Jelenleg Szíria után Romániában a legnagyobb az elvándorlók száma, a hazájukat elhagyók jelentős aránya magyar. Tőkés László a ó- és újévi üzenetében fájdalmát fejezte ki ennek kapcsán, külön kitérve arra, hogy a közelgő népszámlálás alkalmával ez negatívan hat majd az erdélyi magyarság kilátásaira.
Amint a lelkész-politikus emlékeztetett rá: idén Romániában népszámlálást tartanak és várhatóan Erdély magyarsága is “híjával találtatik”. A volt püspök az ország vezetőinek rótta fel, hogy Románia népe immár évtizedek óta a “lábával szavaz és hanyatt-homlok hagyja oda hazáját”. Megemlítette: jelenleg 3,6-4 millió romániai vendégmunkás dolgozik idegen országban. A migránsokat kibocsátó államok sorában Szíria után Románia következik és az elvándorlók jelentős hányada magyar.
Mi értelme a kivívott szabadságnak, hogyha azt szülőhazánk szabad elhagyására használjuk? Mit ér a szabadság, hogyha a gyökereinktől való elszakadáshoz, az itthon maradó szeretteink magára hagyásához, erdélyi magyar önazonosságunk megtagadásához, falvaink és városaink elnéptelenedéséhez vezet? És kinek, minek alapítottunk iskolát, egyetemet, építettünk templomot, és szerezzük vissza épületeinket és intézményeinket, hogyha lakóik a messze idegenbe vagy a jobb létet kínáló Kis-Magyarországra vándorolnak?
– tette fel a kérdést Tőkés László. Úgy vélte: az a kérdés merül fel, hogy európai migránsok vagy erdélyi magyarok legyünk? Megemlítette, hogy a romániai rendszerváltozás óta eltelt három évtizedben Marosvásárhely magyar népességének aránya ötven százalék alá esett, Szatmárnémetié negyven százalék, Nagyváradé harminc százalék, Kolozsváré pedig húsz százalék alá. Szerinte az sem vigasztaló, hogy a román polgártársak fogyatkozása is drámai.
Nekünk létkérdés, hogy ne jussunk az elfogyott szászok és svábok sorsára. (…) Egyházainknak és polgári társadalmunknak, családjainknak, mindannyiunknak és egész nemzeti közösségünknek nemes feladata és szent kötelessége, hogy az itthon lévőket itthon tartsa, az eltávozottakat pedig hazahívja. Gyermekeink, ifjúságunk szülőföldünkön való megtartása kiemelt hivatása a felnőtt társadalomnak. Civil társadalmunknak, politikai képviseleteinknek és önkormányzatainknak pedig kiváltképpeni felelősségük, hogy megfelelő politikai, gazdasági és létkörülmények kialakításával segítsék elő népünk Erdély földjén való megmaradását
– áll Tőkés László üzenetében.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Vajda János
Facebook
Twitter
YouTube
RSS