Hazánk a világ élvonalába tartozik a társadalom biztonsága, boldogsága és egyensúlyának hosszútávú fenntarthatóságát tekintve egy friss kutatás szerint, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Jövőképességi Kutatóközpontja készített. Magyarország a harminchat OECD-ország közül a nyolcadik helyezést érte el.
Számos alkalommal hallhattuk már, hogy a magyarok az egyik legboldogtalanabb nemzet, az öngyilkosságok száma aggasztó, a helyzet pedig csak romlani fog, a jövő kilátástalan. Egy friss kutatás szerint – amit a kormánypártisággal véletlenül sem vádolható portfolio.hu közölt – úgy tűnik, mégsem olyan elkeserítő a helyzet, mint ahogy elsőre kinéz, ugyanis négyéves kutatását zárta nemrég a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpontja, amiben a KSH-val együttműködve azt vizsgálták, hogy melyek azok az országok, amelyek a legfelkészültebbek a folyamatosan változó világ kihívásaira, és hosszú távon melyik nemzet tud biztonságos és boldog társadalmat fenntartani. A kutatás eredménye a Társadalmi Jövőképesség Index (Social Futuring Index – SFI) lett, amely harminchat OECD-tagállamot rangsorol négy pillér, kilenc dimenzió és huszonnyolc indikátor alapján.
Az index elkészítéséhez holisztikus, multidiszciplináris szemléletmódot használtak. Többek között a KSH, az OECD, a Világbank, illetve több nemzetközi, amerikai és kínai labor eredményeit aggregálták, hogy az index elkészülhessen. Az indexet most hozták először nyilvánosságra és a 2020-as év eredményeit mutatták ki benne. A Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont alapító kutatója, Csák János elmondta: több tucat másik indexet próbáltak elemezni, hogy melyek azok a normatív szempontok, amelyek alapján össze lehet hasonlítani az életszínvonalat eltérő országokban. Az egy főre jutó GDP egy gyakran használt eszköz, de összességében nem mutatja meg, hogy tíz-húsz éves kihívásokra hogy készül fel egy adott ország társadalma. Csák János felhívta a figyelmet, hogy minden társadalmi entitás négy alapvető „emberi jót” próbál biztosítani: békét és biztonságot, kötődést és a közösséghez tartozást, gondoskodást, szabadságot és az egyensúlyt. Ezek szerepelnek az indexben, és a legmagasabb, negyven százalékot a béke és biztonság kapta.
Előfeltétel, hogy a társadalom tudja magát reprodukálni
Az intézet szeniorkutatója, Aczél Petra arra hívta fel a figyelmet, hogy az index nem csupán pillanatképet ad egyes országok társadalmi helyzetéről, hanem azt vizsgálja, hogy milyen a fenntartható, jó élet, illetve hogy egyes országok mennyire képesek ezt hosszú távon biztosítani. A társadalom hosszú távú jó működésének egyik előfeltétele, hogy tudja magát reprodukálni, legyen fogalma a jó életről, tudjon felkészülni a változásokra és tudja őket előidézni, ha szükséges. A jelenből deriválható, jövőre vonatkozó képességeknek van aktív, reaktív és proaktív formája is. Az index tehát azt vizsgálja, hogy milyen mértékben valószínűsíthető, hogy az emberek három-öt év múlva is boldogok lesznek még úgy is, hogy nem tudják, milyen változások várnak rájuk.
Nemzetközi összehasonlításban nem nagy a jövedelemkülönbség hazánkban
A három dobogós ország Kanada, Ausztria és Norvégia. Az első helyezett, a legnagyobb értékelést a béke és biztonság területén kapta, Magyarország pedig Lengyelországgal áll holtversenyben a nyolcadik helyen. Magyarországon az egyensúly a legjobb és a gondoskodás a legrosszabb tényező. Hazánk többek közt azért került az élvonalba, mert a jövedelemkülönbséget nem túl nagyok nemzetközi összehasonlításban, viszonylag alacsony az antidepresszáns- és opioid-fogyasztás, és magas a társadalmi kohézió. Az ország társadalmi gondoskodási képessége viszont viszonylag alacsony. Az indexből kiderült az is, hogy nem a gazdasági teljesítmény a legfőbb mérvadó. A skandináv országok például jóléti államok, de Svédországban például sokat romlott a közbiztonság az elmúlt években (amit a többi között a migráció eredményezett – a szerk.).
Forrás: Portfolio
Japán, Portugália és Mexikó a sereghajtó
A legalacsonyabb jövőképességi értékelést Portugália, Japán és Mexikó kapta. Japán azért került a rangsor végére, mert béke és biztonság, illetve kötődés tekintetében nagyon rossz eredményeket tud felmutatni. A japán demográfiai összeomlás miatt nagyon rosszul áll az ázsiai ország jövőképe, illetve energiaforrások tekintetében is hiányoznak.
Az angolok és amerikaiak is hátrébb csúsztak
Csáki János arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok az opioid-krízis miatt került hátrébb a rangsorban, továbbá ahhoz, hogy a reprodukciós növekedést fent tudja tartani, bevándorlókra van szüksége. Az angolok az élelmiszerbiztonság miatt kerültek csúsztak vissza, mivel alig húsz százalékban önellátóak.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS