Hároméves, harmincszázalékos bérfelzárkóztatásra kell kidolgozniuk pénzügyi tervet a többségükben önkormányzati tulajdonú vállalatoknak, így várhatóan ebben a szektorban is megvalósul a jelentős, hosszú távú fizetésemelési program – tudta meg a Magyar Idők.
Háttérszámításokat kell letenniük az asztalra a napokban az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknak arról, hogy egy többéves, harmincszázalékos béremelési programnak milyen költségvonzata van – mondta Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője. Az önkormányzatoknak a cégektől bekért adatok alapján meg kell határozniuk a bérrendezéshez szükséges forrásigényüket, ezt követően akár állami kiegészítésre is számíthatnak. Az érdekképviselet már korábban elkészítette azokat a számításokat, amelyekkel tárgyalóasztalhoz ülnének az érintett cégekkel és a fővárosi önkormányzattal. A BKV-nál például 2017 és 2019 között az állami cégekhez hasonlóan, harmincszázalékos béremelésre tehetnek javaslatot. Az éves bontásról nincs külön terv, viszont az idei évre a megállapodáson felül további öt százalékot tart indokoltnak a szakszervezet. Emellett a közlekedési cégnél az éves kafetériakeret 36 ezer forintos megemelését is szükségesnek tartják.
Az állami vállalatok dolgozói hamarosan az emelt bérüket kapják majd, sőt januárra visszamenőleg is megkapják azt, mivel várhatóan a napokban megjelenik a Magyar Közlönyben az állami vállalatokkal kötött bérmegállapodásról szóló kormányrendelet. A jogszabály kihirdetését követően írják alá vállalati szinten a 2019-ig összesen harmincszázalékos béremelést.
A béremelés háttere, hogy idén 15 százalékkal emelkedett a minimálbér, és 25 százalékkal a szakmunkás-bérminimum, az állami vállalatoknál e felett kereső dolgozók pedig hároméves, harmincszázalékos béremelést kapnak a kormány februári döntése szerint. A versenyszférában is zajlanak a bértárgyalások, sok vállalat tíz százalék feletti béremelést adott, a kereskedelmi láncok egy részénél ugyanakkor nem növelték a kereseteket, ráadásul annak érdekében, hogy kisebb legyen a költségük, szakképzettek helyett sok helyen képzetlen személyeket vesznek fel: nekik ugyanis a bérminimum helyett az érezhetően kisebb összegű minimálbért is elég odaadni.
magyaridok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS