Az Európai Bíróság ítélete szerint jogellenesek voltak a lakástámogatások

Az Európai Bíróság ítélete szerint a magyar kormány 2001-ben bevezetett lakáscélú támogatásaihoz hasonló állami támogatásokat előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottságnak, amely jóváhagyhatja vagy elutasíthatja a konstrukciót. A szóban forgó állami garanciavállalást azonban Magyarország nem jelentette be. Következésképpen e garanciavállalást jogellenesnek kell tekinteni, és a bankok által esetlegesen igénybe vett állami támogatást vissza kell téríteniük a magyar államnak. Az ítélet arra is kitért, hogy a Európai Bizottságnak való bejelentés nélkül – tehát jogellenesen – nyújtott állami garanciavállalás kedvezményezettjeit az uniós jog alapján nem illeti meg jogorvoslat.

A magyar kormány 2001-ben olyan lakáscélú támogatást vezetett be, amellyel a házasok, a többgyermekes fiatal családok és más arra rászorultak lakáshoz jutását kívánta elősegíteni. A támogatási programmal érintett kölcsönök nyújtását, folyósítását, valamint a támogatások megállapítását és elszámolását hitelintézetek végezték. A támogatási mechanizmus közvetlen és kamattámogatásokat is magában foglalt, egyes támogatási formáknál pedig az állam a programban részt vevő hitelintézetek számára garanciát vállalt arra, hogy a támogatással érintett, behajthatatlanná vált kölcsönök tőkeösszegének, illetve a hozzá kapcsolódó kamatoknak meghatározott részét számukra megtéríti.

Az egyik ilyen hitelintézet az OTP volt, amely számára az állam egy idő után már nem teljesítette a garanciavállalási kötelezettségét azzal az indokkal, hogy az azzal kapcsolatos megtérítések Magyarország EU-csatlakozása után az uniós versenyjoggal össze nem egyeztethető állami támogatásnak minősülnének.

Az OTP által az állami megtérítések elmaradása miatt indított perben eljáró Fővárosi Törvényszék azt kérdezte az Európai Bíróságtól, hogy a kérdéses állami garanciavállalás valóban az uniós joggal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül-e, és ha igen, akkor hogyan orvosolható a bank által elszenvedett érdeksérelem.

Ítéletében az unió legfőbb igazságszolgáltatási fóruma megállapította: a támogatással egy ágazatot – mégpedig a hitelintézeti ágazatot – előnyben részesítették a gazdaság többi szereplőjével szemben. A luxemburgi székhelyű uniós bíróság ugyanakkor megjegyezte: a Fővárosi Törvényszék feladata annak megvizsgálása, hogy a gazdasági szereplők közül a garanciavállalásnak valóban csak a hitelintézeti ágazat volt-e a haszonélvezője.

Forrás: MTI

Fotó: infovilag.hu