Alapjogokért Központ: bezárná a jogi kiskapukat az új menekültszabályozást célzó javaslat

A határőrizeti területen lefolytatott eljárások szigorítására vonatkozó, a parlamentnek kedden benyújtott javaslat bezárná a jogi kiskapukat, ezzel paradigmaváltás küszöbére érkezett a magyar menekültügyi szabályozás – ismertette elemzését az Alapjogokért Központ csütörtökön az MTI-vel.

Az elemzés szerint a javaslat egyrészről kibővítené a tömeges bevándorláskor elrendelhető válsághelyzet eseteit, és meghatározná, hogy a válsághelyzet alatt a menekültügyi eljárások teljes egészét a határon, úgynevezett tranzitzónás eljárás keretében kell lefolytatni. Ennek értelmében a migránsok csak a tranzitzónákban tartózkodhatnának a jogerős döntés meghozataláig. Így a bevándorlók országba történő belépése előtt születhet döntés nemcsak a kérelem előzetes elfogadhatóságáról, hanem annak érdemi elbírálásáról is.

Az a lehetőség is megszűnhet, hogy hivatalos papírok nélküli nagykorúak arra hivatkozva kérjenek bebocsátást, hogy ők 18 év alatti kiskorúak. Ugyanakkor a 14 év alattiakra továbbra is a különleges bánásmódot igénylő személyekre vonatkozó eljárásrend lesz alkalmazandó – hangsúlyozták.

Fontos módosítás lehet még, hogy a rendvédelmi szervek nemcsak a határtól számított nyolc kilométeres sávon belül, hanem Magyarország egész területén elfogott bármely migránst a tranzitzónába lennének kötelesek kísérni. Így azok az illegális migránsok sem szereznek jogcímet arra, hogy itt tartózkodhassanak, akik bejutottak az országba.

Az elemzésben lényeges módosításnak nevezték azt is, hogy a kérelmet elutasító döntést követően a migránsok kötelesek lennének elhagyni a tranzitzóna területét annak az országnak az irányába, ahonnan érkeztek. Az ezt követően ismételten benyújtott kérelem teljesen új kérelemnek minősülne, tehát az ugyanazon ember által folytatólagosan benyújtott kérelmek automatizmusa megszűnne.

Kiemelték: ezek a módosítások valóban megszüntethetik az eddigi jogi kiskapukat és eljárási visszaéléseket, azonban még mindig nem térnek vissza a nemzetközi menedékjog eredeti alapszabályához, azaz az első biztonságos vagy első menedék országának elvéhez. Eszerint menedékjog csak abban az országban jár egy menekülőnek, ahol élete és biztonsága vándorlása során először nincs már veszélyben, és ha ebből az országból továbbáll, máshol nem illetheti meg menekültstátusz. A módosítással tehát paradigmaváltás küszöbére érkezett a jogalkotás, a küszöb átlépését viszont valójában az első menedék országa elvének alkalmazása jelentené – írták.

A kormány kedden nyújtotta be a parlamentnek a határőrizeti területen lefolytatott eljárás szigorításával kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló javaslatot. A javaslat célja – az általános indokolás szerint – a határt illegálisan átlépő bevándorlók őrizetbe vétele és visszakísérése a határra, valamint a schengeni országhatárok megvédése.

MTI