A napi.hu úgy tudja, hogy a teljes magyar lakosság arcképének nyilvántartását és profilozását tervezi a kormány. Az intézkedést a Belügyminisztérium vonatkozó törvénytervezete teszi lehetővé. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a törvénytervezet az ATV Start-ban kommentálta.
A nyilvántartáshoz az okmányirodákban tárolt igazolványképeket használnák fel, és gyakorlatilag bármelyik állami szerv hozzáférhetne, aminek bármiféle rendészeti jogosítványa van, írja az ATV.hu. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke az ATV műsorában elmondta, a javaslatban szereplő megoldás megfelel az adatvédelmi szempontoknak, legalábbis abban az esetben, ha az újonnan létrehozott adatbázist kizárólag állami kötelezettségekkel kapcsolatban, például bűnüldözés, vagy nemzetbiztonsági feladatok esetén lehet majd igénybe venni. Péterfalvi szerint továbbá nem szabad, hogy ezek az adatok bármilyen más adattal összeköthetőek legyenek és egyedi azonosítókat képezzenek.
Az adatvédelmi hatóság elnöke szerint az új adatbázisra éppen azért van szükség, hogy a biometrikus adatokat külön lehessen kezelni. Fontos ugyanakkor, hogy ne lehessen korlátlanul, bármilyen állami szervnek adatot szolgáltatni – jegyezte meg Péterfalvi, aki emellett aggályosnak tartja, hogy a tervezet olyan feladatokat is tartalmaz – mint például a sportrendezvények beléptetése -, amelyek nem tartoznak állami hatáskörbe. Ez azért veszélyes – mondta -, mert ezen az alapon akár magán adatkezelők is igényelhetnék az adatbázisban szereplő adatokat.
Hogy mi szolgálja az arcképes adatbázis megalkotását, arra az elnök több példát is hozott: nemzetközi okmányhamisítás, a bűnüldözés, az ismeretlen holttestek azonosítása, és a politikusok, védett személyek biztonsága.
Az adatbázist 4 milliárd forintból, 2016 januárjától hoznák létre, és azt egy új, ötven fős szervezet gondozná. Ez az új állami titkosszolgálat minden más szervezettől független lenne. A javaslatot szeptember 1-ig lehet véleményezni, így a társadalmi vitára mindössze öt napot hagyott a Belügyminisztérium.
A tervezet más jogszabályok módosításáról is rendelkezne: a mobil-, telefon- és internetszolgáltatóknak például a jövőben is biztosítaniuk kell az ügyfeleik teljes lehallgatását. Az egymillió előfizetővel rendelkező szolgáltatóknak olyan csatlakozási pontot kell kialakítani, amely lehetővé teszi az előfizetők 0,1 százalékának, azaz egyszerre több tízezer ember lehallgatását, követését.
Forrás: ATV.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS