Az ÁSZ elkötelezetten járul hozzá a közpénzek átláthatóságához

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elkötelezett amellett, hogy ellenőrzéseivel a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljon a közpénzek átláthatóságához, segítse a közpénzek és a közvagyon hatékony, célszerű felhasználását – mondta Domokos László elnök az ÁSZ 2017-es szakmai tevékenységéről szóló tájékoztató és az intézmény működéséről szóló beszámoló vitájában kedden az Országgyűlésben.

Az ÁSZ-elnök expozéjában hangsúlyozta: a számvevőszék tavaly is betöltötte az alaptörvényben meghatározott “közpénzügyi garantőr” szerepét, ellenőrzései hatékonyabbá, jelentései hatásosabbá váltak, így az ellenőrzöttek is eredményesebben javították ki a feltárt szabálytalanságokat. Domokos László tájékoztatása szerint 2017-ben 874 ellenőrzött szervezetnek összesen 1546 javaslatot fogalmaztak meg, és 102 figyelemfelhívó levelet küldtek. Az ellenőrzések alapján 251 nyilvános számvevőszéki jelentés készült. A tavalyi befejezett 61 utóellenőrzés keretében közel 700, intézkedési tervben meghatározott feladat végrehajtását értékelték a számvevők. Elmondta, az ÁSZ tavaly is elvégezte az állami vagyongazdálkodás ellenőrzését, illetve utóellenőrzését is. 2017-ben ellenőrizte az államháztartás információs rendszere, valamint a hivatalos statisztikai szolgálat működését, az adatvédelem hazai keretrendszerének és adatnyilvántartásainak kialakítását, működését, valamint az uniós kutatás-fejlesztési és innovációs támogatások felhasználásának megfelelőségét.

Befejezték a parlagfű elleni védekezés és a kéményseprő-ipari szolgáltatás rendszerének ellenőrzését – folytatta -, és elvégezték a gyermekvédelmi rendszer eredményességének ellenőrzését is. Ellenőrzést végeztek továbbá a Magyar Nemzeti Banknál, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, a Magyar Államkincstárnál, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál is. Emellett 125 jelentés érintett önkormányzatokat, befejezték a megyei múzeumok átfogó ellenőrzéssorozatát, és folytatták a már ellenőrzött felsőoktatási intézmények utóellenőrzését, összesen 24 egyetemnél értékelték a számvevők az intézkedési tervek végrehajtását. Folytatták a költségvetési támogatásban részesült pártok és pártalapítványok gazdálkodásának ellenőrzését is – sorolta. Az elszámoltatható közpénzfelhasználás érdekében 2017-ben a számvevőszék 257 alkalommal értesített valamely hatóságot, illetékes felügyeleti szervet az ellenőrzései során feltárt bűncselekményre vagy súlyos szabálytalanságra utaló gyanú miatt. Az ÁSZ elnöke kitért az úgynevezett vagyonmegóvási intézkedésre is, amelyet akkor kezdeményezhet az ÁSZ, ha rendeltetésellenes vagy pazarló közpénzfelhasználást tapasztal, illetve ha egy ellenőrzött szervezet nem teljesíti az előírásoknak megfelelő közreműködési, adatszolgáltatási kötelezettségét. Ilyen esetben az államkincstár felfüggeszti az ellenőrzött költségvetési támogatásait egészen addig, míg ki nem javítja a feltárt hiányosságokat. Domokos László szerint ez egy különösen hatásos, az ellenőrzöttek együttműködését, így az ellenőrzések törvény szerinti lefolytatását, illetve a feltárt szabálytalanságok kijavítását célzó eszköz.

Kiemelte a számvevőszék széles körű ellenőrzési mandátumát is, vagyis hogy olyan intézmények gazdálkodásának, működésének ellenőrzésére is jogosult, amelyek maguk is végeznek ellenőrzési, felügyeleti tevékenységet. Ilyen intézmények ellenőrzése eredményeként az ÁSZ a lehető legnagyobb hatást képes elérni a közpénzekkel való szabályszerű, felelős és fegyelmezett gazdálkodás előmozdítása érdekében – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy ennek alapján az ÁSZ felvetette az államháztartás ellenőrzési szintjeinek szorosabb koordinációját. A belső ellenőrzési rendszerek erősítésével kapcsolatban példaként megemlítette, hogy az elmúlt években az ÁSZ számos egészségügyi gazdálkodó szervezetet ellenőrzött, köztük központi költségvetési intézményeket, valamint állami és önkormányzati fenntartású, gazdasági táraságként működő szak- és járóbeteg-ellátó intézményeket. A több tucat elvégzett ellenőrzés közös tapasztalata, hogy az ellenőrzött szervezetek döntő többségénél a vezetők nem alakították ki megfelelően a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító belső kontrollrendszert, ami veszélyeztette az érintett egészségügyi gazdálkodó szervezetek átláthatóságát és elszámoltathatóságát – közölte. Az elnök arról is beszélt, hogy az ország versenyképességéhez folytatni kell az adóbeszedés hatékonyságát fejlesztő programokat, törekedni kell a digitális megoldások alkalmazására, az államnak pedig eredményességi célokat kell kitűznie a közpénzfelhasználással indított projektek elé.

Forrás: MTI; Vezető kép: Hír TV