Aláírta a Kanada és az Európai Unió között létrejött szabadkereskedelmi és partnerségi megállapodást (CETA) Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Robert Fico, az unió soros elnökségét betöltő Szlovákia kormányfője és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök Brüsszelben vasárnap.
A szabadkereskedelem és a globalizáció százmilliókat védelmezett meg az éhezéstől és a szegénységtől, az emberiséget pedig az ellentétek uralkodóvá válásától – jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az Európai Unió és Kanada között létrejött szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) aláírásával zárult vasárnapi csúcstalálkozót követően.
A szabadkereskedelem hiánya elszigeteltséghez és protekcionizmushoz, majd pedig nemzeti egoizmushoz vezet és erőszakos ellentéteket eredményezhet.
– mondta Tusk., hozzátéve: a szabadkereskedelem és a globalizáció százmilliókat védelmezett meg az éhezéstől és a szegénységtől, az emberiséget pedig az ellentétek uralkodóvá válásától.
Tusk hangsúlyozta, a szabadkereskedelem hiánya elszigeteltséghez és protekcionizmushoz, majd pedig nemzeti egoizmushoz vezet és erőszakos ellentéteket eredményezhet.
“Meg kell értetni az emberekkel, hogy megállapodás az ő érdekeiket szolgálja és nem kizárólag a vállalatokét”
– fogalmazott. A nehezen létrejött megállapodás azt mutatja, hogy a nyugati országok összetartásának felbomlása nem lehet követendő irány – tette hozzá az uniós tanács elnöke. Elmondta, az Európai Unió és Kanada által ugyancsak vasárnap aláírt partnerségi megállapodás kiszélesíti és megerősíti a kül-, a biztonság- és védelmi-, valamint az energia- és klímapolitikai közös stratégiát.
CETA: aláírták a megállapodást
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök kijelentette, a történelmi jelentőségű megállapodás az aláíró országok valamennyi polgárának jobb jövőt biztosít. Az egyezmény legalább 20 százalékkal növeli meg a partnerországok kereskedelmét és dollár-milliárdokkal járul hozzá gazdaságukhoz. Emellett szélesebb piaci hozzáférést és nagyobb gazdasági fejlődést biztosít, valamint serkenti a munkahelyteremtést – tette hozzá. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke elmondta, a hosszan elnyúló tárgyalásokat követően az uniós tagállamok érzékenységét kezelő szabadkereskedelmi megállapodás végül megnyitja a kanadai szolgáltatások piacát az európai vállalatok előtt és befektetésre ösztönöz. Az egyezmény létrejötte példaként szolgál majd a többi, mintegy húsz megegyezésre váró szabadkereskedelmi és politikai megállapodás számára is – tette hozzá.
Fotó:EurActiv.com
Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője fontos lépésnek nevezte az egyezmény aláírását, amely segíti és fellendíti az európai és a kanadai gazdaságot. A kereskedelem leegyszerűsödik, a vállalatok újabb piacokat próbálhatnak ki és munkahelyeket teremthet a felesleges költségek lefaragása, az egymást átfedő bürokrácia megszűnése által – mondta a főképviselő.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke vasárnapi közleményében hangsúlyozta, hogy a Kanadával megkötött megállapodás egy jó, modern, és előremutató együttműködés kezdete, eloszlatva az előzetesen hangoztatott aggodalmakat.
Az unió nem fordíthat hátat a világnak”
– fogalmazott. Európa elkötelezett amellett, hogy értékeinek megőrzése mellett együttműködjön partnereivel új lehetőségeket teremtve polgárai, valamint vállalatai számára – mondta a parlamenti elnök. Az egyezmény vasárnapi aláírását késleltette, hogy a kanadai miniszterelnök repülőgépe a reggeli felszállást követően technikai okok miatt visszafordult az ottawai repülőtérre.
Justin Trudeau és kísérete csak másfél órával ezt követően tudott újból elindulni Brüsszelbe a megállapodás véglegesítésére. Hosszas egyeztetést követően szombaton az Európai Unió mind a 28 tagállama jóváhagyta a Kanadával kötendő szabadkereskedelmi egyezményt alkotó dokumentumok összességét.
Az egyezmény elfogadását két hétig feltartóztatta Belgium francia nyelvű régiója, Vallónia parlamentje. Pénteken ez a testület is megállapodott, szombaton pedig szavazattöbbséggel megadta támogatását a belga szövetségi kormánynak, hogy aláírja a megállapodást, miután garanciákat kapott az aggályait illetően. Az Európai Unió huszonhét tagállama már korábban is kész volt aláírni a szabadkereskedelmi megállapodást, ahogyan a belga szövetségi kormány is, utóbbinak azonban az ország államberendezkedése miatt szüksége volt Vallónia beleegyezésére.
A CETA a várakozások szerint a vámok, illetve a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató más akadályok lebontása révén elősegíti a növekedést és a munkahelyteremtést az Európai Unióban és Kanadában is. Az ellenzők szerint ugyanakkor az egyezmény általános deregulációt von majd maga után, és korlátozza a nemzeti kormányok mozgásterét.
Összecsapások az egyezmény aláírása miatt Brüsszelben
Tüntetők egy csoportja bejutott egy lezárt területre, ahol vasárnap ünnepélyesen aláírnák a történelmi egyezményt Kanada és az Európai Unió között. Ennek értelmében eltörölnének szinte minden vámterhet, amivel 11 milliárd euró takarítható meg évente – írja az Euronews.
Az ellenzők szerint az egyezmény lehetővé teszi a multinacionális vállalatok számára, hogy elérjék a nemzeti parlamentek által elfogadott törvények megváltoztatását. Az ellenkezést növeli, hogy a CETA egy sokkal jelentősebb, az EU és az USA közötti hasonló megállapodás, a TTIP előfutárának tekinthető. E megállapodás életbelépése után sérülhetnek az európaiak fogyasztóvédelmi, illetve egészségügyi jogai.
A rendőrök legalább 15 embert letartóztattak. A tüntetők szerint a nagyvállalatoknak túlhatalmuk lenne, és sok kis mezőgazdasági termelő rosszul járna a megállapodással. Az európai országok közül utoljára Belgium adott zöld utat az egyezménynek, miután a vallon tartományi parlament először nem hagyta jóvá a megállapodást, melynek több pontját számos EU-tagállam, köztük Magyarország is ellenzi.
A CETA támogatói szerint viszont azt követően, hogy a Kanada és az EU közötti kereskedelmet eddig sújtó vámok 99 százaléka eltűnik, a forgalom értéke évente 12 milliárd dollárral emelkedik majd.
Az egyezmény átmeneti hatállyal lép életbe azt követően, hogy a dokumentumot jóváhagyja az Európai Parlament is. Az ottani szavazásra év végén vagy a jövő év elején kerülhet sor.
PS/MTI Fotó:MTI/AP pool/Thierry Monasse
Facebook
Twitter
YouTube
RSS