A budapesti olimpia is egy gazdasági motor lehetett volna, a népszavazási kezdeményezés aljas volt – jelentette ki ma Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet gazdasági évnyitó rendezvényén, amelyen Matolcsy György jegybankelnök és Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott. A kormányfő az olimpia kapcsán megjegyezte: az ország nagy dolgok nélkül benne marad egy közepesen fejlett helyzetben, és úgy gondolja, nem véletlen, hogy Brüsszelből támadják a paksi beruházást és a Budapest-Belgrád vasutat. Matolcsy szerint egyensúly van.
A magyar üzleti körök rendkívül csalódottak az olimpia lemondása miatt. A jövőben Paks II és a Budapest-Belgrád vasútvonal lehetnek olyan gazdasági motorok, amik sokat segíthetnek, de ebben nagy segítség lehetett volna az olimpia – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a kamara gazdasági évnyitóján kedden Budapesten. Kiemelte: aljas volt a budapesti olimpia elleni népszavazási kezdeményezés. Beszédében elmondta azt is: A fenntarthatóságot és a versenyképességet tartja az egyensúly és a növekedés mellett a következő években a legfontosabb gazdasági feladatnak. Ehhez elengedhetetlennek nevezte a bérek növekedését, mert, mint fogalmazott az alacsony munkabérek nem ösztönöznek a versenyképesség javítására.
Matolcsy szerint egyensúly van
Matolcsy György jegybankelnök arról beszélt, hogy sikeresen egyensúlyba került, de versenyképességi fordulatra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság kikerüljön a közepesen fejlett országokra jellemző növekedési csapdából. Hozzátette, ehhez szükséges egyebek mellett a személyi jövedelemadó kulcsának csökkentése, amely munkahelyteremtésre, munkavállalásra és a tudástőke felhalmozására ösztönöz. Fontos az adóelkerülés további mérséklése, az export hozzáadott érték arányának növelése és a kutatás-fejlesztési kiadások növelése is – fejtette ki. Azt is mondta, hogy az MNB arra törekszik, hogy tartsa az inflációs célt, de ezzel egyidejűleg a pénzügyi stabilitást és a gazdasági növekedést is megőrizze. Matolcsy szerint a gyors felzárkózásra a legjobb példa Kína és India.
Fotó: Koszticsák Szilárd
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy 2013 volt, ami kiemelkedett az elmúlt évekből. Egyértelműen trendforduló volt az az időszak – tette hozzá. Akkor szűnt meg a túlzottdeficit-eljárás, és akkor előtörlesztettünk az IMF-hitelből. Úgy gondolja, hogy magyar gazdaság 2017-18-ban azt a növekedési ütemet érheti el, mint ami a 2000-es évek közepén volt. Kiemelte: a gazdaság külső megítélése is javul. A nemzetgazdasági miniszter azt is fontosnak tartja, hogy olyan megállapodást tudjanak kötni a munkaadókkal és munkavállalókkal, amire korábban nem volt példa, és a nyugdíjasok foglalkoztatása területén is elképzelhetőnek tart újabb lépéseket.
Orbán Viktor gratulált a gazdasági szereplőknek
Orbán Viktor miniszterelnök örömét fejezte, hogy most olyan közegben van, ahol nem kérdéses, hogy fejlődött-e a gazdaság, és a 2016-os év miatt gratulált a gazdasági szereplőknek. Hozzátette, hogy az ilyen évekhez a vállalkozók, a munkavállalók és a kormányzat együttműködésére van szükség. Kifejtette: a MKIK-ra szükség van, és a kamara a bizonyíték arra, hogy pártalapon nem lehet sikeres gazdaságpolitikát csinálni.
A miniszterelnök sajnálatát fejezte ki, hogy amikor jó hírek vannak, akkor a magyar emberek között felüti a fejét a cinizmus, és maga is szeretné látni azt a kormányt, amivel teljesen meg van elégedve. Szerinte a helyzet biztató, de ezt nem lehet garanciának venni. Az olimpia kapcsán megjegyezte: az ország nagy dolgok nélkül benne marad egy közepesen fejlett helyzetben, és úgy gondolja, nem véletlen, hogy Brüsszelből támadják a paksi beruházást és a Budapest-Belgrád vasutat.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az elmúlt években jelentősen átalakították a magyar államadósság struktúráját, így a külföldi kézben lévő államadósság csökkent. Azt is elmondta, hogy külföldi devizában nem biztos, hogy érdemes állampapírt kibocsátani. Szerinte a 2009-es válság azt bizonyította be, hogy a külföldi bankok hazavitték a pénzüket. Kiemelten fontosnak tartja a keleti exportot is, és azt is elmondta, hogy 2016-ban 17 ezer munkahelyet, és 3,1 milliárd eurónyi külföldi tőke érkezett Magyarországra. Orbán Viktor úgy véli, az alacsony adószint nem tetszik a versenytársainknak, de meg fogjuk védeni az érdekeinket: ha például bármelyik országban beszüntetik a magyar munkavállalók lehetőségeit, akkor korlátozzuk a korlátlan külföldi tőkeáramlást az adott országból.
Fotó: Koszticsák Szilárd
Az alapjövedelemmel kapcsolatban azt mondta, hogy kizárt, hogy itt munka helyett jövedelmet kapjanak az emberek, hiszen végre sikerült elérni a segélyalapú rendszer helyett a munkaalapú rendszert. Ha egy ilyet bevezetnének, akkor a vállalkozóknak nem lenne jövőjük.
Természetesen Paks II-ről is beszélt a miniszterelnök, ezzel kapcsolatban úgy gondolja, hogy ha megfizethető energiát akarunk, arra csak az atomenergia lehet a megoldás
Szóba került a bevándorlás is: a miniszterelnök fontosnak tartja a kulturális egyszínűséget, ez pedig nem teszi lehetővé, hogy egymással vegyülni nem képes civilizációk éljenek egymás mellett. A Kulturális színűséget egy sávon belül szeretné tartani, és ha ezt meg tudjuk csinálni, az Magyarországot fel fogja értékelni. Kiemelte, nálunk a közbiztonság Európán belül kimagasló, de észnél kell lenni, mert kizárni semmit nem lehet. A miniszterelnök fontosnak tartja, hogy az ország nincs elszennyezve még, az országban nincs olyan terület, ami ipari szennyeződéssel lenne sújtva, ez pedig arra utal, hogy itt egy kultúrnép él. Fontosnak tartja, hogy az országot a magyar emberek működtessék a legegyszerűbb feladatoktól kezdve a legmagasabbig. Hozzátette, hogy a nagyságra törekedni kell, ami egy szellemi természetű dolog.
Végezetül elmondta, hogy miközben egy gazdasági növekedést folytató politikát folytatunk, a hazánkat fel kell értékelnünk, ahogy azt több európai nép is megtette. Úgy véli, azon a pályán kell maradni, amin vagyunk, meg kell védeni azt a lehetőséget, hogy a gazdaság növekedése 3-5%-os sávban legyen, végre kell hajtani a versenyképességi fordulatot, és meg kell védeni az országot azoktól a veszélyektől, amik fenyegetik. Hozzátette, nem lehetünk naivak. Szóba hozta, hogy Brüsszelre sok szempontból számítunk, de vannak bizonyos dolgok, amelyben nem szabad engedni. Úgy véli, el tudjuk dönteni magunk is, hogy mi legyen Magyarországgal.
Forrás: MTI; Origo, hirado.hu; Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS