Aggasztják Moszkvát az Ukrajnának esetleg szállítandó amerikai fegyverek

Oroszország biztonságát fenyegetik az Ukrajnának esetleg szállítandó halált okozó amerikai fegyverek – figyelmeztetett az orosz külügyi szóvivő csütörtökön.

Alekszandr Lukasevics azt mondta, az Egyesült Államok azon “szándéka”, hogy közvetlenül vagy közvetítőkön keresztül az emberi élet kioltására alkalmas korszerű fegyvereket adjon át Kijevnek, komolyan aggasztja Moszkvát, minthogy ez nemcsak a délkelet-ukrajnai fegyveres szembenállás kiterjedésével járhat. A lépés Oroszország biztonságát is fenyegeti, amelynek területét már több alkalommal lőtték ukrán oldalról – tette hozzá.

Lukasevics emlékeztetett arra, hogy az amerikai törvényhozás megszavazta, Barack Obama elnök pedig tavaly év végén aláírta azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi a fegyverszállítást Ukrajnának.

A szóvivő arra is felszólította az Egyesült Államokat, hogy ne adjon át Ukrajnának Afganisztánból kivont fegyvereket és haditechnikát.

Moszkva a közös lengyel-litván-ukrán békefenntartó dandár felállítása miatt is aggódik. Alekszandr Lukasevics bírálta az ukrán törvényhozást, amely jóváhagyta az erről szóló megállapodást. A szóvivő úgy vélte, hogy az ukrán hadsereg már így is külföldi légióra hasonlít és a dandár felállítása egyáltalán nem segíti a délkelet-ukrajnai békefolyamatot.

Lukasevics közölte, hogy nem tartja kudarcnak a rendezés érdekében létrehozott nemzetközi összekötőcsoport múlt hétvégi ülését, amely megállapodás aláírása nélkül ért véget. Arra viszont nem tudott válaszolni, hogy Denisz Pusilin, a tavaly önkényesen kikiáltott donyecki népköztársaság képviselője miről tárgyalt Moszkvában. Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint a szakadár politikus erről maga számolt be.

Az orosz külügyi szóvivő azt sem tudta megerősíteni, hogy Vlagyimir Putyin újabb üzenetet küldött volna Petro Porosenko ukrán elnöknek, amelyben az orosz államfő a január 15-én tett békejavaslataihoz képest újabbakat fogalmazott volna meg. Moszkva a múlt havira sem kapott választ Kijevtől – tette hozzá.

Lukasevics közölte, Oroszország kitart amellett, hogy azonnal be kell szüntetni Délkelet-Ukrajnában a harci cselekményeket, s arra szólítja fel Kijevet és a “donyecki és luhanszki népköztársaságok” képviselőit, hogy újítsák fel a párbeszédet. Az orosz és a francia államfő, valamint a német kancellár pénteki moszkvai találkozójával kapcsolatban azt mondta, lehetséges, hogy az állami vezetők tisztázzák majd az ENSZ égisze alatt Délkelet-Ukrajnába küldendő kéksisakos béketeremtő egység kérdését.

Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója a moszkvai csúcstalálkozó hírét kommentálva arról tájékoztatott, hogy Vlagyimir Putyin, Francois Hollande és Angela Merkel várhatóan a kora esti órákban tanácskozik majd. Előtte “néhány órán át” a három ország szakértői egyeztetnek. Azt mondta, hogy Moszkva kész az építő párbeszédre és az ukrajnai helyzet romlásával indokolta a három állam vezetőinek csütörtökön bejelentett találkozóját.

Litvánia fegyvereket adott át Kijevnek feleslegessé vált készleteiből

Litvánia átadott Ukrajnának bizonyos fegyvereket, amelyeket Kijev kért – közölte csütörtökön Brüsszelben újságírókkal a litván nemzetvédelmi miniszter.

Juozas Olekas az Interfax-Ukraina hírügynökség internetes oldalán olvasható jelentés szerint elmondta: Litvánia humanitárius segítséget nyújtott Ukrajnának, gyógykezelésre fogadott sebesült ukrán katonákat, és ukrán kérésre bizonyos fegyvereket is adott át Kijevnek, de a szóban forgó fegyverek konkrét típusára nem tért ki.

“Meggyőződésünk, hogy Ukrajna a függetlenségéért és az európai demokrácia értékeiért harcol, és ebben a képességeinkhez mérten segítenünk kell neki” – hangsúlyozta a miniszter.

Az ukrajnai helyzet lehetséges kimenetele kapcsán Olekas megjegyezte: “Úgy gondolom, erre a kérdésre megtaláljuk a megoldást, mivel működnek a gazdasági szankciók, Ukrajnának is megvan a területe megvédéséhez szükséges fegyverzete és szándéka, és segítséget is kap. Úgy vélem, Oroszország meg fogja érteni, hogy baráti együttműködésben kell élnie a szomszédokkal, ahelyett, hogy katonai eszközökkel oldanák meg a problémákat”.

Korábban Andrij Liszenko, a szakadárok ellen vívott “terrorellenes hadművelet” parancsnokságának szóvivője tájékoztatott arról, hogy Litvánia fegyvereket adott át Ukrajnának.

Olekas novemberben közölte, hogy országa 2015-ben 43,5 ezer euró (13,4 millió forint) értékben szándékozik segítséget nyújtani az ukrán hadseregnek, a litván hadsereg készleteiből feleslegessé vált felszerelésekkel.

A miniszter a BALTNEWS.lt hírportál szerint fontosnak nevezte a litván-lengyel-ukrán közös dandár tervezett felállítását, amelyre 2011 nyara óta készülnek.

Kerry: Washington nem fog szemet hunyni a Kelet-Ukrajnában lévő orosz tankok felett

Miközben Washington a kelet-ukrajnai konfliktus diplomáciai megoldására törekszik, nem fog szemet hunyni az orosz-ukrán határt átlépő orosz tankok és fegyveresek felett – hangsúlyozta csütörtökön Kijevben John Kerry. Az amerikai külügyminiszter szerint Ukrajna számára jelenleg az orosz agresszió jelenti a legnagyobb fenyegetést.

Az ukrán államfővel, Petro Porosenkóval folytatott tárgyalásait követően tartott sajtóértekezleten Kerry felszólította Moszkvát, hogy tartsa be a kelet-ukrajnai tűzszüneti egyezményt.

“Nem hunyhatunk szemet afelett, hogy az orosz-ukrán határon keresztül harckocsikat szállítanak a Donyec-medencébe. Afelett sem, hogy egyenruhájukon azonosító jelzést nem viselő orosz fegyveresek harcolnak Kelet-Ukrajnában, és Oroszország irányítja a törvénytelen szakadár erőket a harcmezőn, valamint modern katonai eszközökkel, rakétákkal és radarokkal látja el őket” – hangoztatta Kerry. Leszögezte: az Egyesült Államok azt várja Oroszországtól, hogy vonja ki csapatait Kelet-Ukrajnából, és engedjen szabadon minden foglyot.

Kifejtette ugyanakkor azt is, hogy az Egyesült Államok a kelet-ukrajnai válság békés, diplomáciai úton történő megoldására törekszik.

“Nem keressük a konfrontációt Oroszországgal. Sem Porosenko elnök, sem az Egyesült Államok, sem az Európai Unió. Nagyon reméljük, hogy megváltoztatja politikáját a helyzet diplomáciai megoldása érdekében” – jegyezte meg.

Szavai szerint Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök csütörtök délutáni kijevi látogatása aláhúzza, hogy az Egyesült Államok és európai szövetségesei Ukrajnával közös, egységes álláspontot képviselnek, s arra szólítják fel a Kremlt, haladéktalanul tegyen lépéseket a konfliktus rendezésére.

Kerry kifejezte reményét, hogy a következő napokban módot találhatnak a kelet-ukrajnai helyzet megoldására.

Porosenko a maga részéről teljes mértékben elfogadhatatlannak nevezte a polgári célpontok ellen Kelet-Ukrajnában intézett támadásokat, amelyekért az oroszbarát szakadárokat tette felelőssé.

Felhívta a figyelmet, hogy az erőszak egyre nagyobb méreteket ölt Kelet-Ukrajnában, és Oroszországot vádolta az erőszakos cselekmények támogatásával.

Az ukrán államfő rámutatott az ukrajnai reformokhoz nyújtott washingtoni politikai, gazdasági és pénzügyi támogatás, valamint a két ország közötti együttműködés fontosságára.

Szavai szerint a két ország védelmi együttműködésének célja, hogy hatékony megoldást találjanak a válság rendezésére. Az ukrajnai reformok tekintetében Porosenko kiemelte a korrupció elleni küzdelemnek, a bírói rendszer megújításának és a befektetéseknek kedvező klíma megteremtésének fontosságát Ukrajnában.

Az amerikai külügyminiszter megbeszélést folytatott Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel is. Kettejük közös sajtótájékoztatóján közölte, hogy az Egyesült Államok egymilliárd dollár hitelt biztosít Ukrajnának, valamint további egymilliárd dollár hitel nyújtását helyezte kilátásba abban az esetben, ha a demokratikus reformok jól haladnak Ukrajnában.

Kerry ismételten hangsúlyozta, hogy Washington a kelet-ukrajnai válság békés rendezése mellett van, ugyanakkor szavai szerint ez a béke “nem lehet egyoldalú”. Kijelentette, hogy Barack Obama amerikai elnök “hamarosan” döntést hoz arról, szállít-e vagy sem az Egyesült Államok halált okozó fegyvereket Ukrajnának.

Hende: Magyarország is kéri NATO integrációs egység felállítását

A NATO-tagállamok védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozásán Hende Csaba csütörtök délután indítványozta, hogy Magyarországon is jöjjön létre egy 40 fős parancsnoki koordinációs központ – közölte a honvédelmi miniszter magyar újságírókkal.

Hende Csaba elmondta, hogy az úgynevezett NATO-erők integrációs egysége (NATO forces integration unit, NFIU) Székesfehérváron jönne létre, a kormány egy meglévő épület felújításában gondolkodik, a negyven törzstiszt felét a NATO, másik felét pedig a Magyar Honvédség fogja adni. Hende úgy vélte, ennek költségei nem lesznek számottevőek. Hende tudatta, hogy ehhez még várhatóan miniszteri szinten az Észak-atlanti Tanács is egyhangúlag hozzá kell járuljon.

“Ez az egység hazánk biztonságát szolgálja, nem irányul senki ellen, és nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy egyáltalán nem sérti sem jogi, sem politikai értelemben az 1997-ben aláírt NATO-Oroszország Egyezményt” – nyomatékosította a miniszter, aki szerint ennek csak előnyei vannak, erősíti Magyarország biztonságát, hatékonyabbá teheti az ország védelmét, gyorsabbá teszi a NATO-val való együttműködést.

“Még inkább meggondolja majd bárki, hogy Magyarország ellen bármilyen kihívást intézzen, hiszen a NATO-parancsnokság azonnali reagálást és az eddigieknél sokkal gyorsabb lépések megtételét teszi lehetővé” – hangoztatta Hende Csaba, felhívva a figyelmet a pápai légibázis fejlesztésére, amelyen keresztül szükség esetén meg is érkezhet egy NATO-dandár Magyarországra.

Hende kitért arra is, hogy a legcélszerűbb az egységet egy meglévő műveleti parancsnokságra telepíteni, és a magyar összhaderőnemi parancsnokság Székesfehérváron van, és ez indokolja, hogy a legnagyobb hatékonyság érdekében az NFIU is ott legyen.

“Magyarország biztonságát növelő intézkedésről van szó, amely kis befektetéssel jelentősen növeli az országvédelem hitelességét, és ezáltal Magyarország biztonságát” – magyarázta a tárcavezető.

Az NFIU-k felállításáról a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón döntöttek a NATO-tagállamok vezetői. Hat ország, a balti államok, Lengyelország, Románia és Bulgária már korábban jelezte, hogy szívesen otthont adna egy-egy ilyen központnak. Ezeknek az egységeknek az elsődleges feladata, hogy lehetővé tegyék, hogy a NATO keleti tagjai a lehető leggyorsabban képesek legyenek fogadni az úgynevezett rendkívül magas készenléti erőket. Emellett többnemzeti gyakorlatok szervezésében és támogatásában is részt vesznek majd, és általános összekötő feladatokat is el fognak látni. Ezek létrehozásáról is Walesben született döntés, azzal a céllal, hogy a NATO 48 órán belül a szövetség területén bárhol mozgósítani tudjon egy körülbelül 5000 fős kontingenst.

Az úgynevezett Készenléti Akciótervet az ukrán válságra válaszul alkotta meg a NATO, célja pedig a szövetség védelmi képességeinek megerősítése a keleti tagállamokban. Ezekben az országokban a miniszter szerint nem épült ki kollektív védelmi infrastruktúra, és azt kérték, hogy a NATO helyezze át kapacitásai egy részét, ami jogos, de költséges igénynek tűnt. A gyorsan bevethető dandár és a fogadásukra felálló közös, kislétszámú parancsnokságok létrehozása egy ezt kiváltó kompromisszumként született meg.

Arról, hogy Magyarország hogyan fog részt venni ebben a gyorsreagálású erőben, Hende Csaba egyelőre nem árult el részleteket, mint mondta: ennek katonai tervezése folyamatban van.

“Magyarország jelentős, számottevő erővel kíván hozzájárulni a különösen magas készenléti erőhöz” – fogalmazott a honvédelmi miniszter.

Hende arról is beszámolt, hogy a nap folyamán ülésezett a NATO úgynevezett nukleáris tervező csoportja, ahol abban állapodtak meg, hogy míg a világban vannak nukleáris fegyverek, addig a NATO-nak is fenn kell tartania nukleáris védelmi képességeit.

A miniszter kitért arra is, hogy a szövetségesek a grúz védelmi miniszterrel áttekintették, hogyan áll a Tbiliszi számára elhatározott intézkedéscsomag végrehajtása. Megállapították, hogy Grúzia óriási reformokat hajtott végre és nagy előrehaladást ért el a védelmi szféra modernizációjában. A Grúziában létrehozandó NATO-grúz közös kiképzőközponthoz Magyarország logisztikai szakértőt ajánlott fel, valamint Grúzia és más partnerországok tisztjei lehetőséget kapnak, hogy angolul tanuljanak Budapesten.

MTI / Pestisrácok.hu összeállítás – Fotó: Reuters