Nem hajlandóak iskolába menni és követelik, hogy a kormány teljesítse követeléseiket – minderről az ADOM Diákmozgalom (az egykori Független Diákparlament) tett közzé egy bejegyzést a Facebookon . Ebben azt hangsúlyozták, hogy amennyiben a kormány nem engedelmeskedik nekik, akkor irgumburgum lesz, akkor bizony ők tiltakozni fognak. A nagyszabású akcióhoz azért némi támogatást is kértek a tanároktól, diákoktól és a szülőktől, akiknek összefogásával a jelenlegi oktatás ellen tudnának hatékonyan fellépni. Persze azzal érvelnek, hogy több mint egy évnyi bezártság után nagyon szeretnének barátaikkal, osztálytársaikkal találkozni, és ismerik a digitális oktatás hátrányait, de most a szüleik, tanáraik életét tartják a legfontosabbnak.
A korábban Független Diákparlamentként ismert mozgalom egyértelműen hergeli a fiatalokat, azt követelve, hogy ne kelljen iskolába menniük április 19-től. A Mozgalom a Facebookon létrehozott eseményben azt írja, hogy
egyikünk sem szeretné, hogy egy elhamarkodott iskolanyitás után többé ne láthassa viszont nagyszülőjét, osztályfőnökét vagy krónikus betegségben szenvedő osztálytársát.
Úgy fogalmaznak, nem szeretnék elérni, hogy egy elhamarkodott nyitás miatt ne láthassák többé nagyszüleiket, osztályfőnökeiket, krónikus betegségben szenvedő osztálytársaikat. Úgy gondolják, ki kell tartaniuk, hogy ne dőljön romba a járvány elleni hatékony védekezés. Szerintük az iskolák túl korai újranyitása nagyobb károkat okozna, mint amennyit nyernének vele, egyesek szerint egy negyedik hullámot is elindíthatna. Ezért azt követelik a kormánytól, hogy:
ne vezesse be a kötelező jelenléti oktatást április 19-étől,
a középiskolákban addig maradjon az online oktatás, amíg a tanárok teljes immunitása ki nem alakul,
a szülőknek ne legyen kötelező gyermeküket általános iskolába küldeni,
a védettséget nem szerző tanárok választhassák az online tanítást!
Az ADOM Diákmozgalom indoklása szerint az érettségizőknek már nem jelent érdemi segítséget, ha visszatérnek az iskolába a vizsga előtti két hétre. Sokan tartanak viszont attól, hogy éppen akkor fertőződnek meg és nem tudják megírni az érettségit. Érthetetlennek tartják, hogy a boltokban bevezetett négyzetméter-alapú korlátozás az iskolákra nem érvényes – írják az egykori független diákparlamentes diákok.
Kálló Dániel, a Független Diákparlament szóvivője felszólal a Váltsunk rendszert közösen az oktatásban címmel meghirdetett diáktüntetésen Budapesten, a Kossuth téren 2018. február 23-án. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Róluk azért érdemes felidézni, hogy a 2018-as magyarországi országgyűlési választások kampányában is feltűnősködtek, sőt, tüntetést is szerveztek. A diákok oktatáspolitikai témájú vitára hívták Orbán Viktort miniszterelnököt, melyet a kormányfő nem fogadott el. Válaszul február 23-án a Független Diákparlament ismét demonstrációt szervezett az „oktatási rendszerváltásért”. A követeléseik közt szerepelt például a kritikai és gyakorlatias gondolkodásmódra nevelés, a szabad tankönyvválasztás, az óraszámcsökkentés, a diákok és tanárok szabad véleménynyilvánításának biztosítása, illetve a tanárok értékelését segítő minőség-ellenőrzési rendszer bevezetése. Február 29-ére hirdették meg a „Nem leszek suliban” akciót, melynek célja a figyelemfelhívás volt az oktatásban tapasztalt problémákra. Március 12-én miniszterelnök-jelölti vitát szerveztek a budapesti Gödör Klubban. Az eseményen részt vett Karácsony Gergely, Szél Bernadett, és Vona Gábor, azonban Orbán Viktor nem fogadta el a meghívást. 2018. március 15-én diáktüntetést szerveztek, amelyhez több ellenzéki ünnepi rendezvény támogatói is csatlakoztak. Az eseményen felolvasták a Független Diákparlament által összeállított oktatási 12 pontot. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről megkeresésükre nem kaptak választ, Palkovics László szerint a diákok „nyitott kapukat döngetnek”.
Forrás: Facebook, kiemelt kép: Résztvevők a Váltsunk rendszert közösen az oktatásban címmel meghirdetett diáktüntetésen Budapesten, a Kossuth téren 2018. február 23-án. (MTI/Balogh Zoltán)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS