Bogotában csütörtökön aláírták a kormány és a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevű szélsőbaloldali gerillaszervezet átdolgozott békemegállapodását, alig két hónappal az után, hogy a lakosság népszavazáson elutasította az egyezmény első változatát.
Juan Manuel Santos államfő – akit a békéért tett erőfeszítéseiért az idén Nobel-békedíjjal tüntettek ki – és Rodrigo Londono (mozgalmi nevén Timochenko), a FARC legmagasabb rangú vezetője a kolumbiai főváros Kolombusz Színházában (Teatro Colón) ünnepélyes keretek között látta el kézjegyével a dokumentumot. Az eseményen mintegy nyolcszázan vettek részt, köztük a fél évszázados fegyveres konfliktus károsultjai, az áldozatok hozzátartozói, a diplomáciai képviseletek tagjai, az ország volt államfői, magas rangú igazságügyi tisztségviselők, parlamenti képviselők, a média vezetői, valamint számos civil szervezet képviselői.
Az egyezmény arra hivatott, hogy lezárja a dél-amerikai országban több mint ötven éve tartó véres konfliktust, amely miatt mintegy 220 ezer ember halt meg, 60 ezren tűntek el és csaknem 7 millióan kényszerültek otthonuk elhagyására.
A Norvégia és Kuba védnökségével megszületett békemegállapodás első változatát a felek szeptember 26-án írták alá, s azt nem kötelező erejű népszavazásra bocsátották azzal a céllal, hogy megerősítsék törvényességét. Csakhogy az október 2-án rendezett referendumon a voksolók szűk többsége (52 százaléka) nagy meglepetésre elutasította. A békeszerződés ellenzői szerint az eredeti egyezmény túlságosan is elnéző volt a fegyveresekkel szemben, ezért annak újratárgyalását követelték. A referendumon egyébként viszonylag alacsony volt a részvétel, a 34,9 millióból mintegy 13 millió választópolgár élt szavazati jogával.
A kormány és a FARC november 12-én fogadta el az új békemegállapodást a kubai fővárosban, Havannában, de az nem tér el jelentősen az első változattól, sőt annak vitatott pontjai közül több továbbra is szerepel benne. Ezek egyike, hogy 2026-ig tíz mandátumot biztosítanak a FARC-nak a kolumbiai parlamentben, vagyis a szervezet indulhat a választásokon.
Az ellenzék követelései között szerepelt egyebek mellett a büntetésüket töltő személyek választhatóságának megtiltása, a kábítószer-kereskedelem törlése a közkegyelem által érintett politikai bűncselekmények közül, valamint az, hogy a megállapodást ne rögzítsék az alkotmányban.
Forrás: MTI; Fotó: MNO.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS