António Guterres ENSZ-főtitkár az Emberi Jogi Tanács (EJT) genfi ülésszakának hétfői megnyitóján elítélte az idegengyűlölet, a rasszizmus és az intolerancia rohamos terjedését a világban, és megállapította, hogy az emberi jogok egyre inkább csorbulnak.
Beszédében riasztónak nevezte a civil szféra zsugorodását, amely szerinte zömmel az újságírók és az emberi jogi aktivisták kárára történik. Több, mint ezer újságírót és aktivistát öltek meg a világon az elmúlt három évben – emlékeztetett. Tavaly hetente átlagosan négy környezetvédelmi aktivistát öltek meg, főleg bennszülötteket – emelte ki.
Többet kell tenniük a védők védelmére, és véget kell vetnünk annak, hogy megtorolják, ha valaki nyilvánosságra hozza emberi jogi sérelmeit
– jelentette ki. Kifejezte aggodalmát a gazdasági egyenlőtlenség miatt is, és figyelmeztetett, hogy sokszor visszaélés történik a sok és változatos, nagyon gyorsan változó adathalmazok feldolgozásakor és az arcfelismerő technológiák alkalmazásakor.
Ezután Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa beszélt, és volt chilei államfőként megosztotta a hallgatósággal két fontos tapasztalatát. Az egyik, hogy ritkán van nagy szakadék az emberiség érdeke és egy ország érdeke között. Mint mondta, ma gyakran hallani azt a véleményt, hogy az emberi jogok szükségszerűen “globalisták”, és ez ellentétben áll egy szuverén, hazafias kormány érdekeivel, miközben a kettő éppen, hogy elválaszthatatlan egymástól. Ez igaz a klímaváltozásra, a háborúkra, egyes emberek, embercsoportok hátrányos megkülönböztetésére, az emberek közötti egyenlőtlenségre is – mondta.
Bachelet második tapasztalata, hogy van értelme az emberi jogi egyenlőtlenségek elleni küzdelemnek, mert lehet vele eredményeket elérni. A társadalmi igazságosság megteremtésére tett erőfeszítések hozzájárulnak a gazdaság megerősödéséhez. Ha a hatóságok kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszédet folytatnak a civil társadalommal, akkor az sokkal gyorsabb és fenntarthatóbb fejlődést eredményez – jelentette ki.
Tudom, hogy a világon nem mindenütt van most meg az akarat erre. Egyes országokban visszafordították azt a jelentős haladást, amelyet emberi jogi téren elértek, például a nők, a kisebbségek vagy a bennszülöttek kárára
– szögezte le Michelle Bachelet. Venezuelával kapcsolatban azt mondta a főbiztos: az utóbbi napokban a világ szeme ezen az országon van. Kijelentette: reméli, hogy vége lesz az erőszaknak, és az emberi jogok tisztelete része lesz a megoldásnak.
Az ENSZ-főtitkár hétfőn beszélt a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló nemzetközi szerződés (INF) felbomlásának veszélyével kapcsolatban is.
Nem köntörfalazok. A nemzetközi fegyverzet-ellenőrzési struktúra alapvető elemei szétesőben vannak
– mondta Guterres a világszervezet Leszerelési Konferenciájához (CD) szólva.
Egyszerűen nem engedhetjük meg, hogy visszatérjünk a hidegháború legsötétebb napjainak féktelen nukleáris fegyverkezési versenyéhez
– tette hozzá.
Washington február elején jelentette be, hogy megkezdi az INF-szerződésből való kivonulás folyamatát, és felfüggeszti az egyezményből eredő kötelezettségvállalásait. Moszkva egy nappal később követte példáját. Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország megsérti az INF-szerződést. 2018-ban azt közölte, hogy ezt a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével követi el, mert a fegyver hatótávolsága szerinte meghaladja az 500 kilométert. Moszkva tagadja ezt, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS