A hagyományos bal- és jobboldali politikai törésvonalat Európában fokozatosan háttérbe szorítja egy úgynevezett szupranacionális szembenállás, amely a nemzetállamok szerepéről szól – mondta Fricz Tamás politológus szerdán, az Alapjogokért Központ az Európai Unió múltjával, jelenével és jövőjével foglalkozó projektjének második résztanulmányát bemutató budapesti rendezvényen.
Az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója kifejtette: a második világháború után az európai országokban egyértelműen a bal- és jobboldali politikai erők között bontakozott ki komoly konfliktus a mögöttük álló csoportok társadalmi és gazdasági ellentéteire épülve. Az ebben beálló fordulatot az okozza, hogy az utóbbi évtizedekben a globalizációs folyamat eredményeként létrejött egy olyan erős pénzügyi, gazdasági hatalommal rendelkező globális elit, amelynek forrásai sokszor a nemzetállamokét is meghaladja. Fricz Tamás hangsúlyozta: a globális elit említése nem valamiféle összeesküvés-elméletet takar, annak létezése ugyanis tudományosan is leírható, a hozzá kapcsolódó és azt kiszolgáló kozmopolita módon élő társadalomhoz hasonlóan. Kiemelte: a globalista elit erős befolyást fejt ki a különböző nemzeti elitcsoportokra, és attól függetlenül teremt kapcsolatot a különböző kormányokkal, hogy azok a hagyományos bal-jobboldali politikai skála melyik oldalán foglalnak helyet. A politológus szerint ez a folyamat áll a hátterében annak, hogy az Európai Parlamentben a baloldalinak tekinthető szocialista, zöld és liberális frakciók egy platformra kerülnek a jobbközép néppárttal.
Egy új tábor jön létre, amely ugyan nem szünteti meg a korábbi bal- és jobboldali identitásokat, de új közös víziója, értékrendje felülírja azok jelentőségét
– húzta alá. Fricz Tamás hangsúlyozta: a nemzetállamok alárendelődését jelentő szupranacionális világrenddel szemben egyértelműen összefogtak a visegrádi négyek, amelyek továbbra is a nemzetállamokat tekintik a társadalmi, gazdasági és politikai szerveződés alapjának és jövőjének.
A hagyományos bal- és jobboldali szembenállás leértékelődését mutatja ugyanakkor, hogy a négy ország vezetői egymástól merőben eltérő politikai irányokat követnek hazájukban
– tette hozzá.
Az Alapjogokért Központ az EU-val foglalkozó projektjében hat vagy akár annál is több kutatási anyagot hoz nyilvánosságra, végső következtetéseit pedig ősszel egy konferencián összegzi.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Soós Lajos
Facebook
Twitter
YouTube
RSS