Alapjogokért Központ: A valósággal, a józanésszel és az Alaptörvénnyel is szembemegy az Isztambuli Egyezmény

A nőkkel szembeni erőszak elleni fellépésnek álcázott genderegyezménynek tartja az Isztambuli Egyezményt az Alapjogokért Központ. A szervezet ezért felkérte a kormányt, hogy ne terjessze azt ratifikálásra az Országgyűlés elé, és álljon ellen az Európai Unió lopakodó jogalkotásának.

Az Alapjogokért Központ több aggályt is megfogalmazott az Isztambuli Egyezménnyel szemben. Ezek közül az a legsúlyosabb, hogy valójában a nemzetközi genderlobbi akarja ilyen módon lebontani a hagyományos családmodellt, és bevezetni a jogalkotásba a társadalmi nem fogalmát, hogy az felváltsa a biológiai nemet. Ennek a törekvésnek az a lényege, hogy tagadja a nemek kettős felosztását férfiakra és nőkre, és célja, hogy a mesterségesen kreált és egyre emelkedő számú társadalmi nemek (genderek) valamelyikébe soroljanak be mindenkit. Az Alapjogokért Központ közleménye hangsúlyozza, hogy a nőkkel szembeni erőszak ellen a leghatékonyabb jogszabályi eszközökkel fel kell lépni, ez a magasztos cél mögött azonban az Isztambuli Egyezmény esetében a genderlobbi és a szélsőséges feminizmus eszmerendszere rajzolódik ki. Ez – mint írják – szembemegy a biológia valóságával és a józanésszel egyaránt.

Az egyenjogúság most is adott, míg az egyenlőséggel a nők is vesztenének

A közlemény kitér rá, hogy Magyarországon minden szinten biztosított a férfiak és a nők egyenjogúsága, ráadásul a nőket külön intézkedésekkel is védi az állam. Az Isztambuli Egyezmény viszont nem az egyenjogúságot, hanem az egyenlőséget akarja keresztülvinni, és ezáltal bármilyen nemi alapú különbségtételt megtiltana. Ha ez a szemlélet törvényi szintre emelkedne, és további társadalmi nemeket lehetne törvényi úton meghatározni, az nemcsak a hagyományos nemi szerepeket, a házasság és a család intézményét gyengítené meg, hanem a nők helyzetén javító magyarországi intézkedéseket is veszélybe sodorná. Az Alapjogokért Központ ezek közül példaként említi a nők korkedvezményes nyugdíjba vonulását, amely az egyenlőség égisze alatt lehetetlenné válna. Hiába hivatkozik tehát az Isztambuli Egyezmény a nőkkel szembeni erőszakra, ténylegesen nem a nők érdekeit szolgálja, hanem a szélsőséges feminista genderlobbi céljait. Az Egyezmény nyíltan, kötelezettségként el is várja a csatlakozó államoktól, hogy igyekezzenek megváltoztatni a társadalmilag kialakult férfi és női szerepeket és viselkedésmintákat – mindezt arra hivatkozva, hogy ezek felelősek a nőkkel szembeni erőszakért.

Az EU megint átlépi a hatáskörét

Az Alapjogokért Központ a lopakodó jogalkotástól is tart, hiszen az Európai Unió múlt héten csatlakozott az Isztambuli Egyezményhez. A Lisszaboni Szerződés alapján az EU csak olyan területeken köthet nemzetközi szerződéseket tagállami ratifikáció nélkül, amelyek a hatáskörébe tartoznak, az Isztambuli Egyezmény viszont tagállami hatáskörbe tartozó büntetőjogi rendelkezéseket is tartalmaz. Az EU ráadásul nemcsak a magyar büntetőjogba avatkozna be úgy, hogy erről a tagállami hatásköréről Magyarország sosem mondott le, hanem az Alaptörvény férfiról és nőről szóló családdefinícióját is felülbírálná.

Aggályokat fogalmazott meg a szervezet közleménye az Isztambuli Egyezmény által létrehozott, és annak betartatására rendelt szakértői csoporttal, a GREVIO-val kapcsolatban is. Attól tart ugyanis az Alapjogokért Központ, hogy a GREVIO ellenőrzési jogköre újabb, a szakmaiság köntösébe bújtatott politikai támadásokat tenne lehetővé Magyarország ellen. Mindezt arra alapozza a szervezet, hogy a közelmúltban is többször volt rá példa, hogy a magyar közjogi átalakítást tévesen értelmezve vagy hibás forrásból tájékozódva, ideológiai alapon bírálták egyes nemzetközi „szakértői” csoportok.

forrás: Alapjogokért Központ