A magyarok mindig a barátaink voltak, és a jövőben, a legnehezebb pillanatokban is mindig számíthatnak Lengyelországra – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök vasárnap Budapesten, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából a Kossuth Lajos téren rendezett ünnepi nagygyűlésen.
A lengyel elnök beszéde kezdetén egy 1956-os forradalmi röpcédula szövegét idézte magyarul és lengyelül: “Lengyel-magyar barátságot/Jólétet és szabadságot!” Elmondta, hogy a magyar forradalom előképének tekintett 1956. júniusi poznani munkásfelkelés résztvevői ugyanezt akarták: méltó életet és szabadságot, mindazt, amit a kommunizmus elrabolt tőlük. Hozzátette: a magyarok ennél is továbbmentek, a szovjet csapatok kivonását, függetlenséget, önrendelkezést, többpártrendszert követeltek.
A térséget uraló Szovjetunió ezt nem tűrhette: elküldte tankjait, hogy letörjék a nyughatatlan magyarokat. “Ezrek haltak meg, óriási árat fizettetek, de végül is, évtizedek múltán, sok szenvedés és áldozat árán sikerült visszaszereznetek a szabadságot. Akik a szívükben hordják a szabadságot, azokat semmi sem törheti meg. Visszaszereztétek a szabadságot, és most építitek a jóléteteket” – mondta a lengyel elnök, meggyőződését fejezve ki, hogy tisztességes munkával lengyelek és magyarok a szabadság után azt a jólétet is meg fogják szerezni, amely a nyugati társadalmakban általános. A röpcédulák másik üzenetére, a magyar-lengyel barátság követelésére utalva a lengyel elnök – a nagygyűlés résztvevőinek tapsától kísérve – szólt a két nép barátságának évszázados hagyományáról.
A magyar-lengyel barátság követelése egyben a magyar-szovjet barátság hazugságának tagadása is volt – folytatta -, hiszen “egy megszállóval nem lehet barátkozni”.
“Mi lengyelek is pontosan így gondoltuk, ezért a lengyelek a forradalom kitörése után azonnal, spontán módon elkezdtek vért gyűjteni a magyaroknak. 44 tonna gyógyszert, egészségügyi felszerelést és 800 liter vért küldtünk a magyaroknak, pedig mi is ugyanolyan nehéz helyzetben voltunk akkor, mint a magyarok”
– emlékeztetett. Lengyelország rendkívül hálás azért, hogy a magyarok a lengyel vért elfogadták, a lengyelek ma nagyon büszkék arra, hogy az ’56-os hősök unokáinak ereiben szimbolikus módon lengyel vér is csörgedez. Ez megpecsételi a két nép barátságát – emelte ki Andrzej Duda.
A lengyel elnök felidézte a történelmi sorsközösséget, a Lengyelországban rendkívül tisztelt magyar királynék, Szent Kinga és Szent Hedvig alakját, az 1920-as magyar lőszerszállítmányt a bolsevik hadsereggel élethalálharcot vívó lengyeleknek, “aminek talán döntő szerepe lehetett a lengyel győzelemben”. Utalt a német és szovjet támadás elől menekülő lengyel katonák magyarországi befogadására 1939 őszén, ami lehetővé tette a lengyel hadsereg megalakítását Nyugaton.
Mindig is a barátaink voltatok. Számíthattok Lengyelországra a legnehezebb pillanatokban is”
– hangsúlyozta Andrzej Duda. A két ország együtt viszi Európába ezeréves keresztény hagyományát, és nem hagyja azt elvenni semmilyen áron, ahogyan a szabadságát sem veheti el tőle senki – jelentette ki a lengyel elnök. “Isten áldja Lengyelországot, Magyarországot, dicsőség a magyar forradalom hőseinek. Isten áldd meg a magyart!” – fejezte be ünnepi beszédét a lengyel államfő.
PS/MTI, Fotó:MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS