafogottan ugyan, de ünnepelhetünk is, mert “tábornokaink, ha a csatát el is vesztették, céljaikat elérték, vagyis a háborút megnyerték” – mondta Szamosvölgyi Péter.
MTI; Fotó: Mandiner
Facebook
Twitter
YouTube
RSS