Azt, hogy a NATO keddtől Finnországot is tagországai között üdvözölheti, “talán az egyetlen dolog, amit Vlagyimir Putyin orosz elnöknek köszönhetünk” – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter Brüsszelben a szervezet főtitkárával, Jens Stoltenberggel közösen tett nyilatkozatában.
Mint mondta, Oroszország Ukrajna elleni háborúja számos országot késztetett arra, hogy többet tegyen a védelméért, illetve annak érdekében, hogy ne érhesse katonai agresszió. Blinken elmondta, hogy a júniusban Vilniusban megrendezendő NATO-csúcstalálkozón a vezetők meg fogják erősíteni “mind politikai, mind gyakorlati szempontból” az Ukrajnának nyújtott támogatásukat, és kötelezettséget vállalnak a szövetség védelmi képességeinek továbbfejlesztése mellett. Hangsúlyozta: folytatni kell a NATO és a világ más országai közötti új partnerségek kiépítését, különösen az ázsiai és csendes-óceáni térségben.
Az elmúlt néhány évben azt tapasztaltuk, hogy az Egyesült Államok és Európa, valamint az ázsiai térség között nagyobb a közeledés, mint az elmúlt három évtized folyamán, abban a tekintetben, hogy hogyan tudunk hatékonyan megfelelni korunk kihívásainak
– jelentette ki. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a globális biztonság fenntartása végett a NATO erősítené kapcsolatait az ázsiai–csendes-óceáni térségbeli partnereivel is.
Egy olyan világban, ahol Oroszország és Kína egyre közelebb áll egymáshoz, egyre fontosabbá válik az Ausztráliával, Új-Zélanddal, Japánnal és Dél-Koreával folyó együttműködés
– emelte ki. A főtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy vilniusi csúcstalálkozón várhatóan a NATO-tagállamok vezetői megállapodnak abban, hogy a hazai össztermékük 2 százalékát a védelemre fordítandó kiadásokra vonatkozóan nem felső, hanem alsó határnak kell tekinteni, és ezt a célt minden tagországnak maradéktalanul teljesítenie kell.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq
Facebook
Twitter
YouTube
RSS