A Pesti Srácok.hu kikérte az Erzsébetvárosi Önkormányzattól a 2005 és 2008 között kötött fontosabb vállalkozási szerződéseket, hogy utána járhassunk egy fülesnek. A munka az eredeti elvárásokat tekintve hiábavaló volt. A budapesti városrész eladott házainak új tulajdonosai között nem fedeztük fel a figyelmünkbe ajánlott megbízások haszonélvezőit.
Viszont az összesítésből kiderült, kik voltak a „kedvenc” vállalkozói a Hunvald-érnak. Újfent százmilliós nagyságrendben kerültek elő irreális tételek az akkori ingatlanfelújításokból és kiderül az is, hogy hiába volt politikai váltás az erzsébetvárosi polgármesteri hivatalban, most is ugyanazok a tisztviselők rázzák le az újságírókat, akik Hunvald György idejében tették ezt.
Hogy teljes képet rajzoljunk, bemutatjuk az erzsébetvárosival rokon terézvárosi önkormányzati ingatlanbizniszek néhány kevéssé ismert részletét is. Feltesszük továbbá a kérdést: számos egyértelmű eset és a korrupciógyanús értékbecslések miért nem váltak a büntetőeljárások részeivé? A buldózerekkel megcsonkított erzsébetvárosi zsidónegyedben a hetven gyanús házeladásból miért csak 14-et tettek az eljárások részévé, és az első fokú bíróság a milliárdos ügyek helyett miért inkább a szeretőknek osztogatott filléres bérlakásokkal foglalkozott? Megtudhatják azt is, hogy ki lehetett Hunvald György titkosszolgálati összekötője és ki felelt a “poloskairtásért” a hivatalban. Továbbá, hogy a volt polgármester, aki fénykorában nem mellesleg főpolgármester-jelölti, hovatovább kormányfőjelölti álmokat dédelgetett, miként vette körül magát a Kádár-rendszer bennfentes nagyöregjeivel.
SIPOS ANETT – PestiSrácok.hu
Arra továbbra se tőlünk várjanak választ, hogy miután a sajtó megcáfolhatatlan bizonyítékok sorát gyűjtötte össze és mutatta be az országos politikával abban az időben szorosan összefüggő erzsébetvárosi ingatlanos visszaélésekről, az önkormányzat vezetői és cinkostársai ügyében miért született első fokon ilyen enyhe ítélet, illetve, hogy például az alább felsorolt ügyek miért nem képezték a büntetőeljárás részét. A bíróságot és a bűnüldözőket nem akarjuk helyettesíteni, mindössze arra törekszünk, hogy megérthetővé tegyük a folyamatokat, és új információk felmutatásával kerekebbé a történetet. Ez most nem egy rövid, bulváros korrupciós sztori. Arra kérjük a tisztelt olvasót, olvassa végig az egészet türelemmel. Nyomozzon és kutasson velünk!
1. fejezet
Miért legyen olcsó, ha lehet drága is…
Indulásként a fővárosi VII. kerületi önkormányzattól nemrég kikért szerződéseket rágtuk át. Az biztos, hogy feltűnően sokszor módosítottak körülbelül plusz 10 százalékkal felfelé szerződéseket. Többször került elő a Pest Bau Kft., a Royal Bau Rt., a Czakó Építésziroda Bt., vagy épp a kerületi takarítók Kamilla Kht.-ja, akik épület bontásokat is végezhetnek tevékenységi körük szerint. Mint utóbb megtudtuk, a Pest Bau Kft. volt az egyik kedvence a Hunvald György-féle erzsébetvárosi szocialista-szabad demokrata vezetésnek. A háttérben azonos személyi körrel rendelkező Royal Bau kapcsán Golcsa János, Hunvald sofőrje egy B. Zsolt nevű pocakos úrra emlékszik vissza, aki újságpapírba rejtett vaskos csomaggal szokott feltűnni a hivatalban. No ez a cég, – amiben B. Zsolt, csak alkalmazott volt – az általunk kikért, szerződések szerint 2008 júniusában a Bethlen Gábor tér rendezését kapta feladatul. Igazából ez egy útkereszteződés, nem is igazi tér. Úgy kell elképzelnünk, mint egy pizzát, amit négyfelé vágnak. Ezt a négy, házak és az út közé szorított sarkot látták el díszburkolattal, kertépítéssel 81 millió 575 ezer 345 forintért. Aztán ezt a szerződést módosították, mert előre nem látható plusz költségei merültek fel a vállalkozónál. Így a díj 89 millió 950 ezer forint lett. Aztán a Pest Bau Kft. ugyanezen a Bethlen Gábor téren – az egyik sarokban, pici játszóteret épített 2008 októberében 53,9 millió forintért.
Ugyanez a Pest Bau Kft. végezte 2007-ben a VII. kerületben a Jósika utca átépítését is a Dob utcai kereszteződés környezetében, 53 millió 431 ezer 528 forintért 2007-ben. Majd újra megbízták a céget, egy saroknyi távolságot leszámítva gyakorlatilag ugyanannak a szakasznak a felújításával, amelyre 2008 szeptemberében 44 millió 829 ezer 909 forintos szerződést írt alá az erzsébetvárosi polgármesteri hivatal.
Igaz, a Pest Baunak voltak “kellő referenciái”, hiszen 2006 -ban ők alakították át fél-sétálóutcává a Király utcát, körülbelül 600 millióért. A projekt a főváros, a hatodik -, és a hetedik kerület együttműködésével zajlott. A közbeszerzést kicsit megkalapálták. Olyan dolgok értek sok pontot, amire külsős ajánlattevő nem fektetett hangsúlyt, mert a munka szempontjából irreálisnak tűnt, míg a körön belüli cég jól megnyomta ezeket a pontot érő tényezőket a pályázatában. Így fordulhatott elő, hogy bár nem a Pest Bau adta a legolcsóbb ajánlatot, de megnyerte a közbeszerzést. Olyan jók voltak, hogy Hunvald György erzsébetvárosi polgármester még plusz 100 millió forintot rá is tett volna az eredeti keretre, és ugyanennyi megtoldására biztatta a terézvárosiakat is. Ott azonban a képviselő testület kevésbé volt egyívású, így megbukott a mutatvány. A hatodik kerület nem fizette ki a plusz pénzt. Erzsébetváros esetében ez nem egyértelmű, a hivatalban kérésünkre állítólag belső vizsgálatot indítottak, hogy kiderüljön, végül sor került-e az extra százas átutalására. A munkát amúgy elvégezték. A minőségről és a külalakról mindenkinek van fogalma, aki a hetedik kerület romkocsmákkal teli részeit látogatja.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az immár jobboldali vezetésű Erzsébetváros polgármesteri hivatalából ugyanazok fogalmazzák a PestiSrácok.hu-t lerázni igyekvő, kelletlen válaszokat, akik a szocialista Hunvald György idejében. A fontos pénzügyi pozíciókban, és a vagyonkezelőnél is meghagyták azokat a vezetőket, akik nemcsak aládolgoztak Hunvaldnak, de túlzás nélkül cinkosnak is minősíthetők, és ilyen módon ugyanúgy érdekeltek a múlt elfedésében. Pár név monogram szintű említése személyiségi jogokat nem sért, és hogy lássák nem a levegőbe beszélünk: dr. B. Zs, F. Zs. és M. K.
2. fejezet
Hunvald, a nagy visszatérő?
Hát így adódott, hogy a szerződések bogarászása közben több tényszerű hivatkozási alap került elő. Pedig Hunvald amikor kijött az előzetes letartóztatásából és az elsőfokú ítéletben szinte mentesítették, azt mondta, ő nem ingatlanpanamázott, aljas rágalmak érték, ártatlanul ült, és sosem bocsátja meg, hogy ennyi időn keresztül nem láthatta a négy gyermekét.
Utóbbi érv PR-szempontból valóban erős. Viszont azt kevesen tudják, hogy Hunvald nem volt és nem lett mintaapa. A sofőrje úgy emlékszik vissza, hogy az egyik nagy fiát ő tanította meg bicajozni, mert polgármesterként Hunvald erre nem ért rá. Megvett ugyan nekik mindent, s talán azt hitte, erről szól az apaság. Amikor kijött a börtönből, – mint tudjuk három éve nem látta a négy gyermekét – lement a Rózsák terére szemetet szedni. Kampányolt. Az elmúlt nyarat sem a gyerekeivel töltötte Keszthelyen az ottani villájukban. Az ideje nagy részében inkább a Garay plázában egyeztetett Kispál Tibor és Gergely József politikustársaival. A helyzet olyannyira éles, hogy többen tudni vélik, már a következő helyhatósági választásra állítja csatasorba az embereit, aztán újabb négy év múlva akár már ő maga is visszatérne a polgármesteri székbe. Megjegyzendő, a két évvel ezelőtti Fideszes váltás nem hozott lényegesen újat a kerületben, Hunvald sokkal markánsabb emlék. A választók többsége bizonytalan, nem lát és nem ismer a két nagy párton kívül alternatívát, még akkor sem, ha a korábban MSZP-s, aztán Fideszes Garabics Károly épp függetlenként gyűjti a támogatókat 2014-re.
Ez a politikai helyezkedés normális körülmények között csak néhány hatalommániás mosolyogtató próbálkozásaként hatna, ha nem az lenne a szomorú magyar valóság, hogy a választópolgárok hosszabb távon nem emlékeznek az elkövetett bűnökre. Ráadásul a többségnek sajnos igénye sincs a szűkebb környezetében zajló dolgok megértésére. Ehhez jön hozzá az a több évtizedes gyakorlat, hogy a választást szinte mindig az a férfi politikus nyeri, aki már végigcsókolta a nyugdíjas klub hölgytagjainak csuklóját.
3. fejezet
Röhejes színvonalú büntetőeljárások
Tudjuk jól, hogy nem csak Hunvalddal voltak gondok a magyar közéletben. Ha csak a helyi politikát tekintjük, a jelentős vagyonnal rendelkező önkormányzatok polgármestereinek többségéről kiderült, hogy köze volt a fekete szektorhoz. Épp ezért, ha valaki komolyan fel akarná számolni ezt a típusú korrupciót, az azzal kezdené, hogy átírná az önkormányzati törvényt és módosítaná a Btk.-ban a hűtlen- és a hanyag kezelés tényállását. Egyértelmű és előre tudott felelősséget sózna minden egyes képviselő nyakába, és átláthatóvá tenné a rendszert. Amíg ez nincs, addig joggal rajzolnak a HVG címlapjára könnyen kipukkanó lufit, ami a Fideszes elszámoltatás értelmetlenségét szimbolizálja a politikusok lábbilincsén.
Az utóbbi hónapokban a Hunvaldéval szomszédos hatodik kerületben korábban politikusként ténykedő Fürst György neve is sokszor előkerült, mint a közel százmilliós Rolls Royce Phantom gazdája, aki folyton a tilosban parkol. Fürst is vádlott, az Andrássy út Liszt Ferenc téri egyik sarokházának eladása miatt, mint egykori alpolgármester, aki kézben tartotta az efféle értékesítéseket. Mint ismert, a büntetőeljárás az akkori a hatodik kerület teljes MSZP-SZDSZ frakciójával szemben zajlik, amihez a hírek szerint további házeladásokkal kapcsolatos ügyészségi vizsgálódás társul.
Az új nyomozások remélhetőleg ügyesebben zajlanak majd, mint az Andrássy 47-nél. Ott bizony még azt sem sikerült realizálni első körben az ügyészségen, hogy hány testületi ülésen került elő a ház értékesítése. Illetve, amelyiken ténylegesen megszavazták az eladást, ott ugyanazok szavaztak-e, mint hónapokkal korábban, amikor az értékesítés feltételeinek meghatározásáról döntött a testület. A vádiratot az első testületi ülés szerint állították össze. Így még a gyanúsítottak névsora sem stimmel, ami igazán kellemetlen lehet bírósági szakban. Nem beszélve arról, hogy a Liszt Ferenc tér sarokházának 150 milliós értékesítése miatt folyt nyomozásban két évbe telt, míg sikerült ingatlanszakértőt kirendelni, amivel érdemben lehet a testületi takarózáshoz segédkező értékbecslő felelősségét firtatni. Igaz a terézvárosi ügyben a szerződések megkötésekor a törvényességi felügyeletet ellátó jegyző is félretájékoztatta az ügyészt. A jegyző azt állította, hogy a kérdéses szeptemberi testületi ülésen nem került szóba az Andrássy 47. eladása. Pedig igen, igaz minden különösebb megjelölés nélkül, eldugva az utolsó napirendi pontok között.
A témában megjelent korábbi cikkek is foglalkoztak már a belvárosi ingatlanügyletek körül felbukkant értékbecslők körüli beszédes összefonódásokkal. A Terézvárosban az önkormányzati ingatlanok értékesítése előtt gyakorta megbízott Unihouse Kft. tagja Halmai Katalin MSZP-s képviselő. Halmai Hagyó Miklós akkori főpolgármester-helyettes által elnökölt XII. kerületi MSZP-alapszerv és a hegyvidéki önkormányzat tagja volt, egyben az értékbecslést megrendelő Terézvárosi Vagyonkezelő egyik vezetője. Halmai felettese Fabriczki András volt a Terézvárosi Vagyonkezelőnél, aki a rendszerváltás után egyébként az MSZP pártpénztárnokaként is dolgozott. Az Unihouse értékbecslő cég honlapján ráadásul Halmai neve mellett egy olyan mobiltelefon hívószáma szerepel, melynek fenntartója a VI. kerületi vagyonkezelő volt; ez is bizonyítja, hogy a helyhatóság bennfentes értékbecslőcéget használt az ingatlaneladásokhoz. Aligha meglepő, hogy a Terézváros második számú udvari értékbecslőjeként jegyzett Dollar Land Kft. tulajdonosa is függött a szocialista párttól: Puch László későbbi MSZP-pénztárnok stábjához sorolt Sarkadi Nagy Barna a régi rendszerben az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke volt, majd állami funkcióhalmozó.
Ráadásul az értékbecslőket lefülelni hivatott igazságügyi szakértőkkel se mindig könnyű. Az éppen most vizsgált új feljelentésekben szereplő VII. kerületi, azaz erzsébetvárosi házaknál is problémák adódtak. A rendőrség pár hónapja kirendelte Inámi Bolgár Kálmánt igazságügyi ingatlanszakértőként, hogy vizsgálja meg az új feljelentésben szereplő házakat, hogy azok valóban áron alul keltek-e el, vagy sem. Kiderült, hogy Inámi a Főber Zrt. gazdasági vezérigazgatója is. A Főber pedig 50 millió forint fölötti összegben kapott Hunvald polgármestersége idején megbízásokat az Erzsébetvárosi Önkormányzattól, így végül kizárták az ügyből.
A jogászok hosszan tudnak mesélni az értékbecslői terület korrupciós fertőzöttségéről, de az elszámoltatás ide nem terjedt ki, pedig a korrupciós ügyek egy részének bizonyíthatósága csúszhat el az ilyen kulcsfigurákon.
Tény ugyanakkor, hogy nem lehet csak az értékbecslőket és az igazságügyi szakértőket felelőssé tenni az erzsébetvárosi és terézvárosi büntetőeljárások kisiklásáért. Hiszen például csak az úgynevezett Hunvald-ügyben elsőként vizsgált 14 házról szóló eljárásban a vádat képviselő ügyészség és a bíróság se volt igazán a toppon. Tudjuk, hogy az ügyészségnek volt információja arról, melyik tanú volt Hunvald György szeretője, ezt több vallomást tevő személy nekünk is megerősítette. Mégis ezt a hölgyet tanúként szavahihetőnek tekintették az egész eljárás során. Ugyanakkor Hunvald egykori sofőrjének vallomását több ponton életszerűtlennek találta a bíróság, hasonlóan más tanúk előadásához, amelyek egyébként egybecsengtek a sofőr vallomásával.
Az ügyet értő és ismerő jogászok szerint három fontos dolgot felejtettek el az öttagú nagytanácsban ítélkező bírók szisztematikusan végigvinni.
- Az önkormányzat által értékesített belvárosi bérházak áron alul keltek-e el vagy sem? Az ügyészség és az Erzsébetvárosi Önkormányzatot képviselő ügyvéd is hibázott, hisz nem kértek a legeslegelején igazságügyi ingatlanszakértői véleményt, a később felkért szakértő pedig erős szocialista kötődésekkel rendelkezett. Ennek ellenére a VII. kerületi önkormányzat feltűnően passzív jogi képviselője, nem kezdett el a szakértő kizárásával kapcsolatban bizonyítékokat felmutatni, és nem kérte új szakértő kirendelését sem. Később Vattamány Zsolt jelenlegi polgármester döntött arról, hogy az önkormányzat saját költségén készíttet egy “ellen” szakértői véleményt, de ezt már a büntetőeljárásban nem vették figyelembe.
- Hunvald és feltételezett bűntársai hivatali ideje alatt történt-e meg az áron alul való értékesítés?
- Kaptak-e mindezért kenőpénzt?
Helyette a nőknek szétosztogatott bérlakások körül zajlott a purparlé, jó szaftosan, így az egy milliárd forintot egyesével érő házak elkótyavetyélésére kevés energia maradt. Pedig a pesti zsidónegyedben eddig húsz házat bontottak le, négynek megmaradt a homlokzata. Ezzel 380 lakás és 80 üzlethelyiség szűnt meg a Hunvald polgármestersége idejére eső házeladások okán. Ezek az adatok mindössze 24 ház adásvételének összesítéséből adódnak, a ténylegesen értékesített közel 70 házból. Ám végül az említett 24-ből is csak 14 házat tettek a büntetőügy tárgyává, s ezek eladása után összesen hétszázmillió forint folyt be a kerülethez. Ez a pénz a bérlők kiköltöztetésére kellett elkölteni, így érdemi bevétel (legalábbis Erzsébetváros számára) nem realizálódott. Szomorú, hogy amit a Wermacht nem tudott véghezvinni, azt az erzsébetvárosi és terézvárosi képviselő testületek és a polgármesterek megtették a zsidónegyed környékén. Az azóta fideszes többségűvé lett Erzsébetvárosi Önkormányzat több új feljelentést is tett. A Kertész utca, Csengery utca, Klauzál utca, Síp utca, Dob utca, Dohány utca, Almássy tér6. (a volt Almássy téri szabadidőközpont) stb. épületeinek értékesítése miatt megint csak alapos a gyanú a bűncselekmény elkövetésére. Az ügy még kezdeti stádiumban van, egyelőre a nyomozóhatóság ismerkedik velük.
4. fejezet
A hajuk szála sem görbült – A Poloskairtó, a Spion és az Aprócska kapcsolat
Vannak még a belvárosi tragikomédiának kevésbé ismert szereplői, akiknek elévülhetetlen az érdemeik, a nevük mégsem szerepel se a hatodik, se a hetedik kerületi ügyeket taglaló vádiratokban.
Az első ilyen személy: Kéri László, Hunvald György volt tanácsadója. Gyorsan felhívjuk a figyelmet, hogy ez az úr, nem azonos a politológus Kéri Lászlóval. A szobája Hunvaldéval szemben volt az erzsébetvárosi polgármesteri hivatalban. Több fontos megbeszélés zajlott úgy, hogy Hunvald otthagyta a szobájában a vele tárgyalókat, átszaladt Kérihez, majd visszajött és ismertette az így kialakult véleményét. Kéri okos volt, így nem ült be személyesen ezekre az egyeztetésekre, nem járt el a nagy hírű György napi bulikba sem (Hunvald György, Gál György, Nagy György), viszont a polgármester előzetes letartóztatását követően lényegében ő irányította az önkormányzatot.
Kéri a régi rendszer embere, lényegében a pártközpontból került Erzsébetvárosba. A rendszerváltás előtt kiemelt funkcionárius volt. Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének volt a főmunkatársa. 1989 környékén az MSZMP KB mellett működő ifjúsági bizottság tagja volt. Még ebből az időből nagyon jó kapcsolatokat ápol Csintalan Sándorral, aki a Hír Tv-s munkája alatt a Fidesz környékén mozogva Hunvald sofőrjének vallomása szerint hajlandó volt egy, az Arany János utcához közel eső étteremben Kérivel egyeztetni, ha éppen jobboldali segítség kellett.
Emellett Kéri Lászlónak nagyon jó titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkezett. Az utolsó években fokozott volt a figyelem. Fontos dolgokról Kéri csak a harmadik emelet egy meghatározott folyosószakaszán beszélt, mert abban bíztak, hogy az a rész biztosan nincs lehallgatva. Ő intézte az önkormányzatban a „poloskairtásokat”. Rendszeresen ellenőrizték az összes vezető irodáját, de még Hunvald szolgálati autóját is, hogy minden tiszta-e. Kéri volt az, aki megmondta Hunvaldnak, mikor tiszta a telefonja, mikor beszélhet nyugodtan. Nem csoda hát, hogy a telefonlehallgatások nem adtak kellő segítséget az ügyészségnek a nyomozásban.
Bár az állandó poloskaírtások és belsős fülesek miatt erős hátrányból dolgozott a titkosszolgálat valamennyi anyagot még így is felvettek. Ezek egy része továbbra is titkos, a másik a vádiratban is szerepel. Már az is komoly kihívás lehetett, hogy a lehallgató berendezéseket bejuttassák az önkormányzat megfelelő helyiségeibe, mert Hunvald utolsó éveiben rendkívül szigorú hivatali rend uralkodott. Hivatali időn túl írásos engedély nélkül: Hunvaldon, Kérin és Golcsán, a sofőrön kívül csak K. B. és T. E., továbbá a jegyző és a jegyzői titkárság tartózkodhatott bent az épületben. A többieket akkor se engedhette be az őr, ha bent felejtették például a magán mobil telefonjukat. Ezért az ügyészségnek logikusan a fentiek közül egy emberrel meg kellett egyeznie, hogy a szolgálatok emberei, valahogy elhelyezhessék azokat a poloskákat, amik a perben felhasznált titkos anyagokat rögzítették.
Nem elképzelhetetlen, hogy Kálmán Zsuzsa exjegyző volt az a személy, akivel ezt az alkut megkötötték, hisz a jegyzőnőnek bőven akadt vesztenivalója a büntetőügy megindítása okán, ám végül nem lett belőle se vádlott, se tanú, sőt, egészen 2011 végéig az önkormányzat alkalmazásában állt, majd nyugdíjazták. Kálmán Zsuzsa pontosan tudta mit kockáztat, hisz régebben ügyész volt.
Folytatva a prominensek számbavételét, áttérünk a jogászokra. Bálint Tibor ügyvéd szintén hangsúlyos szereplője az ingatlanügyeknek. Megannyi szerződés szövegezésével ő volt a jogi csűrcsavarok kitalálója és papírra vetője. Bálintot a családján keresztül műkincs kereskedelemmel is foglalkozó Máriássy Károly ügyvéd, Hunvald másik tanácsadója ajánlotta be az önkormányzathoz. Bálint minden szempontból jó választásnak bizonyult. Valóban jelentős tapasztalattal bírt ingatlan és bérlakás-témában. Az ügyvéd a Kádár-rendszer Belügyminisztériumában dolgozva részt vett a ma is hatályos jogszabálynak számító lakástörvény kidolgozásában. Presztizsét növelte Hunvaldnál, hogy Bálint Tibor volt Gyurcsány Ferenc jogi képviselője az Altus-perben. Hunvald Gyurcsány mellett tett kortesbeszéde után, legfőbb politikai erővonalnak ezt az Apró-családból adódó struktúrát ismerte el pártjában. Sokak szerint ez volt a bukásának is az egyik sarkalatos pontja, hisz szembe került az akkor még erős, most már a BKV ügyben vádlott Hagyó Miklóssal, aki az MSZP-ben az ellenoldalt képviselte.
5. fejezet
A keresztapa
Hunvald György perében ügyészség az első „vereség” után újabb vádiratot nyújtott be a bíróságnak. Most a kölcsönösen megkötött erzsébetvárosi – zuglói fiktív tanácsadói szerződések kerültek napirendre. Hunvaldot és Weinek Leonárd volt zuglói polgármestert jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, a tanácsadókat pedig bűnsegédlettel vádolják. Az ingatlanügyletekhez hasonlóan ebben az ügyben a két polgármester közötti közvetítőnek az ukrán származású Duglo Pávelt tartják, ám ezeket az ügyeket a Magyar Hírlapban Bán Károly oknyomozó kolléga már kimerítően feltárta, de azért akad egy-két füles, ami azokban a cikkeben nem volt olvasható. Íme:
Pável régi ismeretsége Hunvaldnak, még Gödöllőn voltak évfolyamtársak. Pável neve ugyanakkor abban vonatkozásban is felmerült egy ügyészségnek tett vallomásban, hogy Pável volt az, aki Hunvald és a Centrum parkoló közti közvetítői munkát is elvégezte. A Centrum – eszerint a nem bizonyított vallomás szerint – hálás lehetett Hunvaldnak, aki belső kerületi polgármesterként segített létrehozni a számunkra éveken át rendkívül előnyös parkolási szabályokat. Bár ez idáig csupán egy ember igazsága, mindenesetre az tény, hogy Hunvald egyik fiának a keresztapja Kupper Andrej, (nem azonos a fideszes képviselővel, annak a nagybátyja). Ő egyben a Centrum Parkoló egyik korábbi tulajdonosa, aki egyébként pont Fürst Györgynek, a hatodik kerület volt alpolgármesterének adta el a parkolási cég 50 százalékos üzletrészét 2009-ben. Költői kérdés: miből futotta erre Fürstnek a hatodik kerületi alpolgármesterséget követően. Fürst az elmúlt években cégeit a magyar adóhivatal számára „feltörhetetlen” dominikai címekre jegyeztette be, egy afrikai állam védett diplomatájaként pedig büntetőeljárás-mentes életet remélt.
Epilógus
a) Miről szól a Hunvald-ügy?
Egyrészt a fentiekről, másrészt komplett belvárosi bérházak eladásáról, műemléki szempontból értékes épületek lebontásáról, több évtizede ott élő bérlők elűzéséről otthonaikból, a városszövet felszakításáról, korrupcióról, politikáról. Valamint még egy fontos, eddig nem említett dologról: ami azután következett. Azaz az átmenet évtizedei után éledező magyar demokrácia első sikeres összefogásáról, civilek, ügyvédek, újságírók tartós és önzetlen együttműködéséről. Kis túlzással mit sem tudnánk a belső erzsébetvárosi házak értékéről, ha nem lenne Perczel Anna építész, és Hoffmanné Markó Judit ügyvéd. Anna érti és szereti ezeket a műemlék épületeket, könyvet is írt a történetükről. Emellett az Óvás! Egyesület oszlopos tagjaként mindent megtett azért, hogy ezekre az értékekre felhívja az emberek figyelmét. Markó Judit volt az, aki ehhez képest értette az eladások mögött megbújó korrupció jogi mechanizmusát és maga írta meg az első és a sokadik kiegészítő feljelentést, amit civilek jegyeztek.
b) Történeti távlatokban
1998-ban Szabó Zoltán szocialista politikust polgármesterré választották. Alpolgármestere Hunvald György lett. Szabó kezdettől fogva Belső-Erzsébetváros drasztikus átépítésének híve volt. Kész helyzetet akart teremteni: elkezdte az épületek eladását, ebben segítője Hunvald lett, aki túlnőtte mesterét és mikor polgármester lett felgyorsultak a házeladások. 2000-2004-ig több mint húsz, esetenként 30-60 lakásos ház vételi opcióját szerezte meg egyik-másik az önkormányzatnál bennfentes cégcsoport. Később 2008-ra az eladott házak (nem lakások!) száma meghaladta a hetvenet (lásd az egyik korábbi írásom végére mellékelt táblázatot).
c) Így lehetne szépen felújított régi épületekkel teli hangulatos belvárosunk
A rehabilitációs koncepció a műemlékingatlanok üzemeltetését szervezi újra a modell. Oly módon, hogy üzleti modellként legyen vonzó az ingatlanok felújításának finanszírozásához. Ez nem azt jelenti, hogy az üzemeltetés befolyt bevételéből renoválnánk az épületeket, hanem azt, hogy a várható bevétel (mint hozam) jelenti a tőkebevonás fedezetét. Ehhez a jelenleginél aktívabb és koncepciózusabb üzemeltetési rendszer kell, amelyhez az önkormányzatnak nem rendelkezésére a szükséges humán erőforrás és know-how.
d) Kis jogi háttér a fentiekhez
A helyi önkormányzatokról szóló törvény (Ötv.) alapján az önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő testületet illetik meg. A képviselő testületet a polgármester képviseli. A helyi önkormányzat vagyonnal, így tulajdonnal és vagyoni értékű joggal rendelkezik. Az Ötv. 90. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat gazdálkodásának biztosításáért a képviselő testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. Az Ötv. 36.§(2) és (3) bekezdés értelmében a jegyző vezeti a képviselő testület hivatalát. Köteles jelezni a képviselőtestületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. Az Államháztartásról szóló törvény rögzíti, hogy a helyi önkormányzatokhoz kapcsolódó vagyon rendeltetése a közérdek szolgálata, mely vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. Szintén az ÁHT rendelkezik arról is, hogy megadott értékhatár feletti vagyontárgy értékesítésére csak nyilvános(indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján kerülhet sor, úgy, hogy a legjobb ajánlatot tevő lehet a vevő.
[poll id=”15″]
Facebook
Twitter
YouTube
RSS