Budapesten és további négy magyarországi városban is tartottak szimpátiatüntetéseket a székelyföldi autonómiáért a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett Székelyek nagy menetelésével egy időben. A háromszéki Bereck és Kökös közötti 55 kilométeren többezres menetoszlop hívta fel a figyelmet az egységes, önálló, autonóm Székelyföld igényére. A résztvevők becslése szerint 120 ezren, a hatóságok állítása szerint 15 ezren vettek részt vasárnap a menetelésén, amelyen a résztvevők kinyilvánították: élni akarnak az önrendelkezés jogával, és e jog alapján követelik Székelyföld államon belüli önkormányzását. A tömegdemonstráció békésen, rendbontás nélkül zajlott le. A résztvevők a Brassót Bákóval összekötő 11-es országút székelyföldi szakaszán 14 gyülekezési pontban találkoztak, ökumenikus istentiszteleteket hallgattak meg, majd 26 menetoszlopot alkotva egymással szembe indultak. A menetoszlopok összetalálkozásával 53 kilométeres összefüggő oszlop alakult ki az országúton. A felvonulók székely és magyar zászlókat lobogtattak, a szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kérésének megfelelően pártzászlókat nem vittek magukkal. A menetelés négy pontján egy-egy 250 méter hosszú székely zászlót is kifeszítettek. A menetelők rádiókészülékeken hallgatták a rendezvény szónokait, az erdélyi magyar politikai szervezetek vezetőit. A menetelés kiáltványát Izsák Balázs, az SZNT elnöke olvasta fel.
Helybéliek egy 250 méter hosszú székely zászlót feszítenek ki a Réty és Maksa közötti úton, a Székelyek nagy menetelésén. Fotó: MTI/Beliczay László
A kiáltványban arra hívják fel a román kormány figyelmét, hogy a párbeszéd lebecsülése, a székelység akaratának mellőzése, a székely jelképek folyamatos üldözése nem fogja sem megtörni, sem elfárasztani a székely autonómiatörekvést. “A mai napot követően vagy érdemi párbeszéd kezdődik a székelység képviselőivel a székely nép kinyilvánított akaratáról, Székelyföld jövőjéről, vagy sokasodni és erősödni fognak a tiltakozó megmozdulások, beleértve a polgári engedetlenséget is” – fogalmaztak a kiáltványban. A nagy menetelés résztvevői a kiáltványban kinyilvánították, hogy a nyolc széket és 153 önkormányzatot magába foglaló Székelyföld korábban rögzített ideiglenes határaihoz ragaszkodnak, és követelik, hogy a helyi közösségek népszavazása véglegesítse a határokat. Kijelentették, hogy Székelyföld nemzeti, etnikai, nyelvi hovatartozástól függetlenül közös hazája a terület minden lakosának, és a területi autonómia lesz a teljes és tényleges jogegyenlőség intézményi garanciája. A kiáltványban emlékeztettek arra, hogy a Marosvásárhelyen a székely szabadság napján, ez év március tizedikén elfogadott, és a román kormánynak címzett beadványra nyolc hónap alatt nem érkezett válasz. “A nagyvilág közvéleményéhez fordulva mondjuk el: változatlanul hisszük, hogy a párbeszéd a társadalmi béke záloga, a székelyek pedig békét és párbeszédet akarnak. A nagyvilág közvéleménye előtt kérjük ismételten Románia kormányát, ne vegye semmibe hétszázezer polgárának akaratát, akik egyben az Európai Unió polgárai is!” – áll a dokumentumban. A magyar és a székely himnusz eléneklése után hazaindult a tömeg. A felvonulók elsősorban román nyelvű feliratokat vittek magukkal, ezeken azt tudatták: “Autonómiát akarunk nem függetlenséget!” “Románia a mi országunk is!”. A demonstráció nem bénította meg a forgalmat az országúton. A demonstrálók biztonságát nagy erőkkel biztosította a csendőrség. Ferencz Csaba, az SZNT kommunikációs alelnöke sikeresnek ítélte az akciót, és úgy vélte, a román hatóságok a résztvevők számának alá becslésével bagatellizálni próbálják a megmozdulás jelentőségét.
A Székelyek nagy menetelésének résztvevői egy óriási székely zászlót visznek Erdélyben, a Kovászna megyei Kökösön, ahonnan Uzonba vonulnak. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A Civil Összefogás Fórum (CÖF) petíció átadására készül az Európai Unió és a román kormány számára – közölte Bencze Izabella, a CÖF alapítója és szóvivője a Székelyek nagy menetelését támogató vasárnapi budapesti szimpátiatüntetésen. A petícióban felsorolják a várható jogsértéseket – mondta, hozzátéve: nem hagyják majd, hogy az Európai Unió “úgy rázza le magáról az autonómia kérdéskörét, mint ahogy azt eddig tette”. Közölte: azt üzenik a román kormánynak, hogy az autonómia nem ördögtől való, ha egyetértésben, gyűlölködés nélkül hozzák létre, az aranyat ér nemcsak az ott élőknek, hanem az azt jóváhagyó államnak is. A Román Királyság és Erdély egyesülését kimondó Gyulafehérvári nyilatkozatnak a nemzeti önrendelkezést garantáló harmadik pontját idézte fel a román nagykövetség előtt elmondott beszédében Bayer Zsolt újságíró. Elmondta, hogy az 1918-as nyilatkozatban teljes nemzeti szabadságot ígért a Romániában élő népeknek a románság. E szerint minden együtt élő nép önállóan bíráskodhat, igazgathatja és képezheti önmagát. A nyilatkozat harmadik cikkelyét – mint mondta, a nagykövetség munkatársai és a román média kedvéért – román nyelven is felolvasta. Ugyanis emlékeztetni kívánja Romániát az általuk tett Gyulafehérvári nyilatkozatra, a magyarság történelmi jussára és az adott szó becsületére – fűzte hozzá.
A székelység, az erdélyi magyarság nem kíván másokat megfosztani semmitől, de maga akar dönteni saját dolgairól – hangoztatta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke vasárnap a Székelyek nagy menetelésének résztvevőihez intézett üzenetében, amely a rendezvény rádióadásán keresztül jutott el a több mint 50 kilométeres menetoszlopot alkotó felvonulókhoz. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ szervezőként is részt vesz a demonstráción. “A közösségi akaratot kívánjuk fölmutatni, azt, hogy Székelyföldért, Székelyföld jövőjéért egységesen tudunk dolgozni, egységesen tudunk föllépni és egységesen tudjuk építeni a mi otthonunkat, a mi szülőföldünket” – mondta az RMDSZ elnöke.
Résztvevők a Hősök terei demonstráció gyülekezőjének helyszínén. Fotó: MTI/Illyés Tibor
Nem lesz béke és nyugalom, amíg az erdélyi magyarság el nem nyeri közösségi jogait és közülük a legfontosabbat, Székelyföld autonómiáját – jelentette ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke vasárnap, a Székelyek nagy menetelésén. A rendezvény rádióadása által közvetített beszédében úgy fogalmazott: Bukarest hivatalnoki packázással akarja megfélemlíteni az erdélyi magyarságot, de ez nem tántorítja el a közösséget, amely bebizonyította, hogy erejét és akaratát hangosan ki tudja nyilvánítani. “Nemet kiáltani Bukarest álnok szándékára, hogy életidegen és számunkra előnytelen közigazgatási keretbe akar minket terelni, hogy aztán uralkodhasson rajtunk és szétprédálja unokáink jussát. És igent kiáltani saját kipróbált és hasznos rendünkre, az autonóm Székelyföldre. Mert tudjuk, az autonómia a megoldás” – hangoztatta Toró T. Tibor.
“Elfogadhatatlan, és remélem, mindenki számára elfogadhatatlan egy enklávé létrehozása, akárcsak színlelése is Románia területén” – mondta Crin Antonescu, a román kormánykoalíció részét képező Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, aki a román szenátus elnöke is. Hangsúlyozta, hogy Románia “egységes állam”, és a román hatóságok elsődleges kötelessége megvédeni ezt az egységet, valamint az államiságot, függetlenül attól, hogy éppen ki kormányoz, vagy ki az államfő – tette hozzá.
Támogatja az MSZP a székelyföldi magyarság békés demonstrációját, figyelemfelhívását, a Székelyek nagy menetelését – közölte az ellenzéki párt elnök-frakcióvezetője vasárnap az MTI-vel. Mesterházy Attila közleményében kijelentette: az MSZP támogatja a külhoni magyar közösségek által megfogalmazott igényt, amely szerint Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban és Kárpátalján a személyi elvű, az önkormányzati-közigazgatási és a területi autonómia párhuzamos kialakítására, sajátos kombinációjára van lehetőség és szükség. “Meggyőződésünk, hogy autonómia nélkül nincs hatékony kisebbségi jogérvényesítés” – hangsúlyozta, hozzátéve azt is, hogy szerintük az önálló székelyföldi régió, Székelyföld területi autonómiájának mint jogos igénynek a megvalósítása csak tárgyalások során alakítható ki. A pártelnök álláspontja szerint az autonómia nem kérdőjelezi meg az adott ország területi egységét, ellenben kiszélesíti a hatalom demokratikus gyakorlását, erősíti a jogállam működését, valamint a társadalom belső etnikai, nemzetiségi békéjét.
Szöveg és fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS