Folyik az uniós pályázatokon nyertes vállalkozások tulajdonosi szerkezetének átvilágítása. Azoknak, akik az alaptörvény hatálybalépése előtt jutottak támogatáshoz, nem kell szankciókra számítaniuk. Akik azonban 2011 után kaptak pénzt, és nem felelnek meg az átláthatósági törvénynek, kamatostul kell visszafizetniük az átutalt összeget – mondta a Magyar Hírlapnak Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára. Attól viszont nem tart, hogy Brüsszel beleköt a felülvizsgálatba.
– Augusztus közepén jelentette be a kormány, hogy felülvizsgálatot kezdenek a 2007-ben indult uniós pályázati ciklus nyertes vállalkozóinál. Hangsúlyozottan azzal a céllal, hogy állami pénzt csak átlátható tulajdonosi struktúrával rendelkező vállalkozás kaphasson. Több mint három év telt el a kormányváltás óta. Eddig ez nem volt fontos?
– Azért kapott most ez aktualitást, mert közeledünk a 2007 és 2013 közötti fejlesztési periódus végéhez. Szeretnénk világos képet adni arról, hogy kikhez jutottak uniós támogatások. Másfelől így tiszta lappal vághatunk neki a jövőre induló pályázati időszaknak. Egyébként ez a kormány kezdetektől fogva fontosnak tartotta, hogy átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű offshore cégek ne jussanak közpénzekhez. Erről a 2011-ben hatályba lépett alaptörvény is rendelkezik.
– A mostani vizsgálódásnak nem ad politikai színt, hogy tavasszal a Jobbik és az LMP egyaránt azzal támadta a kormányt, hogy 2010 után is jutott offshore cégekhez uniós támogatás? Egy lista is előkerült, amellyel azt akarták bizonyítani, hogy hány ilyen vállalkozás hány milliárdot nyert el.
– A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a listán szereplő társaságok esetében ellenőrzést rendelt el. Az eddig befejezett vizsgálatok alapján nem volt olyan, amelynél átláthatatlan a tulajdonosi szerkezet. Ha a vizsgálatok későbbi időszakában felmerül a gyanú, akkor azt is kivizsgáljuk. Nem beszélve arról, hogy a megnevezett cégek hazánkban termelnek, itt fizetnek adót, és több ezer embert foglalkoztatnak. Ennek fényében kijelenthető, hogy az ellenzék alaptalanul vádaskodott. A baloldalon nyolc év alatt semmit sem tettek az átláthatóság megteremtése érekében, a Jobbiknak pedig el kellene döntenie, hogyan is áll az Európai Unió kérdéséhez.
– Az Európai Bizottságtól sok mindent láttunk már, nem tart attól, hogy belekötnek az elindított ellenőrzésbe, mondván, ne tessék korlátozni a cégeket a pályázatokon?
– Brüsszel alaposan átvizsgálta a magyar alaptörvényt, ismerjük is az ebből adódó vitákat. Abba azonban nem kötöttek bele, hogy az uniós szabályokkal összhangban hazánk mihez köti az állami, illetve a közösségi pénzek felhasználását. Valamelyik tagállam szigorúbb, valamelyik enyhébb feltételeket ír elő. Ez addig rendben is van, amíg nem sértik az uniós előírásokat. Ezeknek Magyarország is eleget tesz. Az uniós tagállamok közül egyébként nálunk a legszigorúbb az offshore cégekkel kapcsolatos szabályozás. Korábban a vállalakozások büntetőjogi felelősségük tudatában, önbevallás útján jelezték a pályázási folyamatban, hogy megfelelnek az átláthatósági követelményeknek. Szeptember óta azonban részletes nyilatkozatot kell tenniük a cégük tulajdonosi szerkezetéről.
– Mekkora adminisztrációs teherrel jár az átvilágítás, amely érinti a 2007-ben indult időszak összes nyertesét?
– Ez volt az első és szándékaink szerint az utolsó olyan intézkedés 2010 óta, amely az adminisztrációs terhek növelése irányába mutatott. Eleget kell tennünk azonban a jogszabályokból adódó feladatainknak és egyben az erkölcsi kötelességünknek is. Mintegy 44 ezer vállalkozásnak kell nyilatkoznia. Eddig 26 766 pályázat esetében vették át a nyilatkozatot. Ha a cég kizárólag magyar tulajdonú, akkor mindez nem okoz túl sok nehézséget, csak a társasági szerződést kell összevetni a kiküldött dokumentumokkal. Ha a társaságban külföldi tulajdonos is van, akkor némileg bonyolultabb a feladat, de elvégezhető. Hangsúlyozom, szó sincs boszorkányüldözésről, de a közpénzek felhasználásánál tiszta viszonyokat kell teremteni.
– Mi történik akkor, ha valaki nem küldi vissza ezt a nyilatkozatot, vagy az derül ki belőle, hogy a tulajdonosi kör nem átlátható?
– Azoknak a pályázóknak, akik az alaptörvény hatálybalépése előtt nyertek, nem kell szankciókra számítaniuk. Akik azonban 2011 után kaptak támogatást, és nem felelnek meg az átláthatósági törvénynek, kamatostul kell visszafizetniük a pénzt. A kitöltési kötelezettség azonban mindenkinél megvan, és ennek elmulasztását szankcionáljuk.
– Mekkora összegre becsüli azt a pénzt, amelyet esetleg vissza kell követelni?
– Bízom abban, hogy minden egyes pályázó megfelelt az átláthatósági előírásoknak. Minden más csak a vizsgálat végén derül ki.
forrás: magyarhirlap.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS