Az 1956-os forradalom végnapjáról való megemlékezéssel kezdte meg szerdai ülését az országgyűlés, amely az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2019-es tevékenységéről szóló beszámoló vitával folytatódott. Az ellenzék itt elővehette a jól bejáratott jogállamisági témakört, olyan vehemenciával, hogy az általuk érzékelni vélt jogsértések sorolásával már-már önálló biztosi jelentést is összeállíthattak volna. A jogállamisági témakörben a bécsi támadás után két nappal különös érzékenységről tett tanúbizonyságot a szolidáris baloldal: a Helsinki Bizottság bevonását követelték az illegális bevándorlók védelme érdekében. A jogállamiságért való aggódás aztán nyílt diktatúrázásba csapott át az NMHH jövő évi költségvetéséről szóló vitában.
Az első napirendi pont az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2019-es tevékenységéről szóló beszámoló vitája volt. Vejkey Imre, az országgyűlés igazságügyi bizottságának elnöke felszólalásában elmondta, a bizottság jóváhagyta az alapvető jogok biztosának tevékenységéről szóló jelentést. Emlékeztetett, az Országgyűlés az elmúlt években többször is megerősítette a biztosi tevékenységet, illetve a tisztviselők bérrendezése is megtörtént.
Giricz Vera, az Országgyűlés ruszin nemzetiségi biztosa úgy vélekedett, az alapvető jogok biztosa az elmúlt évben elősegítette a nemzetiségi jogok érvényesülését. Felidézte, a magyar alaptörvény nemzetalkotó tényezőnek tartja a nemzetiségeket, biztosítja azok anyanyelvének használatát.
Az ellenzék vezérszónokai a jelentés tárgyalása során érdekes tudathasadásról tett tanúbizonyságot: miközben egybehangzóan dicsérték a biztosok eredményes munkáját, a jogállamiság valahogy mégsem valósult meg a baloldali képviselők felszólalásai szerint. Bősz Anett például jogállamiságozott egy kiadósat kiemelve, valójában nem jó, hogy az alapvető jogok biztosa olyan részletes jelentést tett az Országgyűlés asztalára, mint amit a képviselők ma megvitathattak, hiszen “országjelentésként” is felfogható a pár tízoldalas dokumentum.
Természetesen a problémákra a liberálisoknak ismét volt megoldásuk: a civilek segítenek. Nevezetesen a Helsinki Bizottsággal való együttműködést kérték számon az ellenzéki képviselők követelve, hogy a jelentést készítő ombudsman számoljon be a Soros-szervezettel való együttműködés hiányának okairól, elsősorban az illegális bevándorlás kapcsán.
Nagyon szeretne szerepelni az ellenzék
Magyarországon. Nincs. Sajtószabadság! – tudhattuk meg Varju Lászlótól, aki a parlamenti jelenléttől szinte rettegő Gyurcsány Ferencet helyettesítette ismét az Országgyűlésben. Az NMHH jövő évi költségvetéséről szóló vitában Varjutól megtudhattuk, semmi köze sincs a demokráciához Magyarországnak, mert az ellenzéki képviselők nem szerepelnek eleget a közmédiában. A sajtószabadságharc újabb felkent, valahogy még mindig élő mártírjairól megemlékezendő, a DK szónoka a független-objektív Klubrádió mellett szimpatizáló pólóban ismertette, valójában választási csalásnak minősül, hogy a kormány üzemeltetni merészeli a közmédiát.
Önök választási csalással vannak hatalmon
– osztotta meg véleményét Varju.
Fotó: MTI/Kovács Attila
Facebook
Twitter
YouTube
RSS