Egy hete kapta meg a magyar állampolgárságot Henri Boulad. Az egyiptomi jezsuita a Heti Válasz csütörtöki számában megjelent nagyinterjújában elmondta, azért lett magyar, mert egyetért Orbán Viktor kormányának migránspolitikájával.
A magyar állampolgárság felvételével szeretné jelezni, hogy az Orbán Viktor vezette kormány jól döntött az Európa létét veszélyeztető migrációs válságában – mondta a Heti Válasznak Henri Boulad jezsuita szerzetes. Mint kifejtette, ő így küzd a magyarokkal és Orbán Viktorral az Európa jövőéért és a keresztény értékekért folytatott küzdelemben. A 85 éves Boulad távolról sem nevezné Oroszországot a demokrácia iskolapéldájának, bár – teszi hozzá – kevés országot tudna ebbe a kategóriába felsorolni, de Orbán Viktor kormányfővel nem rég folytatott ebéd során azt tanácsolta, építsen szorosabb kapcsolatot Oroszországgal, amely a globális egyensúly egyik fontos szereplője.
Tévedhetünk úgy is, hogy teljesen őszinték vagyunk
A jövőnk forog kockán, mert a politikai korrektség lerombolja a Nyugatot, és lehetetlenné teszi, hogy felfogjuk az iszlám valódi veszélyét – hangsúlyozta. Véleménye szerint a megbélyegzés, az “iszlámfóbia”, a “rasszizmus” és a többi hasonló jelző teszi lehetetlenné, hogy őszintén beszéljünk a bennünket feszítő dolgokról. Az egyiptomi jezsuita több levélben jelezte az általa csodált Ferenc pápának, hogy nem ért vele egyet sem a migráció, sem az iszlám ügyében, de megkeresésére nem kapott választ. Szerinte Ferenc pápa nem ismeri az iszlám valódi természetét, a tényeket azok ismerik, akik átélték. Szakértőkre, iszlamológusokra támaszkodni a kérdésben nem lehet, mert a szemléletük akadémikus. Mint kifejtette, maga az iszlám fordult el a misztikus irányzattól a hitetlenekkel szembeni erőszak felé. A Nyugat ráadásul a baloldali-liberális ideológia nyomása miatt még mindig bűntudatot érez a keresztes hadjáratok és a gyarmatosítás miatt. ezzel szellemi értelemben lefegyverzi magát a hódító iszlámmal szemben. Mint megjegyezte, talán a hagyományaihoz ragaszkodó Magyarország fel tudja ébreszteni Európát.
A húsz főre tervezett mentőcsónak elsüllyed, ha nyolcvanan szállnak be rá
A jezsuita szerzetes az interjúban arról is beszélt, nemcsak az iszlám, de maga a katolikus egyház is fél a megújulástól, máig képtelen a kereszténység és a modernitás társítására. Jelenleg az egyház szociális segélyszervezetté vált, amely támogatja a menekülteket, gondoskodik a szegényekről, ugyanakkor szükség lenne egy kis tisztafejűségre is, a befogadásnak is vannak ugyanis határai.
Boulad arról is beszélt, az iszlámot belülről ismerő keleti keresztényeket az egyház nem akarja meghallgatni, folyamatosan iszlamofóbiával vádolják őket. Össze lehet ugyanakkor egyeztetni az iszlám kritikáját a muzulmán emberek szeretetével, hiszen mérsékelt és intelligens muszlimok próbálják lerombolni az iszlámot, hogy megmentsék a muzulmánokat. Ők a vallás azon liberális szárnya, amely a nyugattal szemben nem tagadta meg a vallás szépségét. Megjegyezte, az egyház nagyon lassan reagál a változásokra, ha nem várnának négyszáz évet, talán nem lennének üresek a templomok.
Katasztrofális beavatkozási politika
Henri Boulad hangsúlyozta, az lenne a legfontosabb, hogy a nagyhatalmak fejezzék be katasztrofális beavatkozási politikájukat, az országok szétesésében és a szélsőséges irányzatok elterjedésében nagy szerepe volt a nyugati hatalmaknak. Néhány véreskezű diktátor helyett jelenleg ezer tombol, emiatt még nagyobb veszélyben vannak a Közel-Kelet vallási kisebbségei.
A szerzetes bírálta Angela Merkel bevándorláspolitikáját is. Mint kifejtette, 2015-2016 között a német kancellár a munkaerőpiac fenntartásának szándékával engedett be másfél millió embert, akik közül csak néhány tucat helyezkedett el. Ennek az embertömegnek öt-tíz százaléka lehet fogékony a szélsőséges eszmékre, ez a százezres nagyságrendű tömeg már képes térdre kényszeríteni egy egész országot. Arról is beszélt, intő történelmi példa lehet Egyiptom, ahol a muszlim hódítás előtt szinte mindenki keresztény volt. Ez az arány jelenleg alig 10 százalékra csökkent. Az iszlám alapvetően másodrendű állampolgárként tartja számon a keresztényeket. Ha Európa nem küldi vissza az integrációt visszautasító bevándorlókat, veszíteni fog.
A teljes riport a Heti Válasz csütörtöki számában olvasható.
Forrás: Heti Válasz; fotó: valasz.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS