Az EU még mindig nem lépett túl a kvótarendszeren

Az EU döntéshozóinál beakadt a lemez: újra terítékre került a kvótarendszer. Franciaország a menedékkérők elosztásának „kötelező szolidaritási” elvével segítené elő a közös európai menekültügyi rendszer reformját. Vannak azonban olyan országok is, ahol felütötte a fejét a racionalitás: Ausztria már hallani sem akar erről, és Dániának is erős fenntartásai vannak az ügyben.

Ausztria vitatja az EU Tanácsának soros elnökségét betöltő Franciaország azon álláspontját, miszerint informális megállapodás született volna a „kötelező szolidaritásról” a migrációban az uniós belügyminiszterek múlt heti kétnapos tanácskozásán. A Franciaország által javasolt „kötelező szolidaritás” azt jelentené, hogy az Európai Unió első országába érkező menedékkérőket elosztanák a többi tagállam között – írja a Magyar Nemzet.

Azok az országok pedig, amelyek nem kívánnak a mechanizmusban részt venni, nagyon jelentős támogatást fizetnének a frontországoknak, illetve azon országoknak, amelyek befogadják a menedékkérőket

– erről beszélt múlt héten Gérald Darmanin francia belügyminiszter, hangsúlyozva egyebek között a Görögországot sújtó migrációs teher súlyosságát. Újságíróknak nyilatkozva akkor a tárcavezető azt mondta, mindenki egyetértett a szolidaritás elvével, nyomatékosította továbbá azt a Franciaország által régóta képviselt álláspontot, miszerint a szolidaritásnak mindenképp kötelezőnek kell lennie.

Ez nem lesz önkéntes. És amennyiben nincs relokáció, nos, akkor sok anyagi támogatás lesz

– fogalmazott Darmanin. Ezt a konszenzusos álláspontot árnyalta némiképp hétfőn Ausztria brüsszeli képviseletének szóvivője, aki szerint a franciák által bemutatott javaslat egyáltalán nem egyezik Bécs álláspontjával, Ausztria ugyanis nem ért egyet a kötelező szolidaritással.

Az EUobserver című, uniós ügyekkel foglalkozó hírportál ezzel kapcsolatban megjegyezte: az erről szóló vita legalább hét éve tart bírósági ügyek és keserű civakodások közepette, a Párizs és Bécs álláspontja közötti nyilvánvaló nézeteltérés pedig arra utal, hogy még mindig nem várható gyors megegyezés az uniós migrációs politikában. A menekültek tagállamok közötti, kvóta szerinti elosztására vonatkozó javaslat 2015-ben kudarcot szenvedett, és azóta is megosztja a tagállamokat.

Az új balliberális német kormány belügyminisztere, Nancy Faeser a múlt heti tanácskozást követően – nem meglepő módon – szintén a kötelező szolidaritás mihamarabbi bevezetése mellett foglalt állást. Az AFP hírügynökségnek úgy nyilatkozott: Franciaország és más országok készek a „jó szándékúak koalícióját” létrehozni. Berlin teljes mellszélességgel támogatja a befogadásra hajlandó uniós tagállamok koalíciójának ötletét, amellyel – érvelésük szerint – végre véget lehetne vetni az uniós menekültügyi politikában évek óta fennálló patthelyzetnek. A francia belügyminiszter korábbi nyilatkozataiból az derült ki, hogy az európai tagállamok többsége részt venne a programban, de nem említette meg, hogy mely országokról van szó.

Gerhard Karner osztrák belügyminiszter ugyanakkor „a jó szándékúak koalíciójával” szemben a menekültek befogadását elutasító „józanok szövetségéről” beszélt. Az Osztrák Néppárt politikusa inkább a külső határok jobb védelmének fontosságát hangsúlyozta, illetve emlékeztetett annak a 16 országnak, köztük Magyarországnak az Európai Unióhoz intézett kérésére, amelyek a határzárak finanszírozását indítványozták az Európai Bizottságnál.

Az EUobserver úgy tudja, Dánia is azon országok közé tartozik, amelyeknek erős fenntartásaik vannak az ügyben. Egy kormányzati forrás a hírportálnak úgy nyilatkozott: a dánok támogatják ugyan a kötelező szolidaritást, de semmiféle áthelyezési szabályt nem fogadnak el magukra nézve kötelezőnek. Sajtóforrások szerint egyébként a 27 uniós tagállam közül mindössze 12 fogadja el a franciák által erőltetett relokációs kötelezettséget.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/ANA-MPA/Dimítrisz Toszidisz