Az alaptörvény rendelkezése szerint a női esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód a pozitív diszkrimináción keresztül valósul meg. Ezért az alkotmánybíróságon (Ab) támadták meg azt a kúriai döntést, amely elrendelte a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezést.
Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezete ügyvivő testületének tagja kezdeményezett népszavazást arról, hogy a nőkhöz hasonlóan a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak 40 év munka után. A népszavazás kezdeményezője és a támogató szervezetek szerint sérti az esélyegyenlőséget, ha a társadalom egyik rétegének van ilyen kedvezménye, míg másoknak nincs. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a Kúria határozata alapján hitelesítette a népszavazási kezdeményezést.
Dessewffy Alice, ügyvéd a Kúria döntése ellen a napokban nyújtotta be az Ab-hez alkotmányjogi panaszát magánszemélyek és nőszervezetek megbízásából. Álláspontja szerint a Kúria döntése alkotmányos alapjogokba ütközik. Egyben felhívta a figyelmet a nők társadalomban betöltött szerepére, a munkában és a családban történő helytállás kettős kötelezettségére, melyet az alaptörvény is elismer. A szakember rámutatott, a nők esetében az egyenjogúság valójában a pozitív diszkrimináción keresztül valósul meg, és éppen ezt veszélyezteti a támadott népszavazás. A népszavazás ugyanis, amennyiben sikeres lesz, törvényalkotási kötelezettséget ró az Országgyűlésre. Ha ennek következtében a nőkre és a férfiakra egységes nyugdíjszabályokat alkotnak, megszűnik a nők pozitív diszkriminációja, ráadásul, ha ezt egy változatlan költségkeret mellett teszik, akkor nyilvánvalóan csökkenni fognak a nyugdíjak.
A szakember elmondta, bár az alkotmányjogi vitában nem lehet érv, de érdemes belegondolni a sikeres népszavazás költségvetési kihatásaiba. A nőknek mintegy fél évtizede van lehetősége 40 év szolgálati viszony után nyugdíjba vonulni. Ez idő alatt 130 ezer nő élt ezzel a lehetőséggel, aminek összesen 615 milliárd forintos költségvetési kihatásai voltak. Ha ezt a lehetőséget férfiakra is kiterjesztik, már az első évben mintegy 150 ezer új nyugdíjjogosult lehet, akik 120 milliárdos többletterhet jelentenek a nyugdíjkasszának, miközben nyugdíjba vonulásuk mintegy 140 milliárd forintnyi nyugdíjjárulék-kiesést okoz. Mindez összesen 260 milliárdos kiadást jelent a költségvetés számára csupán az első évben.
Dessewffy Alice azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy egy sikeres népszavazás eredményeként úgy egységesítenék a nyugdíjszabályokat, hogy a nőket megfosztanák a 40 év szolgálati viszony utáni nyugdíjba vonulás lehetőségétől. Az ügyvéd elmondta, amennyiben az Ab akár a soronkívüliségi kérelemnek, akár a rövidebb határidőkkel való határozathozatali kérésnek eleget tesz, akár már idén döntés születhet a beadványról, melyben egyúttal kérték az Ab-től az érdemi döntés megszületéséig ideiglenes intézkedésként a támadott kúriai határozat végrehajtásának felfüggesztését.
Forrás: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS