Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint abszurd módon a jogi határzár szigorítása ellen borítékolható uniós eljárások akár a hasznunkra is válhatnak.
Ami valójában a módosításról szóló vita kapcsán is felmerül, az, hogy pártoljuk-e a multikulturális, párhuzamos társadalmak kialakulását Európában vagy sem? – mondta a Magyar Hírlapnak a jogi határzár szigorítását érő támadások kapcsán Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. Szerinte ezt a kérdést nem lehet megkerülni, de aki fel meri hozni – lásd a miniszterelnök „etnikai homogenitással” kapcsolatos kijelentése körül kialakult vitát –, azt még ma is megpróbálják diszkreditálni a politikai korrektség jegyében. Kifejtette: a magyar szigorítást kritizálók azon az alapon állnak, hogy minden kultúra egyenlő és csereszabatos. Az ide beáramló, az európaitól gyökeresen eltérő társadalmi magatartásmintákkal rendelkező tömegeknek is ugyanazok a jogok járnak, mint az őshonos európaiaknak. Az egyenlő bánásmód követelményének hamis utópiájából kiindulva állítják be például a jobb élet iránti emberi vágyat alapvető emberi jogként – s ezen felfogással persze nem passzol össze, ha egy állam meg akarja védeni állampolgárait és határait. Azonban saját értelmezési keretrendszerükön belül is tárgyi tévedéseket vétenek az emberi jogi fundamentalisták: a szigorítások ugyanis nem őrizetbe vételről szólnak, hiszen a migránsok Magyarország irányán kívül bármely irányba elhagyhatják a tranzitzónát, csoportos kiutasítás sem valósul meg, hiszen nem más állam, hanem a magyar tranzitzóna területére küldhetik vissza őket, továbbá a tizennégy év alatti kiskorúakra továbbra is speciális eljárás vonatkozik – magyarázta a szakértő. Persze a „tévedéseken” nem kell meglepődni, hiszen a Helsinki Bizottság nemrég azt vetette fel, hogy pszichoszociális kezelést kellene biztosítani a homoszexuális migránsoknak. Ez az a gondolkodásmód, mely hamisan azt sugallja, hogy a „migráns valójában nem idegen, csak egy barát, akivel még sosem találkoztunk”. A tömeges bevándorlást pártolók hálózata jól működik: pár napja „civilek” kérték az EU-t, indítson eljárást Magyarország ellen, majd szerdán az Európai Parlament liberális frakciója már ugyanezt követelte brüsszeli szinten. Enélkül is borítékolhatóak uniós és egyéb eljárások, melyek jelen esetben azonban abszurd módon üdvözlendőek: ezek során ugyanis mód nyílhat a magyar szigorítás „valóság indokolta szükségességének megvilágítására”– véli Szánthó.
Forrás: Magyar Hírlap; Fotó: Reuters/Marko Djurica
Facebook
Twitter
YouTube
RSS