Arra kell készülni, hogy nem lesz idén változás a líbiai partokról Európába érkező bevándorlók számában. Ugyan tavaly jelentősen enyhült a migrációs nyomás 2015-höz képest, összességében továbbra is kihívást jelent az uniós külső határok helyzete – áll az EU határvédelmi ügynökségének (Frontex) szerdán közzétett jelentésében.
Tavaly “mindössze” 382 ezer migráns érkezett illegális úton Európába az azt megelőző évben regisztrált több mint egymillióval szemben, de ez a szám még mindig magasabb, mint 2010 és 2014 között bármikor volt. A csökkenés az Európai Unió és Törökország közötti migrációs megállapodás és a nyugat-balkáni útvonal lezárásának az eredménye – mutatott rá a Frontex.
A menekültek és migránsok túlnyomó többsége Olaszországba és Görögországba érkezett, mindkét országban nagyjából 180 ezren értek partot. Görögországban a bevándorlók 80 százalékát az Ankarával márciusban megkötött egyezményt megelőzően regisztrálták. Olaszországban tavaly 17 százalékkal emelkedett a migránsok száma, és már a harmadik egymást követő évben haladta meg a 150 ezret. Az úgynevezett nyugat-mediterrán útvonalon át Spanyolországba érkezők száma eközben átlépte a 10 ezret, ami 46 százalékos növekedést jelent.
Magyarországon több mint 25 ezer illegális határátlépést regisztráltak tavaly Szerbia felől a hatóságok, ami ugyanakkor jelentősen kevesebb, mint a 2015-ös 200 ezer körüli szám ugyanezen a határszakaszon. Az érkezők legnagyobb csoportját továbbra is a magukat szíriainak vallók alkották (17 százalék), őket követték az afgánok (11 százalék) és az irakiak (6 százalék). Jelentősen nőtt és rekordot ért el az afrikaiak száma, több mint 170 ezren érkeztek illegálisan Európába Afrikából – olvasható a jelentésben. Az értékelés szerint bár a korábbinál jóval több hajóval próbálják kimenteni az áldozatokat, tavaly 4579 halálos áldozata volt a földközi-tengeri átkelésnek, ami rekordot jelent.
Fabrice Leggeri, a Frontex vezetője szerint egyfajta szomorú paradoxonnal kell szembenézni. “Minél több mentőhajót vezényel a nemzetközi közösség a líbiai partok közelébe, az embercsempészek annál több emberrel töltik meg a tengerre bocsátott lélekvesztőiket” – mondta. A helyzetet az is bonyolítja, hogy a mentést segítő civil szervezetek hajói mostanra a korábbiaknál sokkal közelebb járőröznek a líbiai partokhoz, egyesek szerint ez kontraproduktív és csak az embercsempészek malmára hajtja a vizet.
A 888.hu kikereste az ide vonatkozó részt a Frontex jelentéséből:
A líbiai határhoz közeli, és a 12 tengeri mérföldön, azaz a líbiai felségvizeken végzett mentőakciók nem várt következményekkel jártak. A veszélyes, nem tengerre való és túlzsúfolt járműveket kifejezetten azért indítják útnak, hogy azokat észleljék az EUNAVFOR, a Frontex vagy a civil szervezetek hajói.
Úgy tűnik, hogy a mentőakció résztvevői szándékuk ellenére segítik az embercsempészeket abban, hogy elérjék céljukat a lehető legminimálisabb költségekkel, amivel megerősítik üzleti modelljüket, mivel nagyobb esélyük van a sikerre. A migránsok – azok által is bátorítva, akik már átkeltek a tengeren – megpróbálkoznak a veszélyes átkeléssel, mivel számítanak arra, hogy kimentik őket.
Az uniós tagállamok 2016-ban 176 ezer jogosulatlan menedékkérőt toloncoltak haza, akiknek a többsége a nyugat-balkáni országokból érkezett. A Közel-Keletre ennél jóval bonyolultabb visszaküldeni embereket, a folyamat meglehetősen lassú a Frontex szerint. Az EU a migrációs áradat megfékezése céljából fokozni kívánja együttműködését a líbiai kormánnyal és az afrikai országokkal. Leggeri azonban rámutatott, hogy idő kell, mire beérnek ezek az erőfeszítések.
Az embercsempészek fokozták a tevékenységüket, Európán kívül és belül egyaránt. A migránsok közül sokan hamis papírokkal érkeznek, a rosszul dokumentált tömegek Európán belüli mozgása pedig biztonsági kockázatot jelent – írták a szervezet a honlapjára feltöltött jelentésben.
Az ügynökség szakértői hangsúlyozták, hogy a határok biztosítása érdekében szoros együttműködésre van szükség a határőrség, a rendőrség és a vámosok között. Mint írták, az Európa körüli geopolitikai helyzet továbbra is bizonytalan, ezért gyors és hatékony válaszintézkedésekre van szükség, együttműködésben a migrációs származási és tranzitországokkal.
MTI/888.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS