Az orosz-ukrán háború egyéves évfordulójáról szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalását kezdi el kedden a parlament, amely megvitatja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos szabályok módosítását, valamint a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről szóló törvényjavaslatot is. Kocsis Máté szerint sehol a világon nem látni azt a folyamatot, amely ezt a háborút meg akarná fékezni, úgyhogy ma már belátható távolságon belülre került a világháború lehetősége is. Az orosz-ukrán háború egyéves évfordulója kapcsán beterjesztett határozati javaslat a Párbeszéd vezérszónoka szerint relativizálja Putyin felelősségét, az LMP szerint a fosszilis energiához ragaszkodás lassítja a békefolyamatot. A vezérszónoki felszólalások után képviselői felszólalásokkal folytatódott a javaslat keddi vitája az Országgyűlésben.
LMP: A kormány akkumulátor gyarmattá akarja tenni Magyarországot
Kanász-Nagy Máté az LMP képviselője szerint pártja a külföldi tőkeberuházás ellen van, amennyiben ezek az autógyárak és az akkumulátorgyárak idehozatala azt jelenti, hogy az ő érdekükben leépíti a kormány a környezetvédelmi intézményrendszert. Szerinte ezekben a hazai gyárakban a bérek, messze elmaradnak a hasonló külföldi gyárakban kapható fizetésektől. Hozzátette, hogy a kormány akkumulátorgyarmattá akarja tenni Magyarországot.
Menczer Tamás kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkár kiemelte, hogy Magyarországon egy beruházás sem valósulhat meg, ha nem tartja be a legszigorúbb biztonsági és környezetvédelmi előírásokat. Hozzátette, nem helyes az, hogy vannak olyan politikai csoportok, amelyek indulatokat gerjesztenek, és álhíreket terjesztenek. Kiemelte, hogy a baloldal korábban is szembe ment a magyar érdekekkel. Úgy fogalmazott,
a migrációsválságnál a biztonság ellen, a koronavírus-járványnál a vakcinák ellen, a háborúnál a béke ellen és a szankcióknál a szankciók mellett szólalt fel a baloldal, most ugyanez a helyzet az akkumulátor gyárral is.
Menczer Tamás hangsúlyozta, hogy az egész világ akkumulátorgyárakat épít. A baloldal által támadott CATL kínai cég az USA-ban is akkumulátorgyárat épít a Forddal együttműködve. Beszélt arról is, hogy Németországban 14, az USA-ban pedig 40 hasonló gyár építését tervezik a már működők mellett.
Szabó Tímea a Parlament plenáris ülésén // fotó: Hatlaczki Balázs
Párbeszéd: a magyar és az uniós jogot is sérti a kínai akkumulátorgyár Debrecenbe telepítése
Szabó Tímea a Párbeszéd frakcióvezetője arról beszélt, hogy Jávor Benedek a Párbeszéd volt EP-képviselője panaszt tett a debreceni akkumulátorgyár miatt az Európai Bizottságnál. Szabó Tímea szerint a gyárra kiadott környezeti engedély vett számot pár környezeti hatással, például a gyár összesített vízfelhasználásával. Hozzátette, újra kéne gondolni az, állítása szerint, súlyosan környezetszennyező, a jövő generációk életét megnyomorító terveket és át kell állni egy környezetvédő beruházásra.
Dömötör Csaba parlamenti államtitkár válaszában kiemelte, hogy az Európai Unió az elektromos autózásra tett fel szinte mindent. Szerinte kiemelten fontos, hogy hol lesznek az új európai zöld iparág központjai. Hozzátette,
a tét nem kicsi, 160.000 magyar munkahely kötődik már most az autógyártáshoz.
Kiemelte, hogy amikor a baloldal az akkumulátorgyárat támadja, akkor ezeket a munkahelyeket is veszélyezteti. Aláhúzta, hogy a magyar biztonsági előírások még szigorúbbak is, mint a minimálisan előírt uniós szabályok. Dömötör Csaba hozzátette, hogy amikor Szabó Tímea vitát kezdeményezett az akkumulátorgyár ügyében, nem vette a fáradságot, hogy részt vegyen az általa kezdeményezett vitán. Szólt a Párbeszéd azon javaslatairól, amelyek szerinte nem szolgálják az ország érdekét, ilyennek nevezve a fegyverküldést Ukrajnába.
Mi Hazánk: szegregációra van szükség az oktatásban
Dúró Dóra a Mi Hazánk alelnöke egy aszódi, iskolai gyermekbántalmazási ügyről beszélt, amelyben két-három agresszív gyerek rettegésben tartja osztálytársait. Beszámolója szerint a megfélemlített gyermekek sokáig nem merték ezt elmondani, még az a fiatal sem, aki kórházba került egy bántalmazás nyomán.
Amikor az ügy az iskolaigazgató tudomására jutott, nem történt semmi
– kifogásolta Dúró Dóra, sorolva azokat, akik az oktatási és a gyermekvédelmi ellátórendszerben tudtak a bántalmazásról. Végül a bántalmazott gyermeket kellett kivenni az iskolából, mert a bántalmazók semmilyen büntetésben nem részesültek – mondta. Kijelentette, a magyar állam képtelen annak biztosítására, hogy biztonságos, egészséges nevelésben részesüljön egy gyermek. Felháborítónak nevezte, hogy a bántalmazottat éri további hátrány és nem az elkövetőt, “akkor is, ha éppenséggel Lakatosnak hívják, mint ebben az esetben”. Felszólalását a képviselő azzal zárta:
igenis szegregációra van szükség.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára fontosnak nevezte, hogy minden gyermek biztonságban legyen az iskolában. Ezt számos szabály szolgálja – idézte fel, és szólt az iskolaőrök szerepéről, akik a konfliktusokat kezelni tudják, illetve arról, hogy minden iskolában plakáton hívják fel a figyelmet a gyermekjogi képviselőkre. A felszólalást a szegregáció melletti indulatos kiállásként értékelte, kijelentette ugyanakkor, hogy a kormány nem olyan megoldást szorgalmaz, mint a Mi Hazánk vagy annak idején az SZDSZ, amely a társadalmi csoportok szembefordításán alapult, hanem minden településen az ott szükséges programot valósítja meg. Szólt a munkahelyteremtés fontosságáról, a Jelenlét és a Biztos Kezek Gyerekház programról. Kijelentette:
amit a képviselő mond, a feszültségkeltésre alkalmas, valódi megoldást azonban a Mi Hazánk még nem kínált.
Jobbik: az oktatás nemzetstratégiai ügy
Brenner Koloman a Jobbik képviselője arról beszélt, hogy az oktatás kiemelt nemzetstratégiai ügy, ezért fontos leszögezni, hogy a pedagógusok nem elbocsátandó cselédek, hanem felelős értelmiségiek. A képviselő kifogásolta az oktatásban bevezetendő értékelési rendszert. Ugyan valóban szükség van modernizált szakfelügyeleti rendszerre, de a bevezetendő struktúra igazságtalan, feszültségeket gerjeszt és nem oldja meg azt a kérdést, hogy sok tanár hiányzik az oktatásból – mondta. Hozzátette: azonnali 50 százalékos béremelésre lenne szükség, ez lenne a megoldás a tanárhiányra. Megjegyezte:
az egyetemi autonómiát az alapítványi forma korlátozza.
Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy a képviselő felszólalásával felsorakozott a magyar baloldal mellé. Nem igaz, hogy a kormány veszélyeztetné a magyar egyetemi autonómiát, a felsőoktatás megújítása érdekében teremtettek lehetőséget az alapítványi modell bevezetésére – közölte. Hozzátette: a világ több vezető egyeteme ilyen formában működik. Elmondta: a nemzetközi mutatók, rangsorok szerint javult az egyetemek teljesítménye, helyzete az elmúlt időben. Kijelentette:
2022-ben a kondicionalitási eljárásban megfogalmazott feltélteleket teljesítették, a brüsszeli követeléseknek uniós jogalapja nincsen. Az ellenzéknek is abban kellene segíteni, hogy Magyarország hozzájusson a jogosan járó uniós forrásokhoz.
MSZP: a Fidesz békeversenyt hirdetett
Molnár Zsolt az MSZP képviselője kifejtette: a mostani ülésen háborúról és békéről lesz szó a parlamentben, ez a kérdés aktuális mindenkinek. Az MSZP a Fidesz által meghirdetett “békeversenyben” kemény ellenfél lesz, ugyanis a Fidesz egy olyan versenyt hirdetett, amely arról szól, hogy ki jobban békepárti; ha a Fidesz valós konszenzust szeretne, abban partnerek lennének – mondta. Úgy látja, a Fidesz által beterjesztetett javaslatban vannak támogatható pontok, például a Kárpátaljára vonatkozó rész. Viszont pártpolitikai kérdések is szerepelnek a szövegben, így az infláció, holott annak nem kizárólagos oka a háború – jelentette ki.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára erre közölte:
a magyarok békét szeretnének, de mintha az európai kontinens háborúra készülne. A béke helyett már a “fegyverbe” az irányadó szólam, ezért fontos, hogy az Országgyűlés határozatban rögzítse az álláspontját
– hangsúlyozta. Hozzátette: abból kell kiindulni, hogy a magyarok mit szeretnének, mi az ország érdeke. Azt mondta:
a baloldal már korábban is fegyvert akart küldeni, minden lényeges döntési pontban a háború irányába kanyarodott volna, az egész országot berántaná a háborúba.
Az államtitkár arra kérte a képviselőt, hogy a baloldal vegye figyelembe a tavalyi választás eredményét.
DK: a robotizáció veszélyezteti a munkahelyeket
Oláh Lajos a DK képviselője arról beszélt, a robotizáció, a mesterséges intelligencia aktuális kérdés, a kormány aktív beavatkozására van szükség, hogy ne veszélyeztesse a magyarok munkahelyét. Sok szakmában a robotok teljes egészében kiválthatják az emberi munkát – mutatott rá. Elmondta: tömeges elbocsátásokra kerülhet sor a közeljövőben az ipari robotok miatt. Az emberekkel kellene stratégiai partnerséget kötni, átképezni, felkészíteni kellene őket, hogy alkalmazkodni tudjanak a változó helyzethez – mondta.
Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy valóban időszerű a kérdés, folyamatosan figyelemmel kell kísérni a helyzetet. A történelem során ha időben nem készültek fel az ipari technológiák változása, az konfliktusokat okozott – mutatott rá. Hozzátette:
most is olyan időt élünk, amikor az ipari struktúrákat, a gazdaságot és a társadalmat alapvetően változtatja meg az ipari fejlődés.
Közölte: a kormány elkészítette a vonatkozó stratégiáját, ebben kidolgozták a célokat. A magyar gazdaság minden nehéz körülmény ellenére fejlődő pályán maradt, a gazdasági mutatók jól alakulnak – emelte ki. Hozzátette:
ma egymillióval többen dolgoznak Magyarországon, mint 12 évvel ezelőtt.
KDNP: elhibázottak a brüsszeli szankciók
Vejkey Imre a KDNP képviselője az elhibázott szankciókról beszélt napirend előtti felszólalásában, hangsúlyozva, a brüsszeli elit annak ellenére gondolkodik kényszeresen újabb korlátozásokon, hogy “a szankciócunami hatástalansága egyértelmű”, a tizedik csomag pedig már “kicsit már ötletszegényre sikeredett”. A képviselő kiemelte, hogy a szankciók nem érték el az orosz gazdaság összeomlását, amiről Brüsszelben beszélnek, “az csak vágyálom, de nem a valóság”, “Putyin háborús gépezete és Oroszország mindezidáig nem gyengült meg, azonban az európai gazdaság romokban van”. Hozzátette:
az energiahordozók drágulása miatt Oroszország kevesebb gáz és olaj eladásával is rekordbevételeket ért el, miközben a kialakult ársokk hosszú távon hiperinflációt eredményezett a vásárlóknál. Ami az elmúlt egy évben történt, az messze meghaladja a racionalitást
– fogalmazott Vejkey Imre, aki szerint “Brüsszel nem egy tagország, hanem az európai emberek érdekével kellene, hogy foglalkozzon”. Amennyiben a háború folytatódik, egyre többen fognak meghalni, a hiperinfláció és a gazdasági összeomlás fenyegetése pedig állandósul – fogalmazott a képviselő, hangsúlyozva, tűzszünetre és béketárgyalásra van szükség a világháborúval fenyegető konfliktus lezárására.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára reagálásában azt emelte ki:
Magyarország gazdasági mozgásterét a háború és az arra adott brüsszeli válasz határozza meg. Hozzátette, irányváltásra van szükség, mert gazdasági értelemben Ukrajna után az unió a háború második fő kárvallottja. Minél hamarabb sikerül irányváltást elérnünk Brüsszelben, annál hamarabb sikerül visszatérnünk a régi kerékvágásba
– fogalmazott Dömötör Csaba, hozzátéve, “nem azért erősödött Magyarország az elmúlt tizenegynéhány évben, hogy most mások hibái miatt kidobjuk ezeket az eredményeket”.
Fidesz: nemet mondunk a földadóra
A Márki-Zay Péter által “a magyar gazdák nyakába akasztani akart” földadó bevezetése ellen tiltakozott felszólalásában Győrffy Balázs a Fidesz képviselője, aki szerint a korábbi ellenzéki miniszterelnök-jelölt a csúfos leszereplés után most Hódmezővásárhelyen akar “nagyot alkotni”, figyelmen kívül hagyva a tavalyi aszályt és az egyéb nehézségeket. Jelezte:
a helyi baloldal megszavazta a lépést a jobboldali képviselők ellenében, azaz “a baloldal nem adhat mást, csak mi lényege”. A baloldal jellemzően csak kiszipolyozni tudja a gazdákat
– fogalmazott, hozzátéve, “régi baloldali tradíció a gazdatársadalom megsarcolása, és úgy látszik, hogy ettől nem is nagyon akarnak megválni”. Felidézte: a földadó elleni petíciót mára mintegy 120 ezren írták alá, “hogy a földadóval egyszer s mindenkorra leszámoljunk”.
Reagálásában Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára “határozott és világos választ” adott:
a kormányzat felelőtlen lépésnek tartja és elutasítja a földadó bevezetését.
Hangsúlyozta: mindent megtesznek annak érdekében, hogy megfelelő minőségű, mennyiségű, biztonságos élelmiszer kerüljön a magyar emberek asztalára, eközben folyamatos az elhibázott szankciók miatt a termelési költségek emelkedése. Kiemelte:
mivel a gazdák az újabb költségeket kénytelenek áthárítani, a földadó hatásait végül a fogyasztóknak kellene megfizetni, “magyarul: az infláció nőne”. A kormány mindig is hitt a vidéket fenntartó gazdák erejében
– jelentette ki az államtitkár, hangsúlyozva, készek a megnyugtató rendezés érdekében jogszabályba foglalni a földadó kivetésének tilalmát.
Kocsis Máté a Parlament plenáris ülésén // fotó: Hatlaczki Balázs
Kocsis Máté: Magyarország békepárti és a jövőben is az kíván maradni
Magyarország békepárti és a jövőben is az kíván maradni – jelentette ki Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a kormánypártok által az orosz-ukrán háború egyéves évfordulója kapcsán beterjesztett határozati javaslatot ismertetve kedden az Országgyűlésben. Kocsis Máté kiemelte:
tűzszünetre van szükség és béketárgyalásokra, mert életet menteni csak békével lehet, és a béke felé vezető út nem az, ha fegyvereket és katonákat küldenek ukrán földre. Ugyanakkor sehol a világon nem látni azt a folyamatot, amely ezt a háborút meg akarná fékezni, ma már belátható távolságon belülre került a világháború lehetősége is
– tette hozzá. Mi magyarok történelmi tapasztalatainkból azt is tudjuk, ebből a háborúból senki nem jöhet ki győztesen, annak kizárólag vesztesei vannak, ezért szeretnénk, ha a háborúnak minél előbb vége szakadna, mert a szenvedések minden egyes háborús nappal egyre több embert élnek el – fogalmazott, hozzátéve: minél későbbre tolódik a béke, annál nagyobbak lesznek a veszteségek.
Kocsis Máté a békepárti javaslatról elmondta:
azzal kifejezik elkötelezettségüket a béke mellett, ismételten elítélik Oroszország katonai agresszióját, és elismerik Ukrajna jogát az önvédelemhez. A kormánypártok álláspontja szerint a Brüsszelben elfogadott gazdasági és energiaszankciók nem csillapították a háborút, ezért ellenzik azokat a brüsszeli terveket, amelyek tovább szélesítenék ezek körét.
Felhívják a kormányt, hogy továbbra is minden lehetséges módon folytassa az Ukrajnából menekültek segítését, és rámutatnak arra, hogy a katonai konfliktus súlyosan érinti a kárpátaljai magyar közösséget. Rögzítik, hogy a fegyverszállítások és szankciók helyett mielőbbi béketárgyalásokra van szükség – ismertette.
KKM: ki kell maradni a konfliktusból
Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára leszögezte: a kormány elítéli Oroszország katonai agresszióját Ukrajna ellen, és kiáll utóbbi ország szuverenitása mellett. Szólt ugyanakkor arról is, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a konfliktusból.
Az emberéletek megmentése a legfontosabb, ezért békére szólítunk fel
– mondta. Szólt arról is, hogy a halálos fegyverek folytatódó szállítása Ukrajna számára nem segíti elő sem a tűzszünetet, sem a békés rendezést. Arra mutatott rá, hogy az orosz-ukrán háború megváltoztatta a transzatlanti és az európai biztonsági helyzetet, hatása hosszú távú. A NATO és a kollektív védelem előtérbe került, különösen a keleti szárnyon fekvő országok számára fontos a védelem erősítése – mutatott rá. Szólt a háború gazdasági hatásairól is, az élelmezési bizonytalanságról, az inflációról, de a hatalmas humanitárius válságról is. Kijelentette:
Magyarország támogatta Ukrajna uniós tagjelölti státuszát, de nem tudta támogatni az ottani EU-misszió létrehozását – Magyarország tartózkodott a szavazásnál -, mivel az további eszkalációt okozna
– mondta. Az új ukrán kisebbségi törvénnyel és a magyarellenes diszkriminatív lépésekre emlékezve kiemelte: az uniós tagság felé vezető út hosszú. Utalt a külgazdasági és külügyminiszter szavaira, aki szerint minél több jogot vesznek el a magyar közösségtől, Magyarországnak annál nehezebb lesz meghoznia az Ukrajnát támogató döntéseket. Hangsúlyozta: támogatták, hogy a Velencei Bizottság készítsen véleményt az ukrajnai kisebbségi törvényről. Magyarország érdeke, hogy a NATO kimaradjon a konfliktusból. Emlékeztetett:
korábban már döntöttek, hogy Ukrajna a NATO tagja lehet, mint fogalmazott, a NATO és Ukrajna kapcsolatok kilátásairól szóló spekulációk a háború alatt elvonhatják a figyelmet Ukrajna támogatásáról.
Leszögezte azt is: a magyar társadalom nem akar háborút, ezért a kormány is a béke érdekében lép fel és a humanitárius segítségnyújtásra helyezi a hangsúlyt. Beszélt a karitatív segítségnyújtásról, a segélyszállítmányokról, a menekülteknek nyújtott támogatásról. Kiemelte: Magyarország az ukrán gabona világkereskedelmét is segíti.
Fidesz: a magyar képviselők felelősségéről szól a békepárti határozat
Zsigmond Barna Pál a Fidesz képviselője szintén azt hangsúlyozta, hogy pártja fenntartások nélkül elítéli Oroszország agresszióját és kitartóan támogatja Ukrajnát szavakban és tettekben is. Szerinte, ha a béke tábora nem győzi le a háborúpárti erőket, könnyen európaivá válhat a konfliktus.
Minket, magyar képviselőket is felelősség terhel, erről szól a békepárti határozat
– mondta. Kijelentette: a szankciók meggyengítik az európai gazdaságot és nyomorba döntik az európai embereket, így kevésbé tud segíteni az ukránokon. Ennek ellenére az ország a legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre. Elmondta:
szövetségeseiket is arra kérik, hogy a békét segítsék elő. Emellett az ország a kárpátaljai magyarság mellett is kiáll. A háború tönkretette Ukrajnát, Oroszország a brutális támadásával minden határt átlépett, de a háborúnak vannak előzményei, Oroszország biztonsági igényei, valamint a 2014 óta Ukrajna területén zajló harcok. Ha utóbbi kapcsán a felek betartották volna a minszki megállapodást és lett volna politikai erő a betartatásukra, akkor ma nem lenne háború
– mondta. A szankciókról azt mondta: azok szerinte hatástalanok, nagyobb áldozatokat követel a szankcionálótól. Szerinte “a brüsszeli bürokrácia egy párhuzamos valóságban él”. Eközben egekben az energiaárak, Oroszország azonban más országoknak is el tudja adni a gázt. Európa eközben a maradék érdekérvényesítési képességét is elveszíti, zavaros ideológiáktól és “áljóemberkedésektől” vezérelve kockáztat mindent. Beszámolt arról is, hogy a nyilatkozat kiáll az ország NATO-tagsága mellett, de szólt az ukrajnai kisebbségi jogok biztosításának fontosságáról is.
Arató Gergely a Parlament plenáris ülésén // fotó: Hatlaczki Balázs
DK: csak akkor lesz béke, ha véget ér az orosz agresszió
Arató Gergely a DK képviselője kiemelte: csak akkor lesz béke Ukrajnában, ha véget ér az orosz agresszió. Közölte: egyetértés van abban, hogy békét szeretnének Ukrajnában, de a tartós és igazságos békének egyetlen alapfeltétele van, az, hogy Oroszország hagyjon fel az agresszióval és vonuljon ki az ukrán területekről. A világ országainak többsége ugyanígy gondolja, csak akkor lesz béke, ha véget ér az orosz agresszió – mondta. Úgy vélte, a szövetségeseinkre kell támaszkodni, Magyarország biztonságát a NATO- és EU-tagság garantálja. Amikor a kormány gyengíti a szövetségi együttműködést, Magyarország biztonságát veszélyezteti és a nemzeti érdekkel ellentétesen cselekszik – jelentette ki. Hozzátette:
a Svédország és Finnország NATO-tagságával kapcsolatos kétségek fenntartása csak az orosz érdekek kiszolgálásáról szól, magyar nemzeti érdek nem kötődik hozzá.
Felvetette: miért szolgálná a kárpátaljai magyarok érdekét, hogy rossz viszonyban legyen Magyarország Ukrajnával? Arató Gergely kitért rá: a kormány a hozzájárulását adta az uniós szankciókhoz, minden egyes szankciót támogatott, és amit a kormány állít a szankciók hatásáról, nem igaz. Érdekes, hogy a háború csak Magyarországon okoz ilyen nagy inflációt, más országban nem – mondta. Hozzátette: nem szankciós, nem háborús, hanem “orbáni infláció” van Magyarországon. Hangsúlyozta: határozat helyett azokkal a veszélyekkel kellene foglalkozni, amelyek valóban fenyegetik a magyarokat, ilyen a drasztikus drágulás.
A Párbeszéd módosító javaslatokat nyújt be a határozathoz
Szabó Tímea, a Párbeszéd vezérszónoka a beterjesztett határozatot fideszes álbéke javaslatnak nevezte. Értékelése szerint nem lehet azonos orosz és ukrán felelősségről beszélni, Oroszország kezdte a háborút egy független ország megtámadásával. A javaslat a felelősséget még mindig relativizálni próbálja, és nem ismerik el benne, hogy a háború Oroszország és Vlagyimir Putyin felelőssége. Félrevezetőnek nevezte a javaslat címét is, szerinte ki kell mondani, hogy Vlagyimir Putyin egy éve indította el a jogtalan háborút a független Ukrajna ellen.
Ha a kormánypártok valóban a béke pártján állnának, akkor ezeket kijavítanák, de valamiért nem merik kimondani sem Vlagyimir Putyin nevét.
– fogalmazott. Úgy csinálnak, mint az okos lány, hoztunk is meg nem is – mondta. Hiányolta a Fidesz-KDNP javaslatából azt is, hogy Oroszország Ukrajna teljes területéről vonuljon ki és állítsák vissza az 1991-es határokat. Közölte, hogy a javaslathoz módosító indítványokat nyújtanak be.
Rögzítenék többek között, hogy a háborúért csak Oroszország és Vlagyimir Putyin a felelős.
Kitért arra is, hogy Orbán Viktor eddig mind a tíz uniós szankciós csomagot megszavazta. Megjegyezte, ha valaki így tesz, akkor ne magyarázza egy másik közösségben, hogy ezek nem jók. Arra biztatják módosításukban Orbán Viktort, ha szükséges a jövőben is szavazza meg a szankciókat. Beszélt arról is, hogy az unióban tavaly 3,3 százalékos átlagos GDP-növekedés volt, míg Oroszországban 3,9 százalékos csökkenést könyvelhettek el. Nem igaz, hogy az orosz gazdaságra nem voltak negatív hatással a szankciók. Megjegyezte:
idénre az unióban fél százalékos növekedést, Oroszországban 5,6 százalékos csökkenést jósolnak.
Szabó Tímea szerint nem szankciós infláció van Magyarországon, hanem “bődületesen rossz kormányzás”.
Kanász-Nagy Máté az Országgyűlés plenáris ülésén. // fotó: Hatlaczki Balázs
LMP: addig tart a háború, amíg ragaszkodunk a fosszilis energiához
Kanász-Nagy Máté, az LMP vezérszónoka szerint az orosz agresszió és a háborús helyzet bebizonyította, hogy a fosszilis energián alapuló világrendnek vége van. Károsnak és kockázatosnak nevezte, hogy a világ és benne Magyarország még mindig a fosszilis energiával finanszírozza ezt a “gyalázatos agressziót”. Kitért arra is: a kormány ragaszkodik a fosszilis energiához, még el sem kezdett gondolkodni a zöld átálláson.
A fosszilis energiához való “eszement ragaszkodás” kifejezetten lassítja a békefolyamatot, “addig tart a háború ameddig ragaszkodunk a fosszilis energiához”
– fogalmazott. Kanász-Nagy Máté kiemelte azt is: Magyarország nemzeti érdeke, hogy a háború úgy érjen véget, hogy nem leszünk Oroszország szomszédai.
Európai parlamenti képviselő: Magyarország szankciók helyett európai békejavaslat kidolgozását támogatja
Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője arról beszélt, a háború vége ijesztő messzeségbe került. A háború már eddig is jóvátehetetlen károkat okozott, és a veszélyekkel Magyarországnak mint szomszédos országnak is számolnia kell. Magyarország nem táplálni akarja ezt a háborút, hanem be akarja fejezni – jelentette ki. Elmondta:
az Európai Parlamentben a háború kitörése óta minden felszólalásában hangsúlyozta, hogy Magyarország elítéli az orosz agressziót, elismeri Ukrajna szuverenitását és mindent megtesz az ukrajnai emberek megsegítésére.
Gál Kinga kitért arra: az elmúlt egy év világos bizonyítékul szolgált arra, hogy a szankciók nem állítják meg a háborút, viszont az egekbe emelték az inflációt minden uniós tagállamban. Ezért Magyarország ellenzi a szankciók körének további szélesítését – tette hozzá. Magyarország a NATO és az unió “elkötelezett” tagjaként, szuverén államként mindent meg fog tenni a békéért, és a fegyverszállítmányok és szankciók helyett egy európai békejavaslat kidolgozásának tervét támogatja. A képviselő felhívta a figyelmet a kárpátaljai magyarok kisebbségi és nyelvi jogainak további szűkítésére és jelezte,
Magyarország támogatja Ukrajna uniós csatlakozását, de annak előfeltételéül jelöli meg a kisebbségi és nyelvi jogok garnatálását és a korábban meglévő jogok maradéktalan visszaállítását.
Gréczy Zsolt az Országgyűlés plenáris ülésén. // fotó: Hatlaczki Balázs
DK: a kormány látszólag a békéről beszél, valójában az orosz érdekeket szolgálja
Gréczy Zsolt a DK képviselője szerint a békepárti javaslat valójában arról szól, hogy hogyan folytatódhat a háború. Megjegyezte, egyetlen ember van, aki mind a tíz szankciót megszavazta és az Orbán Viktor.
Az Orbán-kormány ezzel a határozattal – ahogy az elmúlt évben minden megnyilatkozásával – látszólag a békéről beszél, valójában azonban az orosz érdekeket szolgálja.
Azt is mondta: a Fidesz ugyanazt csinálja, amit annak idején Rákosi Mátyás tett, aki a békéről beszélt, miközben Sztálint támogatta. A DK békepárti – hangoztatta az ellenzéki politikus, és azt akarja, hogy a NATO és az EU megerősödjön, Ukrajna pedig visszakapja területi szuverenitását.
KDNP: Magyarország továbbra is a béke pártján áll
Hollik István a KDNP képviselője jelezte:
az ukrajnai háború nemcsak sok százezer ember életébe került, de Európának is hihetetlen gazdasági károkat okozott, csak Magyarországnak négyezer milliárd forintos kárt. Az elmúlt egy évben pedig nem közelebb kerültünk a háború végéhez, hanem eltávolodtunk attól
– tette hozzá. Úgy fogalmazott: Európa és a nyugati világ nem a békéről, hanem a háborúról gondolkodik, a békepárti határozatnak pedig az a célja, hogy világossá tegye Magyarország pozícióját. A javaslat deklarálja, hogy Magyarország továbbra is a béke pártján áll, ismételten elítéli Oroszország katonai agresszióját, és elismeri Ukrajna jogát az önvédelemhez. Megjegyezte:
a határozatban szerepel az is, hogy Magyarország a NATO és az EU elkötelezett tagja. A kormánypárti politikus szerint a baloldal feltétel nélkül ki akarja szolgálni a háborúpárti nyugati politikát, ezért azt mondják, hogy a szankciók kiválóan működnek. Aki ma a háború pártján áll, további szankciókat és fegyverszállításokat támogat, az kockáztatja a harmadik világháború kitörését, és teljesen szembemegy a magyar nemzeti érdekkel
– jelentette ki.
Jobbik: az orosz támadás nem csak Ukrajna ellen szól
Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője arról beszélt: az ukránok egy éve hősiesen védik hazájukat a megszálló orosz csapatok ellen. Ezernyi barikád jelzi, hogy hiába az agresszor könyörtelen, a polgári lakosságot sem kímélő támadásai, ők a végsőkig harcolnak a hódítók ellen. Felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz támadás nemcsak Ukrajna ellen szól, hanem mindenki ellen, aki az EU, valamint a NATO tagja; azt üzeni: nem vagytok többé biztonságban.
Mindenki békét szeretne, de nem minden béke valódi béke
– emelte ki. Fontosnak nevezte az Országgyűlés kiállását, de még fontosabbnak, hogy a magyarok a szabadság, Európa és a szabadság békéje mellett állnak, mert mindannyian Szent István, 1848 és 1956 örökösei. Úgy fogalmazott: a tárgyalt békepárti javaslat nem a magyarok érdeke, “az orosz megszállók és áruló csatlósainak gyalázatos békéje”, amelyet egy európai polgár és egy magyar hazafi sohasem támogathat.
Fidesz: vajon a magyarság végóráit látni Kárpátalján?
Pánczél Károly a Fidesz képviselője a kárpátaljai magyarság érdekében szólalt fel, akik a legnehezebb körülmények között is megmaradtak magyarnak évszázadokon át. A kárpátaljai magyarok éltek a Magyar Királyságban, az Osztrák-Magyar Monarchiában, Csehszlovákiában, a Szovjetunióban, most pedig Ukrajnában. Túlélték a véres 20. századot.
Ma az a kérdés a háború sújtotta Ukrajnában, hogy vajon a magyarság végóráit látni Kárpátalján, vagy egy mielőbbi fegyverszünet és béke után is marad egy erős magyar mag, hasonlóképpen a délszláv háború által sújtott Délvidéken, ahol parlamenti képviselete van a magyarságnak. Ilyen jövőben bízik Kárpátalján is
– emelte ki a kormánypárti politikus. Jelezte: Magyarország nem kíván nagyhatalmi érdekek mentén háborúba sodródni, abból ki kell maradni.
Mi Hazánk: Oroszország és az Egyesült Államok vív háborút
Apáti István a Mi Hazánk képviselője úgy fogalmazott, formálisan egy orosz-ukrán háború zajlik, de valójában az ukrán területen Oroszország és az Egyesült Államok vív háborút. A háború kitöréséért és az idáig fajuló helyzetért mindkét országot felelősség terheli – tette hozzá. Szerinte naivitás lenne azt gondolni, hogy Oroszország ki fog vonulni azokról a területekről, amelyeket elképesztő anyagi és emberi áldozatok árán szerzett.
Maradjunk ki a háborúból, adjunk meg minden humanitárius segítséget az Ukrajnából érkezőknek, és álljunk ki a kárpátaljai magyarok mellett
– összegezte véleményét.
Fidesz: a fegyverek szállítása nem jelent megoldást
Illés Boglárka a Fidesz képviselője leszögezte, hogy elítélik Oroszország agresszióját, elismerik Ukrajna önvédelemhez való jogát, és támogatják területi integritását, egyúttal elkötelezettek a béke mellett. A képviselő kijelentette, hogy a fegyverek szállítása nem jelent megoldást.
Brüsszelben olyan politikusok ülnek, akik tíz sikertelen szankciós csomag után sem akarják belátni, hogy a szankciós politika és a fegyverek szállítása nem jelent megoldást
– érvelt. Európában a magyaron kívül más kormánynak nem volt elég bátorsága ahhoz, hogy feltegye az embereknek a kérdést, hogy a szankciók vajon működnek-e – mondta Illés Boglárka, hozzátéve: a magyar emberek az elmúlt évben először az országgyűlési választás során, majd a nemzeti konzultáció alkalmával egyértelmű üzenet küldtek.
Parlament, plenáris ülés, Nacsa Lőrinc // fotó: Hatlaczki Balázs
KDNP: aki a határozatot támogatja, az békepárti, aki nem, az háborúpárti
Nacsa Lőrinc a KDNP képviselője felhívta a figyelmet, hogy több, mint egy éve tart a szörnyű, katasztrofális háború.
Aki ezt a békepárti határozatot támogatja, az békepárti, aki elutasítja, az háborúpárti
– jelentette ki. Kiemelte, a konfliktus kapcsán Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója zajlik a kormány hathatós segítségével és kormányzati pénzügyi támogatással.
Fidesz: a határozati javaslat a békepártiságról szól
Balla Mihály (Fidesz) azt mondta, hogy a határozati javaslat a békepártiságról szól.
Magyarországnak a béke pártján kell állnia és nem kell közvetlenül részt vennie ebben a háborús konfliktusban
– fogalmazott. Tartalmazza azt is a békepárti javaslat, hogy a háború kirobbanása óta Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre – hívta fel a figyelmet, majd képviselőtársaival megosztott egy személyes történetet az első időszak segítségnyújtásáról.
Képviselőtársa, Tilki Attila egyetértett azzal, hogy a DK-tól elfogadhatatlan a kárpáaljaiakat érintő mondat, az ellenzéki párt mindig is csaló ukrán szavazókat látott bennük. Felidézte azt is, hogy az állampolgársági törvénynél nemmel szavaztak, és ha kormányon lennének, elvennék tőlük a szavazati jogot is. Kitért arra is,
a határozati javaslattal azt szeretnék kifejezni, hogy minden perc késlekedés emberéleteket jelenthet, és a magyar nemzet érdeke “a béke, a béke, a béke”.
Mi Hazánk: Európa számításai ebben a háborúban nem jöttek be
Apáti István, Dúró Dóra, Ander Balázs // fotó: Hatlaczki Balázs
Apáti István a Mi Hazánk képviselője azt firtatta, képeznek-e ki ukrán katonákat Magyarországon. Honnan veszi a szlovák védelmi miniszter ezt? – kérdezte. Elképesztő üzletnek nevezte az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányokat. Azokra a területekre, amelyeket nem foglalnak el az oroszok, az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei teszik rá a kezüket gazdaságilag – vélekedett, hozzátéve:
Ukrajna sorsát ötven évre elrendezték.
Csúsztatásnak nevezte azt, hogy a háború az oka az inflációnak. Emlékeztetett arra, hogy már a háború előtt életbe léptek az árstopok. Az elhibázott gazdaságpolitika a magas infláció oka – mondta.
Frakciótársa, Dúró Dóra a Mi Hazánk alelnöke azt mondta, Európa számításai ebben a háborúban nem jöttek be, az orosz gazdaság nem roppant meg, Oroszország akár évekig képes lesz finanszírozni a háborút.
Tévútnak nevezte a szankciókat, azt sürgette, hogy Európa alakítson ki saját, autonóm álláspontot, amely nem rendeli alá az európai érdekeket az Egyesült Államoknak.
Szólt arról is, hogy a finn és a svéd NATO-csatlakozás a biztonsági kockázat növelését jelenti. Elmondta, az ukrán államnak el kell ismernie a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogait és minden magyarellenes intézkedést meg kell szüntetni.
Sztáray Péter András // fotó: Hatlaczki Balázs
Államtitkár: ki kell maradni a háborúból
Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára több pontban sorolta fel, mi a magyar érdek. Elsőként azt mondta, ki kell maradni a háborúból, meg kell őrizni a békét mindenáron, meg kell akadályozni azt, hogy a NATO és az EU belecsússzon a konfliktusba. Minimalizálni kell az elhibázott szankciók hatásait, meg kell győzni a feleket a tűzszünet és a béketárgyalások szükségességéről, támogatást és oltalmat kell nyújtani a kárpátaljai magyarságnak, valamint meg kell vétózni az energiaellátást veszélyeztető újabb szankciós javaslatokat – sorolta. Közölte,
a kormánynak kezdettől fogva elvi kifogásai vannak a szankciókkal kapcsolatban, mert azok nem változtatnak az egyes szereplők politikáján.
A szankciós csomagok megszavazását azzal indokolta, hogy Magyarország az unió egysége érdekében kompromisszumra törekedett, de olyan javaslatot egyik alkalommal sem fogadott el, amely sértette volna a magyar érdeket. Az ENSZ-határozatával kapcsolatban arra mutatott rá, hogy azt nem lehet összehasonlítani egy nemzeti parlamenti határozatával, amely tisztán a magyar érdekre figyel. Kitért arra is, hogy Magyarország legnagyobb humanitárius akciója keretében segíti a bajbajutottakat Ukrajnában és azon kívül, ennek keretében segített az ország sebesült ukrán katonák kórházi ellátásában és vett részt ukrán katonai egészségügyi szakemberek képzésében is. Ezután az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.
Nacsa Lőrinc (KDNP) zárszavában azt mondta:
Magyarország már augusztusban felajánlotta, hogy kész sebesült ukrán katonákat ápolni és egészségügyi célból kiképezni ukrán katonákat. Semmi olyat nem teszünk, ami a háború folytatásában segítene a feleknek
– közölte. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban hangsúlyozta, egyetlen megoldás van, a tűzszünet és a béketárgyalás. Ennek a háborúnak nem lesznek nyertesei – jegyezte meg, különösen fontosnak nevezve azt is, hogy Magyarország kiálljon a kárpátaljai magyarok mellett. Jelezte, a nyilatkozatban magyar álláspontból nézik az energetikai szankciókat. Háború plusz szankció egyenlő infláció – fogalmazott. Emlékeztetett arra, hogy az elhibázott szankciók tavaly négyezer milliárd forintot vettek ki a magyarok zsebéből, ezt az összeget fejlesztésekre is lehetett volna fordítani. Hozzátette:
felül kellene vizsgálni az energetikai szankciókat.
Nyitókép: PS/ Hatlaczki Balázs
Facebook
Twitter
YouTube
RSS