Álhírt terjesztett az ellenzék: nem pályázhatnak uniós pénzekre az önkormányzatok

A baloldal álhírt terjesztett és a teljes ellenzéki sajtó felült neki. A momentumos politikus azt állította, hogy az Európai Parlament elfogadott egy jelentést, így már közvetlenül a városok is pályázhatnak uniós pénzre, azon ez a valóságnak nem felel meg. Persze a ballib médiát a valóság nem érdekli.

Diadalittasan számoltak be az ellenzéki lapok – többek között a Telex és az Index – arról, hogy az Európai Parlament elfogadta Cseh Katalin jelentését, így szerintük az önkormányzatok közvetlenül is pályázhatnak uniós forrásokra. Karácsony Gergely Facebook-posztban örömködött, azt írta:

…Budapest számára is rendkívül fontos. Az elmúlt időszakban ugyanis a Magyarországra érkező uniós pénzek – a Fidesz-kormány hibái, bűnei és kompromisszumképtelensége miatt – veszélybe kerültek. Az uniós helyreállítási alap milliárdjai a fideszes korrupció miatt elakadtak, és ugyanezért indulhat jogállamisági eljárás is az Orbán-kormány ellen.

A főpolgármester szerint a most elfogadott jelentés tartalmazza azt, amiért a főváros is „évek óta lobbizik Brüsszelben, hogy a városok közvetlenül is pályázhassanak uniós forrásokra, a koronavírus utáni helyreállítási alapok egy része pedig közvetlenül érkezzen meg a városokhoz”. A Mandiner szerint viszont mind a lapok, mind a két politikus téved. A saját kezdeményezésű EP-jelentés nem minősül uniós jognak, semmi kötőereje nincs. Jogalkotási eljárást csak az Európai Bizottság kezdeményezhet. Lattmann Tamás, a kormánybarátsággal nem vádolható nemzetközi jogász a Facebook-oldalán ír erről, a posztját egy „(sóhaj)”-jal kezdi:

Így jelent meg mindenhol. Hogy na most aztán mostantól majd nagyon jó lesz. »Így«. Meg »mostantól« (ahogy máshol fogalmaztak) közvetlenül lehet menni a pénzekért a jelentés miatt. Mekkora diadal.

Majd közli a valóságot, hogy

ebből akkor lesz valami, bármi, ha e jelentés alapján az Európai Bizottság jogszabály-javaslatot terjeszt elő, amit aztán a Parlament/Tanács kettőse a megfelelő uniós jogalkotási eljárás eredményeképpen elfogad. Optimális esetben mondjuk kb. két éven belül.

Ezután Lattmann rövid okítást ad, miszerint az Európai Parlament ilyen határozatai nem jogszabályok. Majd odaszúr egyet a baloldali ellenzék államfőjelöltjének is:

Tudom, ezt annyira nehéz megérteni, hogy még Róna Péternek sem sikerült, úgyhogy azt magyarázta nemrég, hogy az EP összes határozata uniós jog, ami alapján ki lehetne kerülni az Alaptörvényt, és lám, mire jutott vele, szóval értem én, hogy nem kell hozzáértés, de direkt azért nem kéne átverni a választókat. Az ellenzékieket sem. Az ellenzéknek sem.

Majd közli, hogy mindez nem az ő szép- vagy igazságérzékét sérti:

az ilyen hablattyal épp most sikerül kitermelni a most éppen ellenzéki majdani EU-szkeptikus tömegeket, akik most elhiszik ezeket a dolgokat, majd mélységesen csalódnak, hogy jéé, mégsem történik semmi.

Egyébként érdemes a jelentésből szemezgetni. Ebből kiderül, hogy Cseh Katalin szerint a Covid-19 után milyen kihívások érik a városokat. Így a dokumentum felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki olyan pozitív intézkedéseket, amelyek „támogatják a marginalizált közösségek, például a fogyatékossággal élők, elszigetelt idősebb emberek, hajléktalanok, migránsok, menekültek és az etnikai kisebbségek, például a romák társadalmi befogadását”.

Forrás: Mandiner; Fotó: PS