Állami segítség a cigánygyilkosoknak?

A holnap utcára kerülő Heti Válasz új információja nyomán ismét fel kell vetni: az állami szervek cinkosai voltak-e a cigánygyilkosságoknak? Ugyanis nemcsak megszüntették a majdani elkövetők figyelését 2008 tavaszán, leváltották a telefonlehallgatást javasoló NBH-tisztet is.

Érthetetlen” – a 2008-2009-ben cigányokat gyilkoló halálbrigád ügye újabb jelzővel bővült. Két hete oldották fel a titkosítás alól azt a jelentést, amelyet a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) főigazgatója készített Hende Csaba honvédelmi miniszter utasítására 2010 szeptemberében. A negyedik elítélt, Csontos István (az utolsó két támadás idején a tényleges életfogytiglanra ítélt gyilkosok sofőrje) katonai elhárítással fenntartott kapcsolata az ügy egyik legzavaróbb tényezője. A KBH 2010-es jelentése a fenti szóval illette az előző vezetés magatartását, amely hazudott a Csontossal fenntartott kapcsolatról.

A katonai ténytisztázással párhuzamosan az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH; 2010 óta Alkotmányvédelmi Hivatal) magatartását is vizsgálják. Miniszterelnöki utasításra egy hónapja olyan nyomozócsoport állt fel, amelyben a rendőrség és a biztonsági szolgálatok munkatársai közösen nézik át az ügy anyagait. E munka eredményeként értesülésünk szerint a katonai elhárítás hazudozásainál súlyosabb tények derültek ki.Míg az egyenruhásoknak a Csontossal kapcsolatos értesülések eltagadása róható fel, az akkor Laborc Sándor vezette NBH már a kezdet kezdetén közbeavatkozhatott volna.

Korábban is tudni lehetett, hogy a majdani egyik elkövetőt, Kiss Istvánt már évek óta figyelték. A lehallgatást azonban annak ellenére nem hosszabbították meg 2008 tavaszán, hogy fegyverszerzési szándékról keletkeztek adatok. A Laborc Sándor vezette NBH döntését védők szakmai okokra hivatkoztak.

A Heti Válasz azonban azt is megtudta: 2008 tavaszán nemcsak elutasították a debreceni NBH-kirendeltség lehallgatás-meghosszabbításáról szóló kérését, hanem néhány napon belül indoklás nélkül le is váltották az előterjesztést jegyző tisztet, az állomás vezetőjét. Ezt követően, 2008 júniusában sor került az első – áldozatokkal még nem járó – akcióra, a debreceni menekülttábor megtámadására.

A teljes cikk a holnap, szeptember 19-én Heti Válaszban olvasható, melyből kiderül még, hogy a katonai elhárítás korábbi vezetése miként került Csontos kapcsán hazugságspirálba. Írnak arról is, hogy a titkosítás alól feloldott 2010-es jelentés mögött egy jóval részletesebb, Csontos KBH-s „karrierjét” taglaló jelentés áll – utóbbi máig minősített dokumentum.