Az európai baloldal is szétesett – a görög válság a tömörülés megosztottságára is rávilágított

A Nézőpont Intézet elemzése szerint csak rontott az európai baloldal helyzetén, hogy a múlt vasárnapi görögországi népszavazáson a voksolók többsége elutasította az országnak javasolt reformokat és takarékossági csomagot. Az európai baloldal ebben a kérdésben nem képes közös véleményt kialakítani.

Az európai baloldal számára kihívást jelent, hogy nincsenek olyan vezetői, akik közös nevezőre hozhatnák a baloldali pártok álláspontját. A francia Szocialista Pártban (PS) törésvonal alakult ki a görög válság értelmezése, és a francia gazdaságra gyakorolt hatásának megítélése miatt. A német szociáldemokraták ellenzik a további megállapodásokat, ezzel – a francia baloldal fő irányától eltérően – Angela Merkel kancellár álláspontjához közelítenek, a spanyol baloldali radikális Podemos pedig “kettős politikát folytat”, mert bár üdvözölte a “nemek” győzelmét a népszavazáson, feltörekvő politikai erőként széles rétegeket kell megszólítania. Az Európai Parlament balközép tömörülésének, az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének olasz frakcióvezetője, Gianni Pittella álláspontja eltér párttársáétól, az Európai Parlament elnöki tisztségét betöltő német Martin Schulzétól. Pittella mindenképpen az euróövezetben tartaná Görögországot, míg Schulz egy új görög valuta bevezetésének lehetőségéről beszélt. Megemlítették azt is, hogy Nagy-Britanniában a Munkáspárt a választások előtt még EU-pártiságát hangoztatta, azóta azonban a görög válság és a párt elnökségéért folytatott küzdelem az euroszkepticizmus felé fordította a szervezetet.

A Nézőpont elemzésében kitért arra is, hogy az utóbbi időben több “korrupciós és etikátlan pártfinanszírozás gyanúját felvető ügy” érintette az európai baloldalt, ám ezek rendezéséről nem esett szó az Európai Szocialisták Pártja (PES) legutóbbi, budapesti kongresszusán. Ezek között említették a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnökhöz köthető Altus Zrt. európai uniós megbízatását, a PES elnöke, a bolgár Szergej Sztanisev összeférhetetlenségi ügyét, a Victor Ponta román miniszterelnök elleni bűnvádi eljárás kezdeményezését és a horvát adóhivatalt korábban vezető baloldali politikus, Nada Cavlovic Smiljanec korrupciós ügyét. Értékelésük szerint a baloldal európai mértékű válságát az is tükrözi, hogy az Osztrák Szociáldemokrata Párt “a szélsőjobboldali Szabadságpárttal” kötött koalíciót Burgenlandban. A szociáldemokraták gyengülése a németországi Bréma tartományban, Finnországban és Dániában is szélsőséges pártok megerősödésével járt.

A Nézőpont szerint az európai baloldal leginkább ellenségképében egységes, amelynek része az Orbán-kormány által sikeresen megvalósított “magyar modell” is. Míg Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök IMF-ellenességében a népszuverenitás érvényesülését látták, az Orbán-kormány határidő előtt visszafizetett IMF-hitelével kapcsolatban “értetlenkedtek“. A magyar “munkaalapú társadalom” gondolatát demokráciaellenesnek titulálták, pedig lehet, hogy közmunkaprogramokra lenne szükségük a 25 százalékos munkanélküliséggel küzdő görögöknek is. A baloldali pártok a fogyasztás mértékétől függő lakossági adóterheket helytelenítik, helyette “a gazdagok által sokkal könnyebben kikerülhető, az állam által sokkal nehezebben beszedhető” progresszív adórendszert támogatnák – fűzték hozzá.

Magyarországnak egyszerre sikerült a költségvetési reform, a gazdasági növekedés beindítása és a szociális krízis elkerülése. Ezeknek az eredményeknek az elérése a görög kormány számára is kívánatos lehet. Véleményük szerint az európai baloldal “láthatóan híján van az egységnek, a stabil értékeknek, a szellemi bátorságnak és társadalmi hitelességnek“.

Forrás: MTI