Az Iszlám Állam szellemisége tovább él – A magyar küldöttség tapasztalatai Irakban (GALÉRIÁVAL)

Az Iszlám Állam rémuralma csak katonai értelemben szűnt meg, a szellemisége azonban tovább él – nyilatkozta portálunknak Azbej Tristan, iraki látogatásának tapasztalatairól. Az üldözött keresztények megsegítéséért létrehozott helyettes államtitkárság vezetője hozzátette, egy olyan közegben, ahol saját szomszédaik árulták el a keresztényeket az Iszlám Állam szélsőségeseinek, és még a menekülttáborokban is rettegniük kell, az együttélés soha nem tér vissza a rendes kerékvágásba. Azbej Tristan arról is beszélt, hogy a Hungary Helps program azért összpontosít kifejezetten a keresztény települések rendbetételére, mert ez az egyedüli lehetőség arra, hogy a keresztények a menekülttáborokból ne Európába és más nyugati országokba kényszerüljenek elindulni, hanem a szülőföldjükön maradhassanak.

Azbej Tristan, az EMMI helyettes államtitkára nemrégiben tért vissza iraki látogatásából, amelynek során a magyar küldöttség tagjai megtekintették, hogyan hasznosulnak a Hungary Helps segélyprogram forrásai a közel-keleti országban. A misszióval tartott Taraczközi Ferenc is, aki a kárpátaljai református püspökség képviseletében vitte magával azt az adományt, amelyet a kárpátaljai református magyar hívek gyűjtöttek az iraki menekült keresztények számára

A portálunkon nemrégiben megjelent interjúban Azbej Tristan arról beszélt, józan ésszel is belátható, hogy például Németországban egy bevándorlócsaládnak felépíteni egy házat sokszorosan több kerül, mint közel-keleti hazájában, éppen ezért a Soros-terv elképzeléseihez képest praktikussági és humanitárius szempontból is jobb alternatíva a rászoruló vagy üldözött közösségek helyben való okos segítése. Hozzátette, a Hungary Helps humanitárius program alapelve, hogy a válság-sújtotta területeken kell felmérni azt, hogy az ott élőknek mire van szükségük, de abban is új szemléletet tükröz, hogy a segélyszervezetek közbeiktatása helyett közvetlenül a helyi egyházakhoz juttatják el a támogatást. A helyettes államtitkárság vezetője szerint ennek is köszönhető, hogy az Egyesült Államok is felfigyelt a Hungary Helps-re, és a Fehér házban is méltatták a „magyar módszert”. Azbej Tristan hangsúlyozta, a segélyprogram eredményességét jól példázza, hogy a kötelező kvóta bevezetésével járó anyagi teherhez képest jóval kevesebb pénzből hazánk felépített egy lerombolt keresztény kisvárost. Megjegyezte, az áldozatnak és segítő országoknak is  jobb, ha a válságrégiókban élő emberek szülőföldjükön tudnak maradni, és biztonságos körülmények között tudnak élni.

Az elmúlt tizenöt évben vészesen megfogyatkozott a keresztények száma

Azbej Tristan az iraki látogatása kapcsán elmondta, a Hungary Helps kezdeményezés üldözött keresztényeket megsegítő programjainak elsődleges helyszíne nem véletlenül Irakban található. Az itteni keresztény közösség a kétezres évek elején még másfél milliós lélekszámú volt, a háborúk és az Iszlám Állam térhódításának eredményeként az elmúlt 15 év alatt azonban 300 ezerre fogyatkozott a számuk. Hozzátette, az Iszlám Állam terrorszervezet rémuralma alatt a keresztény települések nagy részét lerombolták, lakóikat elűzték vagy lemészárolták. A magyar kormány éppen azért tűzte ki elsődleges feladatául az újjáépítést és az ország belső menekültjeinek támogatását, hogy az iraki keresztények visszatérhessenek eredeti lakhelyükre. Mint fogalmazott, „ha nem cselekszünk, még a mi generációnk alatt eltűnnek a hívek a kereszténység bölcsőjéből”. A program célkitűzéseivel összhangban a mostani iraki látogatás célja az volt, hogy megtekintsék, hogyan hasznosultak a magyarországi támogatások és hogy felmérhessék, jelenleg milyen további kihívásokkal kell szembenézniük az ott élőknek. A helyettes államtitkár portálunknak elmondta, megállapították, hogy a magyarországi támogatás amellett, hogy jól került felhasználásra, égető szükségleteket elégített ki.

“Még a mi generációnk alatt eltűnnek a hívek a kereszténység bölcsőjéből”; Fotó: Azbej Tristan

A keresztényeknek a menekülttáborokban is rettegniük kell

Mint Azbej Tristan kifejtette, a küldöttség látogatása során megtekintette Tell-Aszkuf keresztény települést, amelyet az Iszlám Állam 2014-ben foglalt el, elűzve az ottlakókat és lerombolva otthonaikat. A magyar állam támogatásával a káld katolikus egyház a települést szinte majdnem teljes egészében újjáépítette, így mára az eredeti 1.300 főből több mint ezren költözhettek vissza otthonaikba, felépült az iskola és a fontosabb középületek is. Mint az államtitkárság vezetője megjegyezte, a település nemcsak az Iszlám Állam miatt szenvedett el annyi kárt, a harcok során kétszer is felszabadították, de néhány hete összecsaptak itt az iraki és a kurd erők is.

A küldöttség ezután ellátogatott Erbilbe, ahol káld katolikusok a magyar kormány és a Magyar Katolikus Püspöki Kar támogatásból építettek fel egy iskolát, amelyben az idei év elejétől kezdődhetett meg az oktatás. Az intézményt főleg belső menekült gyerekek látogatják, akik családjukkal Moszul környékéről menekültek ide az üldöztetés elől. Mint Azbej Tristan elmondta, megható volt látni, hogy az építők a tornaterem tetejét a magyar nemzeti lobogó színeit használva újították fel, ezzel is kifejezve, mennyit jelent számukra a támogatás. A helyettes államtitkár megjegyezte,hogy a kurd régió fővárosában vannak a legnagyobb olyan menekülttáborok, ahová a keresztények csoportosultak. A keresztények számára ráadásul külön táborokat tartanak fenn, mivel más táborokban félniük kell a szélsőséges muzulmánoktól. Hozzátette, mára szerencsére már többen rendes épületekbe tudtak költözni, bár sokan élnek még mindig nyomorúságos körülmények között.

Az Iszlám Állam szellemisége tovább él

Arról is beszélt, hogy tapasztalataik szerint az Erbilben élő menekült keresztényeknek csak egy része akar visszamenni eredeti lakhelyére. A nagyobb keresztény városok, mint Karakos, vagy Tell-Aszkuf, és a Ninivei-fennsík kisebb településeinek lakói haza akarnak térni otthonaikba, ellenben a valaha kétmilliós Moszulba, ahol lélekszám szerint sokan, de arányaiban kevesen éltek keresztények, nem hajlandóak visszaköltözni. Ennek legfőbb oka, hogy az Iszlám Állam rémuralma csak katonai értelemben szűnt meg, a szellemisége azonban tovább él. A küldöttség tagjai több olyan keresztény családdal beszéltek, akiket saját szomszédjaik árultak el, miközben az Iszlám Állam megjelenése előtt generációk óta békében éltek együtt. Az egyik ilyen család például ultimátumot kapott a szomszédoktól, hogy vagy ingóságaikat hátrahagyva egy nap alatt elmenekülnek Moszulból, vagy beárulják őket az ISIS-nek, hogy az iszlám ellen szervezkednek. Természetesen a ház és minden ingóság a szomszédé lett. Egy másik család arról számolt be, hogy a szomszéd muzulmán család védelmi pénzt szedett tőlük, hogy az iszlám terroristákat ne hívják oda.

A bizalom a különböző vallású csoportok között emiatt nem fog helyreállni, a korábbi együttélés nem fog visszatérni a régi kerékvágásba

– hangsúlyozta Azbej Tristan, hozzátéve, ezért is fontos, hogy a kormány kifejezetten a keresztény településekre összpontosítja támogatás-politikáját. Elmondta, ez az egyedüli lehetőség arra, hogy a keresztények a menekülttáborokból ne Európába és más nyugati országokba kényszerüljenek elindulni, hanem a szülőföldjükön maradhassanak. A helyettes államtitkár szerint túlzás lenne azt állítani, hogy az ISIS valamilyen eszmei-ideológia alapon győzelmet aratott, mégis begyógyíthatatlan sebeket okozott. Az Iszlám Állammal a szunnita lakosság egy része szimpatizált, ez a sajnálatos tény visszautal a történelem során lezajlott más népirtásokra is.

Itt is azt tapasztalhatjuk, hogy akadnak helyi szinten kollaboránsok, akik hasznot húznak egy kisebbség üldöztetéséből

– jelentette ki.

“A szentképeket céltáblának használták, a középkori domborművek arcait megrongálták…”; Fotó: Azbej Tristan

A keresztényekhez valahogy nem érkeznek segélyek

Az iraki látogatás alkalmával a küldöttség elment az erbili Szent József kórházba is, ahol elsősorban menekülteket kezelnek. A magyar állam fél évre finanszírozza az intézmény teljes gyógyszerkészletét, így a kórház az egyedüli hely a régióban, de talán egész Irakban is, ahol a nélkülöző emberek krónikus betegségeit térítésmentesen kezelik. Azbej Tristan felidézte, hogy a helyiek azért tartják fontosnak a támogatást, mivel “valahogy” a magyar állam és a keresztény segélyszervezetek támogatásán kívül semmilyen segítség nem jut el hozzájuk. Maga a gesztus, hogy valaki foglalkozik az ügyükkel, már önmagában is sokat jelent a számukra. Mint hozzátette, amellett, hogy Magyarország az erőforrásaihoz mérten, az átlagot meghaladó mértékben segít, a helyzeten érdemben nem lehet anélkül változtatni, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió is elköteleződne az üldözött keresztények ügye mellett.

Azbej Tristan a a Moszul-környéki Karakosban tett látogatásáról elmondta, hogy a helyi kormányzat szétzilálódásával a Moszulból idemenekült szír katolikus érsek vette át a közösség irányítását. A helyettes államtitkár megjegyezte, már maga az utazás is veszélyes volt, mivel műveleti területeken, és a kurd, az iraki és a siíta katonák ellenőrzőpontjain is át kellett haladni a ninivei keresztény milícia kíséretében. Mint mondta, a hajdan jelentős mezőgazdasággal rendelkező településről nehéz eldönteni, milyen munkát kell megkezdeni először. A lakóépületeket újjá kell építeni, de ahhoz, hogy értelme is legyen Karakosban maradni, a gazdaságot is újra be kell indítani. Emellett a település számtalan felbecsülhetetlen értékű műemlékkel rendelkezik, amelyet szintén meg kellene óvni a további pusztulástól. Az Iszlám Állam terrorszervezet Karakos templomait lőgyakorlatokra használta, a közeli, XII. századi kolostor ereklyéket tartalmazó kápolnáját felrobbantották, a szentképeket céltáblának használták, a középkori domborművek arcait megrongálták.

Ilyen állapotok mellett nehéz feladat helyesen rangsorolva megoldást találni minden problémára

– jelentette ki.

A kárpátaljai református kisebbség is küldött adományt

Az utazásnak kiemelt jelentőséget adott, hogy Heltai Péter, a Hungary Helps program utazónagykövete mellett, a delegációval tartott Taraczközi Ferenc is, aki a kárpátaljai református püspökség képviseletében vitte magával azt az adományt, amelyet a kárpátaljai református magyar hívek gyűjtöttek az iraki menekült keresztények számára, és amelyet Karakosban adott át Petrosz Mouche szír katolikus érseknek. A helyettes államtitkár hozzátette, hogy a kárpátaljai magyarok szintén egy háború sújtotta országban élnek, az ő mindennapi életüknek is része a diszkrimináció, ráadásul az egész magyarságnak talán ők a legnehezebb anyagi helyzetben élő tagjai, és ennek ellenére mégis szolidaritást vállaltak az üldözött keresztényekkel, és így többmilliós adományt tudtak átadni az iraki városban. Jellemzőnek nevezte, hogy az adományt átadó lelkész az evangéliumot idézve szerényen csak annyit mondott a szír pátriárkának, hogy tekintse azt az özvegyasszony két fillérjének. A lelkészt idézve Azbej Tristan különös jelentőségűnek nevezte, hogy a reformáció jeles évfordulóján reformátusok siettek a katolikus testvérek segítségére.

“Csak annyit mondott a szír pátriárkának, tekintse az özvegyasszony két fillérjének…”; Fotó: Azbej Tristan

Emlékezetes, Heltai Péter, a Hungary Helps program utazó nagykövete az üldözött keresztények helyzetéről rendezett budapesti konferencián elmondta, a probléma helybeli kezelésének elvi alapján állva 1,1 millió amerikai dollárt kapott az Antiochiai Katolikus és az Ortodox Egyház is a családok megsegítésére. Hozzátette, több mint félmillió dollárral támogatták az erbili Szent József Kórház működését, Libanonban 30-32 templom felújításában segédkeztek, egy törökországi menekülttáborban víztisztító berendezést telepítettek. Az afrikai Tanzániának és Kongónak pedig szintén víztisztító berendezéseket adományoztak.

Kezdőkép: Azbej Tristan/FaceBook.com