Az Alkotmánybíróság (Ab) eljárását kezdeményezte és ezzel egyidejűleg a per tárgyalását az alkotmánybírósági eljárás befejezéséig felfüggesztette a Fővárosi Törvényszék a Kishantosi Vidékfejlesztési Központnak a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet és társai ellen folyamatban lévő másodfokú polgári perében – közölte a bíróság . A Fővárosi Törvényszék azt kéri, az AB állapítsa meg a Nemzeti Földalapról szóló törvény egyes szakaszainak, valamint a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítását szabályozó kormányrendelet egyes rendelkezéseinek alkotmányellenességét és nemzetközi szerződésbe ütközését, és ezeket a rendelkezéseket visszamenőleges hatállyal semmisítse meg.
A törvényszék közleményében felidézte, a perben a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. annak megállapítását kéri, hogy jogszabálysértőek a 2012-ben a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által közzétett haszonbérleti pályázati felhívások és a lefolytatott pályázati eljárások.
A Fővárosi Törvényszék szerdai végzésében azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg a Nemzeti Földalapról szóló törvény egyes szakaszainak, valamint a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítását szabályozó kormányrendelet egyes rendelkezéseinek alkotmányellenességét és nemzetközi szerződésbe ütközését, és ezeket a rendelkezéseket visszamenőleges hatállyal semmisítse meg.
Az eljáró bírói tanács szerint a kifogásolt rendelkezések sértik a jogállamiság és a jogbiztonság elvét. A Nemzeti Földalapról szóló törvényben felsorolt földbirtok-politikai irányelvek vonatkozásában ugyanis nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely egy objektív, átlátható, a pályázatok értékelésekor irányadó, mindenki számára előzetesen megismerhető, utólag is ellenőrizhető követelményrendszert határozna meg – írták.
Egyes rendelkezések a bíróság szerint azért is alaptörvény-ellenesek, mert az alaptörvény szerint a termőföld megszerzéséről és hasznosításáról sarkalatos törvényt kell alkotni, a kifogásolt jogszabályok pedig nem azok. A jogalkotó elmulasztotta továbbá azoknak a sarkalatos törvényi rendelkezéseknek a meghozatalát, amelyek az állam nevében eljáró szervezeteket az állami tulajdonú termőföldek hasznosítása során az alaptörvény és egyéb jogszabályok betartására köteleznék, valamint biztosítanák egyes különleges adottságú földek minőségének a fenntartását és jövő nemzedékek számára való megőrzését – tartalmazza a bírósági közlemény.
Az eljáró bírói tanács szerint sérti az alaptörvényt az is, hogy jogszabályi keretek hiányában olyan esetekben, amikor a pályázat eredményeként megkötött szerződés nem sért jogszabályt, de maga a pályázati kiírás és felhívás, illetve azok elbírálása jogszabályba ütközik, a sérelmet szenvedett fél nem fordulhat bírósághoz, holott a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó polgári jogi szerződések esetében a jogorvoslati lehetőség biztosított. A polgári perrendtartásról szóló törvény korlátozó rendelkezésére tekintettel a sérelmet szenvedett fél a Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek hasznosításával összefüggő pályázati eljárás jogszabályba ütközése esetén nem élhet jogorvoslattal.
A végzés indokolása szerint a kifogásolt rendelkezések nemzetközi szerződésbe, a 2003. december 10-én kelt, korrupció elleni ENSZ-egyezménybe is ütköznek. Az állam az állami tulajdonú termőföldek hasznosítása során is közpénzekről hoz döntést. Ennek ellenére a vonatkozó jogszabályi rendelkezések a pályázati eljárások, illetve meghozott döntések tekintetében nem határoznak meg olyan objektív és előre rögzített kritériumokat, amelyek alapján később ellenőrizni lehetne az eljárás, illetve a döntés jogszabályoknak való megfelelését – tartalmazza a bíróság közleménye.
A Magyar Nemzet csütörtöki számában írt arról, hogy semmissé válhatnak az állami földbérleti szerződések, s megkérdőjeleződhet a földprivatizáció érvényessége az Alkotmánybíróságon, miután a Fővárosi Törvényszék a testület elé küldte az ezeket megalapozó törvényt. Csak a földprivatizáció vonatkozásában ez 250-300 ezer hektárra vonatkozó földadásvételi szerződés semmisségét, mintegy 270 milliárd forint vételár visszafizetését jelentheti, és felboríthatja az állami földek eladása után kialakult, sokak által bírált birtokszerkezetet, amelyben túl nagy terepe van a nagygazdaságoknak – írta a lap.
Forrás: MTI
Fotó: GreenPeace
Facebook
Twitter
YouTube
RSS