Aláírták a magyar–szlovén fejlesztési szerződést

Orbán Viktor és Janez Janša aláírta Lendván a Muravidék és Rábavidék fejlesztéséről szóló magyar–szlovén együttműködési szerződést. A megállapodás értelmében a két ország évente tízmillió euró támogatást nyújt a térség fejlesztésére. A két kormányfő a találkozót követően közös sajtótájékoztatót tartott, ahol kijelentették, hogy Magyarország és Szlovénia is sikeresen kezelte a válságot, ami lehetőséget ad arra, hogy további együttműködést tervezzenek a két ország között.

A két kormányfő a Mura- és a Rábavidék fejlesztését előirányzó közös alapról írt alá megállapodást, amely a 2022-től 2026-ig terjedő időszakra évente öt-öt millió eurót biztosít a két, nemzetiségileg vegyesen lakott térség számára. Az alap létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot Janez Janša és Orbán Viktor tavaly szeptemberben írta alá a szlovéniai Celjében, az ötvenharmadik Nemzetközi Kisiparos és Vállalkozói Vásár megnyitóján, a régió legnagyobb kereskedelmi és üzleti eseményén, amelynek partnerországa 2021-ben Magyarország volt.

A magyar és a szlovén gazdaságok erősebben jönnek ki a válságból, mint ahogy belementek, és kevés ilyen ország van

– mondta Orbán Viktor miniszterelnök a találkozót követő sajtótájékoztatón. A kormányfő elmondta: a járvány ugyan meggyötörte Magyarországot és Szlovéniát is, de összességében a sikeresen védekező országok közé tartoznak. Kiemelte, hogy megváltozott a helyzet Európában; néhány éve még azt gondoltuk, hogy a nyugati gazdaságok nélkül nem működnek a közép-európaiak, és ez talán most még mindig igaz, de kiegészült azzal az igazsággal, hogy a közép-európai gazdaságok nélkül nem működnek többé a nyugat-európaiak. Úgy értékelte, hogy sokkal egyenrangúbb viszonyok jöttek létre gazdasági erő és egymásrautaltság szempontjából az Európai Unióban, ezért Magyarország bátrabban áll ki a saját igaza, a saját fölfogása, saját tervei mellett.

Mi nem bajkeverők vagyunk, csak megerősödtünk, és tudatában vagyunk annak, hogy a mi hangunkat legalább ugyanolyan mértékig meg kell hallgatni Brüsszelben, mint a nyugat-európai országokét

– mondta, hangsúlyozva: minél inkább együttműködnek a közép-európai országok, annál inkább erősebb lesz a hangjuk. A szlovén kormányfő felszólalásában emlékeztetett, hogy harminc év telt el azóta, hogy az első olyan egyezményt aláírta a két ország, amely a határ mindkét oldalán élő kisebbségek védelméről szólt. A mostani megállapodással az elmaradásokat törleszti – tette hozzá. Jelezte: a két ország közötti kereskedelem növekedése tavaly húsz százalékkal volt több az előző évinél, ami azt jelzi, hogy a határ mindkét oldalán a vállalkozók olyan lehetőségeket fedeztek fel, amelyeket eddig nem használtak ki.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán