Az Orszszággyűlés kedden létrehozta a Közép-Duna menti kiemelt térséget, jogharmonizációs szabályokat fogadott el a videómegosztó platform-szolgáltatókra, szigorította a légi járművek üzembentartóira vonatkozó szabályokat, valamint politikai nyilatkozatban utasította el az isztambuli egyezmény ratifikációját. De önálló egészségügyi minisztérium felállításáról, az isztambuli egyezményről, valamint Kövér László házelnök egy múlt heti kijelentéséről is volt szó napirend előtt kedden az Országgyűlésben. Mindezek mellett természetesen most sem sikerült úgy túljutni a napirenden, hogy közben az ellenzéki képviselők ne Kásler Miklóssal foglalkozzanak, akinek lemondását követeli az MSZP és a Párbeszéd is.
A képviselők első keddi határozatukkal az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás kihirdetéséhez járultak hozzá. A Közép-Duna menti kiemelt térség létrehozásáról szóló jogszabályokról döntöttek. Az Országgyűlés a pénzügyminiszter által benyújtott egy törvénymódosítással és két határozattal tette lehetővé a Közép-Duna menti kiemelt térség létrehozását. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény módosítását 137 igen, 17 nem szavazattal és 17 tartózkodás mellett fogadták el, a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló országgyűlési határozatot 136 igen, 9 nem szavazattal és 26 tartózkodás mellett módosították. A Közép-Duna Menti Kiemelt Térség területi lehatárolásáról szóló országgyűlési határozatot 136 igen szavazattal, 8 nem ellenében és 27 tartózkodás mellett fogadták el. A döntés a kormány szándékai szerint, azokat a Duna középső szakasza mentén található településeket vonja össze, amelyek olyan stratégiai fontosságú ágazatokban érintettek, mint a honvédelem és az atomerőmű-működtetés. Az új kiemelt térség települései közül 28 Bács-Kiskun megyében, 8 Fejér megyében, 62 pedig Tolna megyében fekszik.
Videómegosztó platform-szolgáltatókat érintő jogharmonizáció
A parlament átültette a magyar jogrendbe azt az uniós szabályozást, amely alapján a videómegosztó platform-szolgáltatókra a jövőben eltérően vonatkozik majd a szerkesztői felelősség, mint a hagyományos médiaszolgáltatókra. A képviselők 143 igen szavazattal és 27 tartózkodás mellett fogadták el az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokra vonatkozó törvény módosítását az innovációért és technológiáért felelős miniszter javaslatára. A változtatások kimondják, hogy a videómegosztó platform-szolgáltató köteles intézkedéseket tenni, amennyiben a nyilvánosságra hozott tartalom káros lehet a kiskorúakra.
Szigorították a légi járművek üzembentartóinak károsanyag-kibocsátási jelentéskötelezettségét
Az Országgyűlés európai uniós jogharmonizációs céllal szigorította a légi járművek üzembentartóinak károsanyag-kibocsátási jelentéskötelezettségét. A képviselők 168 igen szavazattal, egyhangúlag mellett fogadták el az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerére vonatkozó törvény módosítását az innovációért és technológiáért felelős miniszter javaslatára. A változtatások alapján kibővítik a jelentésköteles repülések körét, másrészt új elektronikus formátum használatát írják elő az érintetteknek.
Politikai nyilatkozatban utasították el az isztambuli egyezmény ratifikációját
Az Országgyűlés kedden politikai nyilatkozatban utasította el az isztambuli egyezmény ratifikációját és kötelező hatályát. A képviselők 115 igen szavazattal, 35 nem ellenében és három tartózkodás mellett fogadták el a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) képviselőinek kezdeményezését.
A kisebbik kormánypárt szerint az egyezmény egyes pontjai ellentétesek a kormány migrációs politikájával, illetve elő akarja írni a társadalmi nemek definícióját, és ezzel együtt “a romboló genderszemlélet” bevezetését.
A szavazás alatt több ellenzéki – MSZP-s, DK-s és párbeszédes – képviselőnő tiltakozott az egyezmény ratifikálásának elutasítása ellen: az ülésteremben felálltak, és kezükben papírokat tartottak, amelyeken olyan, kormánypárti képviselőktől származó idézetek voltak, amelyek szerintük sértőek a nőkre nézve.
MSZP: Káslernek távoznia kell!
Elsősorban a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban szólaltak fel képviselők az Országgyűlés keddi ülésén, napirend előtt. Az MSZP szerint Káslernek távoznia kell – erről beszélt Korózs Lajos, aki kijelentette: Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének távoznia kell posztjáról. Kritikán alulinak nevezte, amit a tárcavezető a parlament hétfői ülésén “megengedett magának”, mert – közölte a politikus – amikor egy képviselő két ember haláláról beszélt, a miniszter azt mondta, hogy szórakoztató előadás volt. Megjegyezte: az elhunyt egészségügyi dolgozó a koronavírust legyőzte volna, de a kórházi fertőzést már nem tudta legyőzni.
Közölte: Kásler Miklós hétfőn azt mondta, nem ő a felelős, hanem az ellátó intézmény, illetve orvos, ami intő jel az egészségügyi intézményeknek és dolgozóknak, és azt mutatja, hogy azoknak volt igazuk, akik ellenálltak az intézkedéseknek. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kiemelte: valótlanságokra épülő hecckampányról van szó, megpróbálnak belekapaszkodni valamibe, ami nem úgy hangzott el, ahogy állítják. Kásler Miklós sokat tett az emberek segítéséért az egészségügyben, munkásságát nemzetközileg is nagyra értékelték – mondta.
Közölte: Magyarországon a kórházi fertőzések terjedése csökken, külön programot indítottak ennek érdekében. A magyarok pedig már látták, mi történne, ha az lenne az egészségügyben, amit az ellenzék akar, el is mondták a véleményüket erről a választásokon – fogalmazott.
Jobbik: kiemelten kellene támogatni az egyetemeket
Brenner Koloman (Jobbik) hangsúlyozta: az oktatás nemzetstratégiai ágazat, az egyetemeket kiemelten kellene támogatni még krízishelyzetben is, különösen most, amikor visszaesett a jelentkezők száma. A kormány értékválasztása ezzel szemben az, hogy elvon az egyetemektől és az önkormányzatoktól – tette hozzá.
Úgy vélte, a kormány inkább plakátokkal rakja tele az országot a gazdasági intézkedésekről, amelyek azonban nem is segítenek azoknak, akik elveszítették a munkájukat. Ráadásul ezekből az emberekből még több lesz – mondta.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kifejtette: ha az elmúlt tíz évben bármiben is hallgattak volna az ellenzékre, most nem lenne lehetőség, hogy a járvány miatt előálló új világgazdasági versenybe eséllyel nevezzünk be. Éppen az ellenkezőjét tették, mint amit az ellenzék javasolt, és az eredmény világos: míg 2010-ben Magyarország a probléma része volt, 2019 végére Magyarország mutatta fel az EU leggyorsabb gazdasági növekedési ütemét – magyarázta.
Felvetette, hogy ha a magyar oktatási rendszer valóban rossz lenne, ha rossz lenne a képzés, elő tudnák-e állítani a magyarok ezt a teljesítményt, idejönnének-e a világ legfejlettebb technológiáival rendelkező vállalatai, és meg tudták volna-e dönteni a beruházási rekordokat az elmúlt években.
KDNP: a kormány segíti a kkv-kat
Aradszki András (KDNP) kiemelte: a kormány a járvány idején sem maradt tétlen, gazdaságvédelmi akciótervet hirdetett, amely a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv) is segíti. Erre azért volt szükség, mert a magyar gazdaság szereplőit, elsősorban a kkv-kat nehéz helyzet elé állította a gazdaság visszaesése – mutatott rá.
Hangsúlyozta: Magyarország kereszténydemokrata kormányzata és parlamenti többsége az elmúlt tíz évben politikája központi elemévé tette a kkv-kat, amelyek meg is erősödtek. Aki azt állítja, hogy a kormány nem tesz semmit, nem ismeri el, eltorzítja a valóságot – vélekedett.
Szijjártó Péter válaszában közölte: a gazdaságvédelmi akciótervvel segítséget nyújtanak a magyar vállalatoknak, hogy megvédjék a munkahelyeket és újakat hozzanak létre a jelenlegi körülmények közepette is. A gazdaságvédelmi akcióterv azon pontjai, amelyek Magyarországon a munkahelyeket létrehozó, megvédő cégek beruházásait támogatják, kifejezetten népszerűnek bizonyultak a vállalatok körében – mondta.
Kitért rá: kedd reggelig 167 cég jelezte, hogy élni kíván a támogatási lehetőséggel, és összesen 84,4 milliárd forintnyi új beruházást jelentettek be. Ezek között 136 magyar vállalat van – fűzte hozzá.
Fidesz: ki kell vizsgálni a Pesti úti idősotthon ügyét
Halász János (Fidesz) kijelentette: a járvány elmúltával teljes körűen ki kell vizsgálni a Pesti úti idősotthon ügyét.
Elmondta: sok önkormányzat segíti a járvány elleni védekezést, ugyanakkor a főpolgármester hibát hibára halmozott, az idősotthonok ügyében is hibázott. A Pesti úti intézményben nem biztosították a megfelelő feltételeket, nem volt megfelelő orvosi ellátás – közölte.
Úgy látja, a kormány gyorsan és átgondoltan kihirdette a veszélyhelyzetet, ez időben meghozott, fontos intézkedés volt, amely hozzájárult, hogy lassabban, kezelhetőbben nőjön a fertőzöttek száma. Az intézkedések hatásosak voltak, az egészségügy felkészült, a védekezéshez szükséges eszközök rendelkezésre állnak – mondta.
Rétvári Bence arról beszélt, hogy a fővárosi intézményekből kerül ki az elhunytak jelentős része, ezért valós az aggodalom ez ügyben. Valóban nem volt megfelelő orvosi ellátás a Pesti úti intézményben, és a nem megfelelő fenntartás súlyos következményekkel járhat járvány idején – vélte.
Közölte: fontos, hogy az országok felkészülten, szervezetten nézzenek szembe a járvánnyal, és ennek egyik fokmérője, hogy mennyi lélegeztetőgép áll rendelkezésre. Magyarországnak sok, jobb anyagi helyzetben lévő országot sikerült megelőznie e tekintetben – mondta.
Kitért rá: az elhunytak arányát tekintve is Európa legjobb országai között állunk, sok országban jóval súlyosabb a helyzet, Magyarországon viszont sikerült ellaposítani a járványgörbét.
Párbeszéd: új egészségügyi miniszter kell
Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) önálló egészségügyi minisztérium felállítását és új egészségügyi miniszter kinevezését sürgette. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az egészségügyért felelős Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere helyett a külügyminiszter számol be a járványügyi védekezésről. Hozzátette: számos bírálat érte a szaktárcát a járványra történő felkészülés, a kórházi ágyak kiürítése, a kórházigazgatók kirúgása miatt.
Kitért arra, hogy az ellenzék nem azt mondja, hogy csak segély kell, hanem hogy segítséget is kell adni azoknak, akik elveszítették a munkájukat. Szükség van az álláskeresési járadék meghosszabbítására és összegének megemelésére, be kell vezetni az alapjövedelmet – javasolta.
Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára közölte, sikerült lelassítani a járványt, most már tudnak foglalkozni komoly gazdasági intézkedésekkel és a kormánynak nem a politikai csatározások a legfontosabbak, hanem a védekezés mellett a gazdaság újraindítása.
Elmondta, aki elveszíti a munkáját, három hónapon át munkanélküli segélyt kap, és nem lesz olyan ember Magyarországon, aki miután letelt ez a három hónap, ne kapna munkaajánlatot. Az lenne a legszerencsésebb, ha ezt a versenyszférától kapná, másodsorban viszont a magyar államtól fog ajánlatot kapni – közölte.
LMP: több tízezer munkahelyet lehetne teremteni és megőrizni
Schmuck Erzsébet (LMP) úgy értékelt, a kormánytöbbség a járványt arra használja fel, hogy több, a kormánynak kellemetlen ügyet lezárjon, példaként a klímavészhelyzetre vonatkozó ellenzéki javaslat “kiherélését”, valamint az isztambuli egyezmény ratifikálásának elutasítását említette. Utóbbiról azt mondta, szégyen és mellébeszélés az elutasítás indoka, a migrációra történő hivatkozás.
Beszélt arról is, hogy a koronavírus-járvány miatt egyre inkább kiteljesedő válságot enyhítené egy komplex épületenergetikai program, amely több tízezer embernek teremtene munkahelyet, valamint több tízezer munkahelyet lehetne megőrizni azzal, ha a kormány hajlandó lenne végre elismerni és támogatni a civil szervezetek tevékenységét.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára szerint az isztambuli egyezmény előnyös részeit – amely a nők és a fiatalok védelmével foglalkozik – beemelték a magyar jogrendbe, az új büntető törvénykönyvbe. Hozzátette: az IM-ben jelenleg is dolgozik egy családügyi munkacsoport, 50 szervezet bevonásával azon, hogyan lehet tökéletesíteni a rendszert.
Hangsúlyozta, az egyezményben foglalt társadalmi nem ideológiájának terjesztésében, a kormány nem lesz partner.
Az államtitkár kitért arra, hogy Magyarországon hatvanezer civil szervezet működik, kötöttségektől mentesen. Az államnak vannak szerződései civil szervezetekkel az állami feladatok fenntartására, ezt mai napig finanszírozzák – közölte.
DK: hogyan azonosítják a 2,5 millió nemzetidegent?
Vadai Ágnes (DK), aki Ady Endre Én nem vagyok magyar című? versének néhány sorát adta felszólalása címének, azt mondta, Kövér Lászlótól a hétvégén sokadjára tudták meg, hogy a magyar ellenzék és 2,5 millió szavazójuk nem a magyar nemzet része, míg Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kormány álláspontja még ennél is radikálisabb.
Azt firtatta, mit jelent ez a gyakorlatban: hogyan kívánják azonosítani az ország területén élő 2,5 millió nemzetidegent? Meg kívánják jelölni őket számmal, szimbólummal? Milyen állásokat tölthetnek be? Tervezik-e kitelepítésüket? A végén kiűzik őket az országból? – sorolta kérdéseit, hozzátéve: a fizikai kirekesztés a verbális kirekesztéssel kezdődik, így kezdődött a náci Németországban, a legsötétebb kommunista időkben és Ruandában is.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára Ravasz László református püspököt idézve azt mondta, a magyarság örül önmagának. Szerinte az elmúlt harminc évben a baloldal pejoratív jelzőként használta a magyarság fogalmát, nem tűnik úgy, mintha örömüket lelnék saját magyarságukban.
Nem kell eltagadni minden negatívumot, ami a magyarsággal kapcsolatos – mondta, hozzátéve: Ady munkáiból a Ravasz László-féle elvek tükröződnek, ő ugyanis nem meghaladni, hanem megélni akarta magyarságát.
Kitért arra, hogy 2004-ben Gyurcsány Ferenc a határon túli magyarok ellen kampányolt. Minden magyar közvetlen kárvallottja Trianonnak – szögezte le. Szerinte az egyik legnagyobb vesztese a magyar liberalizmus, amelynek erodálódása Trianonnal vette kezdetét és nívótlansága a képviselő felszólalása a példája.
Forrás: MTI, fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS