Az ELTE BTK dékánja szerint egy állami egyetemnek politikailag semlegesnek kell lennie

Egy állami egyetemnek politikailag semlegesnek kell lennie az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának (ELTE BTK) dékánja szerint, aki erről a Magyar Idők szerdai számában megjelent interjújában beszélt.

A lap kérdésére válaszolva, amely szerint az elmúlt hetekben nagy vitát kavart a médiában, hogy az oktatók egy része az egyetemi katedrán politizál, Sonkoly Gábor azt mondta: egy állami egyetem ne politizáljon, a tanóra nem erre való. Ugyanakkor hozzátette, hogy vannak olyan területek, ahol óhatatlanul szóba kerülhetnek aktuális politikai kérdések is, ilyen például a média vagy a kortárs történelem.

Bízom oktatóink felkészültségében, de ha egy hallgató vagy oktató úgy érzi, hogy őt politizálásra vagy az elveinek a megtagadására késztetik az egyetemen, akkor az etikai kérdés, amelyet fegyelmi bizottság elé kell vinni

– fogalmazott a dékán, aki rámutatott: ebben a hallgatói önkormányzat is a diákok segítségére van. Sonkoly Gábor elmondta azt is, hogy az ELTE 2019. évi költségvetésében “van egy neuralgikus pont”, amely szerint a Bölcsészettudományi és a Természettudományi Karnak (TTK) a felhalmozott hiányuk miatt karonként 250 millió forint megtakarítást kell végrehajtania, többek között létszámleépítéssel. Az oktatásért felelős államtitkársággal abban maradtak, hogy öt-hét százaléknál nem lehet több az elbocsátás – közölte. Sonkoly Gábor szólt arról is, hogy készül a Bölcsészettudomány a 21. században című stratégia, amelynek igényét az oktatási kormányzat fogalmazta meg.

Ebben az ELTE BTK meghatározó szerepet kíván játszani – emelte ki. A dékán nagyon fontosnak nevezte, hogy nemzeti párbeszéd legyen arról, mi a bölcsészettudomány szerepe ma Magyarországon, és hogyan tud válaszokat találni a kortárs társadalmi igényekre a bölcsészettudomány. Az egyik ilyen fontos kérdéskör a nemzettudat – mondta, hozzátéve, hogy társadalmi részvétellel együtt kell lefolytatni azokat a vitákat is, mit jelent ma a nemzeti kánon, kik tartoznak bele a nemzeti irodalmi, történelmi, nyelvi és néprajzi kánonba. Ennek a kereteit is ki kell dolgozni – jegyezte meg Sonkoly Gábor, aki szerint a dokumentum arról is szól, hogy mi Magyarország helye a világban.

Forrás: Magyar Idők; Vezető kép: Hír TV