Aláírták az uniós helyreállítási alapról szóló megállapodást

Az Európai Parlamentben ünnepélyes keretek között aláírták a 750 milliárd eurós leendő újrakezdési alap létrehozásáról intézkedő EU-rendeletet pénteken. Magyarország összesen 6,2 milliárd euróval részesülhet, a kedvezményes hitelkerete 10 milliárd euró.

António Costa portugál miniszterelnök, mint az Európai Unió féléves elnökségét ellátó ország miniszterelnöke személyesen vett részt azon az aláírási ceremónián, amelynek során az uniós intézmények vezetői péntek délelőtt ünnepélyes keretek között aláírták az alap létrehozásáról és működtetéséről szóló jogszabályt – olvasható az Infostarton. A ceremónia előzménye volt, hogy a héten az EP plenárisa és a tagországokat képviselő EU-tanács formálisan is elfogadta és véglegesítette a rendkívüli pénzügyi keretről intézkedő joganyagot. A tavaly decemberi EU-csúcs által jóváhagyott leendő támogató eszköz a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk ellensúlyozására közvetlen tagállami támogatásként tesz elérhetővé 672,5 milliárd eurónyi keretet, amiből 312,5 milliárd tagországoknak járó, vissza nem térítendő forrás lesz, a további 360 milliárd eurós rész pedig kedvezményes kamatozású hitelként kerülhet szétosztásra.

Magyarország a térítésmentes támogatásból 2018-as áron összesen 6,2 milliárd euróval részesülhet, míg a számára rendelkezésre álló kedvezményes hitelkeret 10 milliárd euró lesz. Az összeg folyósítására a tervek szerint idén nyártól 2023-ig kerül majd sor – az idei hányad az összkeret 15 százalékát kitevő előleg lesz –, aminek azonban még két előfeltétele is van. Az egyik, hogy valamennyi ország részletes nemzeti reformtervet juttasson el az Európai Bizottsághoz a rá jutó összeg majdani elköltéséről, a másik, hogy minden tagállam ratifikálja az alapszerződés olyan értelmű módosítását, hogy a tagállami befizetések aránya elérheti a nemzeti új termék (GNI) 2 százalékát (jelenleg a megengedett küszöbszint 1,2 százalék). Erre azért van szükség, hogy a hitelek majdani visszafizetésekor a tagállami befizetés a költségvetésbe beleférjen a szerződéses keretbe (a további hányad a mindenkori közös költségvetéshez történő tagállami rendes hozzájárulás).

Nemzeti reformtervét a tagországok kétharmada már leadta – nyolc országtól várnak még anyagokra –, ezek kiértékelése, az érintett országokkal a konzultáció, majd mindennek az EU-tanácsi elfogadása a tervek szerint április-május folyamán lezárulhat. Az új alap decemberi elvi elfogadásakor alapelvnek ismerték el, hogy a keret nem egyszerűen csak a válság okozta gazdasági károkat lesz hivatott kompenzálni, hanem mindezt úgy kell majd tennie, hogy több fontos ráfordítási prioritást is szolgáljanak eközben. Így az egyes országok által lehívható pénzek több, mint felét klímavédelmi és általában „zöldesítő”, valamint digitalizációs célokra szabad majd csak fordítani (ez előbbire a teljes boríték 37, az utóbbira 20 százaléka kell hogy jusson). Általában is, a kármentést célzó költekezés alapvetően hat európai uniós politikai prioritást kell egyúttal, hogy szolgáljon – ezek közül az első kettő az említett klímavédelem (és nem mellesleg a biológiai sokféleség elősegítése), valamint a digitális átállás –, így a listán van például a gazdasági kohézió és a versenyképesség támogatása, a szociális és területi kohézió erősítése, vagy például a főként oktatásra, képzésre összpontosító úgynevezett „új generációs projektek” finanszírozása is.

Ami a befizetési plafon megemelésére vonatkozó alapszerződés-módosítást illeti, jobbára ez is folyamatban van. A Politico pénteki gyűjtése szerint a ratifikáció már lezárult Bulgáriában, Cipruson, Franciaországban, Horvátországban, Szlovéniában. Még februárban esedékes a finn jóváhagyás, és a jelenleg ismert menetrend szerint márciusban kerülhet erre sor Ausztriában, Belgiumban, Csehországban és Dániában, illetve áprilisban Németországban. A többi tagállam ratifikációs menetrendje egyelőre nem ismert.

Forrás: Infostart; Fotó: MTI/EPA/Omer Messinger