Áder: A mi felelősségünk, hogy milyen következményei lesznek a klímaváltozásnak

A párizsi klímaegyezmény melletti kiállásra, a mielőbbi ratifikálásra és végrehajtásra kérte Áder János köztársasági elnök kedden az Országgyűlést.

Az államfő parlamenti felszólalásában azt szorgalmazta: “legyünk szövetségesei a jövő nemzedéknek”. Mint mondta, világossá kell tenni, hogy közös felelősséget viselünk sorsukért.

Áder János a ratifikációs eljárás mielőbbi megindítását kérte a kormánytól: Magyarország az elsők között legyen az Európai Unióban, akik hitet tesznek a párizsi megállapodás mellett. Megjegyezte: több parlamenti cikluson átnyúló feladatokról van szó, fontos, hogy a javaslatot a képviselők egy emberként támogassák szavazatukkal. A köztársasági elnök lélektani áttörésként értékelte a klímacsúcson történteket, s úgy fogalmazott:

“a legnagyobb bajt sikerült elkerülni, de a legnagyobb jót még nem értük el”.

Párhuzamot vont a kiotói és a párizsi egyezmény között, kifejtve: míg előbbit 38 ország támogatta, s a tíz legnagyobb szennyezőből hat nem volt részese, addig a párizsi egyezményt 195 ország fogadta el, 175 már aláírta és mások mellett az Egyesült Államok és Kína az elsők között tett hitet a végrehajtás mellett. Hozzátette: a kiotói egyezmény a világ kibocsátóinak 11 százalékát fedte le, szemben a párizsival, amely 95 százalékot. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a világ tovább halad az ipari forradalom utáni úton, akkor akár 4 – pesszimista becslések szerint 5-6 – fokos földfelszíni hőmérsékletemelkedés lehetne a századfordulóra. Ennek beláthatatlan következménye lenne az élővilágra és az emberekre nézve – emelte ki az államfő, aki az ENSZ tudományos tanácsadó testületének tanulmányára hivatkozva a következmények közé sorolta a jégtakaró olvadását, a tengerszint emelkedését, még szélsőségesebb időjárási viszonyokat és egyre súlyosabb természeti katasztrófákat, az élelmiszertermelés feltételeinek romlását, új kórokozók megjelenését és a tömeges népvándorlást. A 2 fokos célkitűzésre utalva jelezte: nem sok időnk, 15-20 évünk van arra, hogy a megállapodást végrehajtva elkerüljük a legnagyobb bajt. Az államfő kitért arra is, hogy ma már 94 százalékos tudományos konszenzus van abba, hogy a klímaváltozás az emberi tevékenység következménye, s aki ezt megkérdőjelezi, olyan, mintha a gravitációt vonná kétségbe. A legsúlyosabb tévhitnek nevezte, hogy Párizs csupán egy klímavédelmi, környezetvédelmi megállapodás. Ha a megállapodást betartjuk, annak “kőkemény gazdasági következményei lesznek” – hangoztatta, hozzátéve, emiatt korábban többször zsákutcába futott az egyezség. Egy új gazdasági korszak küszöbéhez érkeztünk, – folytatta – ahol a fosszilis energiára épülő fejlődési folyamat lezárult. A 2015-ös évet példátlannak nevezte amiatt, hogy ez volt az első olyan év, amikor több szén-dioxid-mentes áramtermelő kapacitás épült ki világszerte, mint fosszilis; s ez volt az első év az ipari forradalom óta, amikor megújuló energiaforrásokra kétszer annyi pénzt költöttek, mint hagyományos szén- és olaj alapú fejlesztésekre. Miközben napi 1 milliárd dollárnyi fejlesztés történt a megújuló energiák piacán, aközben 100 milliárd dollárnyi tervezett fejlesztést töröltek a fosszilis energiaiparban – hangsúlyozta, megjegyezte: az Egyesült Államokban, Kínában és Szaúd-Arábiában is jelentős szemléletváltás történt.

Áder János beszámolt arról is, hogy Magyarország szén-dioxid-kibocsátása 50 éves mélyponton volt 2014-ben a British Petroleum jelentése szerint. Méltatta, hogy Magyarország azon 21 ország közé tartozik, ahol úgy nőtt a GDP, hogy közben csökkent az emisszió. Kifejtette, hogy egy washingtoni kutatóintézet szerint 2000 és 2015 között 29 százalékkal nőtt a GDP, a kibocsátás pedig 24 százalékkal csökkent, ami világosan cáfolja azt a közkeletűnek tekintett tényt, hogy Magyarország viszonylag jó pozíciói pusztán a szocialista nehézipar 1990 előtti összeomlásának köszönhetők.

    “Nem ülhetünk a babérjainkon”

– szögezte le a köztársasági elnök, aki további tennivalókat fogalmazott meg a légiközlekedés és a tengeri hajózás kibocsátás-csökkentésével kapcsolatos tárgyalások elindítására, továbbá arra, hogy a top10 szennyező ország mihamarabb egyeztessen a párizsi megállapodás végrehajtásának felgyorsítására. Magyarország tennivalói közé sorolta a nemzeti éghajlatvédelmi és az energiastratégia újragondolását és a Magyar Tudományos Akadémia alap- és alkalmazott kutatásainak nagyobb támogatását. Utóbbit azzal magyarázta, hogy minél hamarabb hasznosítható eredményekre van szükség, meg kell oldani például a nap- és a szélenergia hosszú idejű tárolását. Azt is megfogalmazta: Magyarország nem maradhat ki a klímaforradalomból. Az e-közlekedés fejlesztésének gyorsítása mellett foglalt állást, s további tennivalókat látott a mezőgazdaságban és a hulladékgazdálkodásban is. Áder János szükségesnek tartotta, hogy az elektronikus hulladék nyersanyagforrás legyen, amit azzal indokolt: 1 tonna kőből az óriási környezeti károkat okozó cianidos technológiával 2 gramm aranyat lehet kinyerni, miközben 1 tonna elektronikus hulladékból ennek 300-szorosát.

Forrás: MTI 

Fotó: MTI