Kérdésekkel és válaszokkal folytatódott az Országgyűlés plenáris ülése. A szociálisan mindig érzékeny DK a hajléktalanokkal kapcsolatban tett fel kérdést. Az LMP-s Demeter Márta érzékeny adatokba való betekintési jogáról is szó volt a Parlementben, de téma volt ismét a szemétszállítás, és a CEU-ról szóló megállapodás is szóba került az azonnali kérdések további részében hétfőn az Országgyűlésben.
A szociálisan érzékeny DK
Arató Gergely (DK) szerint minden ötödik hajléktalan ember az állami gondozásból kerül ki. Mit terveznek annak érdekében, hogy az állami gondozott gyerekek ne az utcán kezdjék az életüket? – kérdezte.
Rétvári Bence válaszában egy idei törvénymódosításról beszélt, miszerint az állami gondozottak 30 éves korukig jogosultak utógondozásra. Hozzátette, ezek a fiatalok 1,3-1,9 millió forintos otthonteremtési támogatást is kaphatnak, és egy több, mint egymilliárd forintos projektet indítottak nekik önálló életkezdésük feltételeinek javítására.
A Párbeszéd megszorításokról beszél
Tordai Bence (Párbeszéd) szerint a kormány komolyan veszi a megszorítást, ugyanis az őszi adócsomag sem enyhít a cafeteriajuttatásokat érintő megszorításokon. Emlékeztetett arra, hogy fontos és népszerű juttatások idén még kedvezményesen, jövőre bérjövedelemként adóznak. Hozzátette: ezért demonstrálnak kedden a szakszervezetek.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára rögzítette: semmilyen megszorító politikáról nincs szó, olyat az előző, a baloldali kormányok folytattak. Elmondta, Varga Mihály pénzügyminiszter múlt szerdán találkozott a szakszervezeti vezetőkkel, hogy a bérmegállapodásról tárgyaljon velük. A miniszter azt kérte a szakszervezetektől, terjesszék be javaslataikat a cafeteriáról, a kormány megfontolja azt – tette hozzá. Elmondta, az Országgyűlés már döntött a cafeteriarendszer átalakításáról. Meg kell szüntetni azt a rendszert, hogy munkabér helyett különféle természetbeni juttatásokat, utalványokat adnak a munkavállalóknak – indokolta a változtatásokat.
Demeter Márta a nemzetbiztonsági kockázat
Ágh Péter (Fidesz) felidézte, hogy Demeter Márta (LMP) “öncélú politikai haszonszerzés miatt durván átgázolt” egy ENSZ-misszióban szolgáló magyar katona családjának személyiségi jogain, hazugságokat gyártott a kormányfő kiskorú lányáról, nem nyilvános katonai információt hozott nyilvánosságra. Ágh Péter nemzetbiztonsági kockázatot jelent és honvédelmi érdeket sértett – közölte, egyúttal jelezte: a képviselő ellen megtették a feljelentést. Felháborítónak nevezte, hogy egy gyermeket politikai célokra használjanak, és ismét mandátumáról való lemondásra szólította fel Demeter Mártát. Azt kérdezte, korlátozható-e Demeter Márta nem nyilvános adatokba való betekintési joga, amíg az igazság kiderül.
Németh Szilárd, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára úgy reagált: az LMP-nél pattog a labda, az ellenzéki párt hívhatja vissza a hivatalban lévő képviselőjét. A honvédelmi tárca és a honvédség kifejezetten figyel arra, hogy a képviselők megfelelően tudjanak tájékozódni, és az ellenőrzési feladatukat el tudják végezni. De sem ezzel, sem mentelmi jogával egy képviselő nem élhet vissza – rögzítette. Megjegyezte: tudnak olyan misszióról, ahol kiszivárgott adatok katonák életébe kerültek. Hozzátette azt is: Demeter Márta megtehette volna, hogy bocsánatot kér a katona családjától, azonban ez nem történt meg.
Szemét-ügy
Kepli Lajos (Jobbik) a “kukaholding” inkompetens hozzáállásáról beszélt, amelyre – mint mondta – már korábban figyelmeztettek. Olyan rendszert alkottak, amely nem működik, akadozik a szolgáltatás, nem viszik el a szemetet – hangoztatta a képviselő. Kitért a Zöld Híd Kft. és a Fővárosi Közterület-fenntartó esetére, majd azt kérdezte: miért kell várni arra, hogy beismerje a kormány, az általa felállított hulladékgazdálkodási rendszer működésképtelen?
Cseresnyés Péter, az innovációs tárca államtitkára rámutatott: a Zöld Híd megkapta az ellenszolgáltatást a szolgáltatás elvégzéséért, ennek ellenére nem szállítják el a szemetet. Komoly ésszerűsítésre késztették a hulladékszállítókat, de ez sehol nem járt azzal, hogy a hulladékszállítás veszélybe került volna. Ha így lett volna, akkor a katasztrófavédelem azonnal közbeavatkozott volna, ahogy tette most is a Zöld Híd esetében – mondta.
Az MSZP izgul a CEU-ért
Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt kérdezte, a kormány aláírja-e a CEU-ról szóló megállapodást. Felidézte az előzetes tárgyalásokat, kitért arra, hogy a megállapodás-tervezet megszületett. A CEU a feltételeket teljesítette, a Bard College-dzsal a szerződést megkötötték, a képzések elindultak – sorolta. Idézte a CEU rektorát, aki az intézmény bizonytalan helyzete miatt kilátásba helyezte, ha december 1-jéig nem írják alá megállapodást, az amerikai akkreditációjú képzéseket Bécsbe költöztetik. Miért gondolják, hogy a CEU-t és a Közép-Európai Egyetemet szét lehet választani anélkül, hogy az intézmény létét nem veszélyeztetik? – firtatta.
Trócsányi László úgy reagált: a külföldi felsőoktatási intézmények létesítését valamennyi országban nemzeti jogszabályokra építik. Nagyon sok amerikai egyetem működik a világban, de mind “egy identitással”. A Soros György által közvetve vagy közvetlenül tulajdonolt egyetemnek viszont kettős identitása van, s a CEU-val összefüggésben számos jogi kérdés merül fel, a Bard College-ről tényleges információkkal nem bírnak – mondta a miniszter, megjegyezve: a Közép-európai Egyetem ugyanakkor rendezetten működik Magyarországon. A magyar kormány nem szereti, ha zsarolják, ilyen nincs. Tárgyalások lehetnek – közölte.
Forrás: MTI; Fotó: PS/Horváth Péter Gyula
Facebook
Twitter
YouTube
RSS