A külföldi pénznemben elszámolt hitelek esetében nem csupán az ingatlanalapú kölcsönök miatt kerültek veszélybe az adósok, hanem autóhitelesek tömegei sem voltak képesek törleszteni felvett kölcsönüket. Az ő esetükben rengeteg, akár több ezer olyan hitelszerződést köthettek a pénzintézetek országszerte, ahol a pénzintézet helyett egy pénzügyi ismeretekkel nem rendelkező autókereskedő járt el a bank képviseletében. Felmerül tehát, hogy a pénzintézetek hitelszerződések ezreit kötötték meg szabálytalan, törvénytelen módon. – járta körül a témát a Magyar Nemzet.
A Magyar Nemzet tavaly márciusban számolt be arról, hogy egy gépjárműhitel-szerződésről a bíróság jogerősen kimondta annak érvénytelenségét. A pénzintézet ugyanis nem maga kötötte meg a szerződést, hanem egy olyan autókereskedőt bízott meg az ügylettel, akinek erre nem volt jogosultsága. Alig volt olyan autókereskedő Magyarországon 2010 előtt, aki a pénzintézetek nevében jogosult lett volna hitelszerződések aláírására.
Az említett bírósági ítéletet követően megkereste alap az adóst képviselő ügyvédet. Bihari Krisztina elmondta: rengeteg, akár több ezer hasonló hitelszerződést köthettek a pénzintézetek országszerte, amelyeket egyenként kellene kivizsgálni. Hozzátette, hogy a törvény ugyan lehetőséget ad arra, hogy egy autókereskedő a pénzintézet nevében aláírja a hitelszerződést, de csak meghatározott szabályok szerint, az akkor még önállóan létező Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellenőrzésével. A nyertes perről szólva az ügyvéd elmondta: ebből az esetből kiderül, hogy ha a pénzintézetek hasonló gyakorlatot követtek, vagyis hitelszerződéseiket arra nem jogosult autókereskedők írták alá, akkor a legalapvetőbb szabályokat sem tartották be. Ez pedig azt is jelenti, hogy szerződések ezrei lehetnek érvénytelenek.
Azt, hogy egy pénzintézet képviseletében miként járhatott el önállóan például egy autókereskedő, az 1996. évi pénzintézeti törvény szabályozta. A törvény hatályba lépésétől kezdve 2010-ig az autókereskedők alapvetően kétféleképpen járhattak el a pénzintézetek képviseletében. Az egyik esetben az autókereskedő aláírhatta a bank nevében a hitelszerződést, a másikban csupán összehozhatta a pénzintézetet és az ügyfelet – fejtette ki a főként devizahiteles ügyekkel foglalkozó jogász a lapnak. Mint mondta, az autókereskedők mindkét esetben úgynevezett ügynökei lettek a pénzintézeteknek. Ha tehát 2008-ban egy vásárló egy autókereskedésben vett autót, és a vásárláshoz kölcsönt is igényelt, a hitelszerződést pedig maga a kereskedő írta alá, akkor csak abban az esetben jött létre törvényesen a hitelügylet, ha a szóban forgó autókereskedő jogosult volt a pénzintézet nevében eljárni.
Az MNB adataiból a Magyar Nemzet kiderítette, hogy az autóhitelezéssel is foglalkozó pénzintézetek szinte elvétve használtak ügynökként olyan vállalkozásokat, amelyek jogosultak voltak a nevükben hitelszerződések aláírására, mégis tömegesen írták alá a hitelszerződéseket országszerte az autókereskedők, s ezt a lapnál jelentkezett adósok is alátámasztották.
Ezekben az esetekben az adósok jó eséllyel támadhatják meg szerződéseiket a bíróságon. Ugyanakkor jogi szakértők arra figyelmeztetnek: amennyiben a szerződés érvénytelen, az nem jelenti azt, hogy a kapott hitelt ne kellene visszafizetni, mindössze annyit, hogy felül kell vizsgálni a szerződést, s előfordulhat, hogy szerződés semmissége olyan elszámolási helyzetet eredményez, amely megállapíthatja, hogy az adós jelentősen kevesebb összeggel tartozik, mint amennyit a bank követel tőle. Az MNB adataiból kiderül, hogy a 2010. január 1-je előtt (utána szigorodtak a szabályok) megkötött hitelszerződéseket mely autókereskedők írhatták alá a bankok és egyéb pénzintézetek nevében.
A teljes cikk az MNO-n olvasható
fotó: player.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS