A múlt héten, kivételesen sürgős eljárás során elfogadott módosításokat számos civil szervezet és politikus bírálta, mivel véleményük szerint ellehetetleníti a közérdekű adatok és a közpénzek felhasználásának megismerését.
Áder János államfő visszaküldte megfontolásra a parlamentnek a közérdekű adatközlést újraszabályozó és az agrárkamara vezetőinek összeférhetetlenségi szabályain lazító, közelmúltban elfogadott törvényeket – adta hírül tegnap késő este a Magyar Távirati Iroda.
Az államfő az információs önrendelkezési jogról szóló törvény módosításáról a Kövér László házelnöknek küldött levelében azt írta, álláspontja szerint az a közérdekű adatok megismerése tekintetében jogalkalmazási nehézséget okozhat. A másik jogszabályban pedig szerinte olyan rendezetlen kérdések maradtak, amelyek az agrárkamara működésképtelenségéhez vezethetnek.
A köztársasági elnök felidézte, hogy az úgynevezett Info-törvény új bekezdéssel egészült ki, amely kizárja az Info-törvény alkalmazását a külön törvényben szabályozott tájékozódási, iratmegismerési, betekintési és másolatkérési jogokra.
Álláspontja szerint a szabályozásból a jogalkalmazó számára az a téves következtetés vonható le, hogy a külön törvények szerint lefolytatott eljárásban érintett személyeket megillető jogorvoslat lehetősége megszűnik, noha ezekben az esetekben ezidáig sem az Info-törvény passzusai voltak alkalmazandóak, hanem az egyes külön törvények által biztosított iratmegismerést, tájékozódást szabályozó jogszabályok rendelkezései.
Megítélése szerint a módosítás helyes értelmezésének feltétele az, ha a módosított rendelkezés utal arra, hogy a változtatás nem eredményezheti a más jogszabályban biztosított közérdekből nyilvános adatok és a közérdekű adatok megismerhetőségének korlátozását.
Áder János emellett idézi levelében azt a passzust, amely arról szól, hogy a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem eredményezhet a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést és -kezelést.
Álláspotja szerint a módosítás a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozásának terjedelmét nem határozza meg pontosan a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványainak mélységére és terjedelmére való utalással. A közfeladatot ellátó szerv túl széles körű mérlegelési lehetőséget kap annak megítélésére, hogy mi az a tartalmi tájékoztatás, ami már egy ellenőrző szerv “kényszerjellegű” adatbetekintési körébe vonható – fogalmazott az államfő.
Szükségesnek nevezi, hogy a jogalkotó megalkossa azt a jogszabályt, amely a közérdekű adatok megismerésével kapcsolatos költségtérítés mértékének megállapítása során figyelembe vehető költségelemeket és azok legmagasabb mértékét, valamint a másolatként igényelt dokumentum jelentős terjedelmének megállapítása során alkalmazandó szempontokat határozza meg. Áder János rámutat: ezen aggályok különösen nagy hangsúlyt kapnak azért is, mert a módosítást a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
A parlament kivételes sürgős eljárásban fogadta el április 30-án azt a fideszes indítványt, amely alapján az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal köteles ellenőrizni a közfeladatot ellátó szerveket, a közérdekű adat megismerésére irányuló igény pedig nem eredményezhet az ellenőrző szervek jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést. Az indoklás ezt azzal egészíti ki, hogy azokat a “visszaélésszerű adatigényléseket”, amelyek az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályoznák, nem kell teljesíteni.
Bírálatok az ellenzék soraiból és a civil szervezetektől
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény kivételes eljárási rendben történő tárgyalásából ellenzéki képviselők – köztük az MSZP-s Bárándy Gergely, az LMP-s Schiffer András, Karácsony Gergely (Párbeszéd Magyarországért) és a jobbikos Apáti István is – arra következtetett az előterjesztés vitájában, hogy a kormányoldal korlátozni akarja a trafikpályázatok megismerhetőségét. Ezt az előterjesztők nevében Vas Imre és Répássy Róbert igazságügyi államtitkár is cáfolta. Az ellenzék azt is kifogásolta, hogy a változtatásokat a már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Az ellenzéki pártok mellett civil szervezetek is bírálták a módosítást, az atlatszo.hu, a Budapest Intézet, a K-monitor, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International kilépett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által szervezett antikorrupciós munkacsoportból.
Mindeközben az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért választási szövetséget vezető Bajnai Gordon pedig azt kérte Áder Jánostól, hogy ne írja alá a törvényt, hanem kérjen róla előzetes alkotmánybírósági vizsgálatot, mert a „módosítás ellehetetleníti a közérdekű adatok megismerését, a közpénzek felhasználásának nyomon követését”. Hozzátették: a “sunnyogási törvényt” a fideszes kétharmad lóhalálában, a “trafikmutyi” után néhány nappal fogadta el.
Bajnai Gordon levelében azt is kifogásolja, hogy az előterjesztők nem indokolták meg a kivételesen sürgős tárgyalási rendet, és a változtatásokat a már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Hivatkozik arra, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog korlátozása alkotmányos indok hiányában alaptörvény-ellenes.
Rendezetlen kérdések
Az agrárkamarai törvény módosítása megszünteti a megyei elnöki tisztségnek az országos elnöki, illetve alelenöki tisztséggel kapcsolatos összeférhetetlenségét.
Az államfő szerint azonban ezután a törvényben olyan rendezetlen kérdések maradtak, amelyek az agrárkamara működésképtelenségéhez vezetnek. Szabályozatlan marad, hogy a több tisztséget betöltő személy milyen rendelkezések szerint gyakorolhatja jogait, illetve teljesítheti kötelezettségeit – írta megfontolásra visszaküldő levelében Áder János, rögzítve: az összeférhetetlenségi szabályok egyértelmű rendezése nélkülözhetetlen a kamara törvényes és zavartalan működéséhez.
Tucatnyi törvény került újra a parlament elé az áderi szigor nyomán
Áder János tavaly nyári beiktatása óta összesen tizenegy törvényt küldött vissza megfontolásra az Országgyűlésnek, míg a választási eljárási törvénynél előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól (Ab). Aggályai nyomán az Ab eltörölte a Magyarországon élő választópolgárokra vonatkozó regisztrációs előírásokat.
Az államfő már három héttel a kinevezése után, május végén formai ok miatt visszaküldte a módosított médiatörvényt a parlamentnek. Indoklása szerint azt a kormánytöbbség a házszabály helyébe lépett országgyűlési törvény megsértésével fogadta el, amikor megszavazta annak zárószavazás előtti, utolsó pillanatban történő érdemi módosítását.
Június 5-én a kisajátításról szóló törvény módosítását és a sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló jogszabályt nem szentesítette az államfő. Az előbbi jogszabálynál azt kifogásolta, hogy azt az Országgyűlés a házszabályba és a jogalkotási törvénybe ütköző módon fogadta el, a másiknál pedig olyan koherenciazavart fedezett fel, amely miatt újra kell tárgyalni a javaslatot.
Október 8-án Áder János a Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényt, a településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényt nem írta alá.
Míg elődje, Schmitt Pál nyíltan megvallotta, hogy nem fogja lassítani a jogalkotást, Áder János már az első vétó után jelezte, hogy szigorú lesz a törvények aláírásakor: “Az alkotmányosságát és az eljárási, formai hibátlanságát is vizsgálni fogom a törvényeknek. Ebben szeretnék következetes gyakorlatot kialakítani” – mondta.
Forrás: atv.hu
Fotó: civilhetes.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS