Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága támogatta Polt Péter legfőbb ügyész és Darák Péter kúriai elnök 2018. évről szóló beszámolójának elfogadását szerdán. Polt Péter meghallgatásán hangsúlyozta, hogy az ügyészség tavaly a jelentős jogszabály változások ellenére is kiváló munkát végzett. A 2018-ban életbe lépett új büntetőeljárási törvény szélesebb jogkört, nagyobb terhet és felelősséget adott az ügyészségnek, amely ennek a kihívásnak képes volt megfelelni. Az új szabályozás miatt nehéz a statisztikai összehasonlítás, de a fő számokat tekintve megállapítható, hogy folytatódott a regisztrált bűncselekmények számának csökkenése.
Tavaly kevesebb, mint 200 ezer ismerté vált bűncselekmény volt; ez az elmúlt három évtizedben a legalacsonyabb, és az előző, 2017-es évhez képest is 12 százalékkal kevesebb. Csökkent a szándékos emberölések és a vagyon elleni bűncselekmények száma, ugyanakkor a korrupciós cselekményeké nőtt. Ez azonban nem azt mutatja, hogy Magyarország korruptabb, hanem hogy a felderítés, a bűnüldöző hatóságok munkája eredményesebb
– jegyezte meg a főügyész. Polt Péter kijelentette:
Magyarországon a bűnözés majdnem minden területen visszaszorulóban van, a közbiztonság szilárd.
Az ügyészség bírósági eljárásokban végzett munkájáról szólva a legfőbb ügyész azt emelte ki: mind kevesebb az elhúzódó ügy, egyre több a gyorsító intézkedésekkel, bíróság elé állítással, tárgyalás mellőzésével, vagy egyezséggel folyó eljárás. A váderedményesség pedig tavaly 98,11 százalék volt, ami azonban bizonyos ügytípusokban, például korrupciós cselekményeknél, hűtlen kezelés miatt folyó eljárásokban alacsonyabb, többek között a bizonyítás nehézségei miatt.
Gyüre Csaba jobbikos képviselő felvetette, hogy egyes statisztikák szerint Magyarország egyre rosszabb helyen áll a nemzetközi rangsorokban.
Nem jó olyan országban élni, ahol rendszerszintű a korrupció
– vélekedett az ellenzéki képviselő. Varga László szocialista képviselő pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország egyes területein nagyon komoly gondok vannak a közbiztonsággal, az emberek bizonyos ügyekben már nem is fordulnak a hatóságokhoz.
Polt Péter válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a statisztikák, a társadalmi érzékelés, vagy akár az OLAF – az unió csalás elleni hivatala – szempontjából nem ugyanaz a korrupció, mint az ügyészség értelmezésében, amelynek a magyar büntető törvénykönyv alapján kell eljárnia. A közbiztonság helyzetével kapcsolatban a legfőbb ügyész azt hangsúlyozta: ha csökken az ismerté vált bűncselekmények és elkövetők száma, akkor a közbiztonság általában javul, még akkor is, ha lehetnek regionális eltérések.
Kormánypárti képviselők gratuláltak Polt Péternek, hogy az Országgyűlés a napokban újabb 9 évre megválasztotta legfőbb ügyésznek, továbbá elismerésüket fejezték ki az ügyészi szervezet korszerűsítése érdekében végzett munkájáért, illetve, hogy Magyarország olyan biztonságban élhet, amelyet sok európai ország megirigyelhet.
Darák Péter meghallgatásán hangsúlyozta: a Kúria igyekszik biztosítani a magas szintű közbizalmat, szakmaiságot és az ügyfelek számára korszerű, kényelmes eljárást. A főbíró ismertette a Kúria jogegységi tevékenységét, a joggyakorlat-elemző csoportok és konzultációs testületek munkáját, amelyek vizsgálják az ítélkezési gyakorlatban, illetve az új kódexek alkalmazása során felvetődő aktuális problémákat. Ezek közül Darák Péter kiemelte többek között az új polgári perrendtartás és a néhány éve hatályba lépett polgári törvénykönyv (Ptk.) alkalmazásával kapcsolatos munkát, továbbá a büntetéskiszabási gyakorlat területi eltéréseinek vizsgálatát. A főbíró jó példaként hivatkozott a Ptk.-val kapcsolatos nehézségek kezelésére, ahol a kódex alkalmazásával kapcsolatos problémák túlnyomó részét sikerül jogértelmezéssel megoldani, és csak ritkán van szükség törvénymódosításra. A jogbiztonság szempontjából pedig fontos, hogy az ilyen alapvető jogszabályokhoz minél ritkábban kelljen hozzányúlnia a törvényhozónak. Az önkormányzati rendeletek kúriai felülvizsgálata kapcsán Darák Péter elmondta: konkrét ügyekben eljáró bírák mellett kormányhivatalok és az ombudsman is kezdeményezett ilyen eljárást. Több ügyben is a helyi adóra vonatkozó kérdéseket kellett vizsgálni, ugyanakkor csökkentek a közterület-használattal és a közösségi együttéléssel kapcsolatos ügyek. A Kúria és az Alkotmánybíróság viszonyára vonatkozó kérdés kapcsán a főbíró elmondta: az alkotmányjogi panasz bevezetése más országokban is “fájdalmas”; ilyenkor egy legfelsőbb bírói fórum azzal szembesül, hogy döntése nem végleges, ugyanakkor pozitív az alkotmányossági szempont fokozottabb figyelembevétele a rendes bíróságok munkája során.
A Polt Péter beszámolójának elfogadására a jogi bizottság 8 kormánypárti igennel, 3 ellenzéki tagja nemmel szavazott, Darák Péter beszámolójának elfogadását a bizottság 11 tagja egyhangúlag támogatta.
Forrás: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS