Alapjogokért Központ: Az Európai Bizottság ösztönzi a bevándorlást és csorbítja a tagállami szuverenitást

Az Európai Bizottság ismét megpróbálja cáfolni a valóságot – állítja az Alapjogokért Központ. Úgy vélik, az uniós intézmények az elmúlt hónapok-évek során maguk terjesztettek elő olyan jogalkotási javaslatokat, melyek ösztönzik a bevándorlást és csorbítják a tagállami szuverenitást. Ezek között van a Bizottság hétpontos migrációs csomagja egy kötelező és automatikus, felső sapka nélküli elosztási mechanizmussal; a Frontex átalakítása a tagállamok határvédelmi hatásköreinek csorbításával; valamint a „humanitáriusnak” csúfolt migránsvízumok terve is.

E javaslatok továbbra is napirenden, a vonatkozó uniós jogalkotási eljárások folyamatban vannak. Ráadásul bár korábban éppen a brüsszeli tisztviselők hangoztatták, hogy az ENSZ Globális Migrációs Paktuma jogilag nem is lesz kötelező érvényű, ezek az uniós kezdeményezések lényegében a paktum megvalósítását, a migráció „menedzselését” célozzák

– olvasható az Alapjogokért Központ elemzésében. Hozzáteszik: az illegális bevándorlást legálissá „átalakító” mestertervet tehát továbbra sem tette félre az Unió jelenlegi vezetése. A Bizottság állításaival ellentétben az igazság az, hogy:

• 1. A Bizottság 2016. május 4-én tett javaslatot a dublini rendelet reformjára, amely a felső határ nélküli automatikus elosztás jegyében egy kötelező „képletet” határozott meg. Ezt az eurokraták átnevezték „referenciakulcsokon alapuló korrekciós elosztási mechanizmusnak”, de a mögöttes szándék ugyanaz: a már itt lévő és a jövőben az Unió területére érkező bevándorlók folyamatos szétosztása. Mindezen felül azokat a tagállamokat, melyek nem kívánnak részt venni e mechanizmusban, „pénzügyi szolidaritás” címszó alatt meg akarják büntetni. Az Európai Parlament 2017. november 16-án támogatta a javaslatot, jelenleg zajlanak az intézményközi tárgyalások.
• 2. Szintén a Bizottság 2018. szeptember 12-én mutatta be javaslatát az Európai Határ- és Parti Őrség (Frontex) hatásköreinek bővítéséről, amelynek valódi célja a „migráció menedzselése”. Erről írt korábbi elemzésünkben megállapítottuk, hogy a tervezet legveszélyesebb pontja az, hogy ha a Frontex vezetője nem találja „megfelelőnek” valamely tagállam határvédelmi intézkedését, a készenléti alakulatokat saját hatáskörben is utasíthatja. Ehhez a jelenlegi szabályokkal ellentétben ráadásul már nem a tagállami minisztereket tömörítő Tanács határozatára lenne szükség, hanem elegendő lenne a Bizottság döntése is. A javaslat jelenleg az Európai Parlament előtt van.
• 3. Az Európai Parlament 2018. december 11-én fogadta el saját kezdeményezésű jogalkotási javaslatát a migránsvízumokról, melyről a Bizottságnak március végéig kell kidolgoznia a részletes tervezetet. Ennek értelmében az uniós tagállamok külképviseletein benyújtható „humanitárius” vízumkérelem alapján a menedékkérelem benyújtása céljából Európába utazhatna az igénylő. Az eljárás tehát azt a célt szolgálná, hogy bár az uniós jog alapján nem eldönthető, az illető személy jogosult-e menekültstátuszra vagy sem, a vonatkozó eljárást ne az uniós határokon kívül, hanem már az Unió területén folytassák le, ahonnan visszatoloncolásra, akár elutasító döntés esetén is – az emberi jogi fundamentalista NGO-k és a velük együttműködő bírósági joggyakorlat miatt – minimális az esély.

Forás: Alapjogokért Központ; Fotó: MTI/EPA/DOMENIC AQUILINA